Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar Történelemtudományi Doktori Iskola Gazdaság-, Régió- és Politikatörténeti Műhely Fekete Rajmund AZ AMERIKAI ÁLOM (VÉGE) JOHN F. KENNEDY POLITIKAI KÉPE Doktori (PhD) értekezés A doktori iskola vezetője: Témavezető: A műhely vezetője: Dr. Őze Sándor, DSc Dr. Schmidt Mária Dr. Medgyesy S. Norbert Budapest, 2021 Amirának, Katának és Majának 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. MIÉRT ÉPPEN KENNEDY? .................................................................................... 5 1.1. Témaválasztás ............................................................................................................... 5 1.2. Átok vagy áldás? A Kennedy-historiográfia problematikája ....................................... 9 1.3. A kutatás célja és módszertana ................................................................................... 13 1.4. A disszertáció felépítése ............................................................................................. 14 2. SZÉP ÚJ VILÁG ...................................................................................................... 17 2.1. Európai testvérháború ................................................................................................. 17 2.2. A második világháború ............................................................................................... 20 2.3. „Se nem háború, se nem béke” – A hidegháború ....................................................... 23 2.4. Ideológiai- és propagandaháború ................................................................................ 27 3. AZ IFJÚ KENNEDY ................................................................................................ 34 3.1. Egy új (politikus)dinasztia születése .......................................................................... 34 3.2. A másodszülött ........................................................................................................... 40 3.3. A bestseller író ............................................................................................................ 46 3.4. „Lázár, jöjj ki! És kijött a halott...” ............................................................................. 50 4. ÚT A FEHÉR HÁZIG .............................................................................................. 58 4.1. Rövid kitérő ................................................................................................................ 58 4.2. „Kennedyt a Kongresszusba!” .................................................................................... 60 4.3. Az antikommunista képviselő ..................................................................................... 69 4.4. Jackie .......................................................................................................................... 78 4.5. A Pulitzer-díjas szenátor ............................................................................................. 84 4.6. „A semmiből jött” elnökjelölt ..................................................................................... 93 5. A FEHÉR HÁZBAN ............................................................................................... 108 5.1. Egy beszéd, amely megváltoztatta Amerikát ............................................................ 108 5.2. Kíméletlen küzdelem a világ minden sarkában ........................................................ 118 5.3. Politikai szükségszerűség ......................................................................................... 130 3 5.4. Tojásfejűek ............................................................................................................... 138 5.5. Kulturális forradalom a Fehér Házban ..................................................................... 144 5.6. A tökéletes showman ................................................................................................ 149 5.7. Dallas ........................................................................................................................ 159 6. HALHATATLANSÁG ........................................................................................... 164 7. ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................. 170 8. SUMMARY ............................................................................................................. 171 9. BIBLIOGRÁFIA .................................................................................................... 172 4 Első fejezet MIÉRT ÉPPEN KENNEDY? „Mert a kiváló emberek sírhelye az egész föld, és nemcsak a hazájukban felállított oszlop felirata emlékeztet rájuk, hanem messze földön mindenkiben él nem is annyira tetteik, mint inkább szellemük íratlan emlékezete.” Periklész 4.1. A témaválasztás 1963. november 22. Egy pénteki nap. Egy nap, amely vérrel írta be magát a történelemkönyvekbe. Egy nap, amikor egy dicsőségvágyba beleszédült hithű kommunista fegyvert ragadva megölte a világ legerősebb hatalmának vezetőjét. Egy politikust. Egy hazafit. Egy édesapát. Egy férjet. Egy szexszimbólumot. Egy reményt. Az amerikai álmot. Közel hat évtizede már, hogy azon a bizonyos pénteki napon, 12 óra 30 perckor John Fitzgerald Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét a kommunista szimpatizáns Lee Harvey Oswald egy olasz gyártmányú Mannlicher-Carcano távcsöves puskával célba vette és a dallasi tankönyvraktár hatodik emeleti ablakából három lövést adott le az elnököt szállító nyitott limuzinra. Az országban a legtöbben Walter Cronkite-tól értesültek az elnök haláláról. A már életében legendássá vált riporter mindössze nyolc perccel a merénylet után szakította meg az As The World Turns című szappanoperát, hogy bejelentse: az elnöki konvojt Dallas belvárosában lövések érték. Nem egészen fél óra múlva a CBS ismét megszakította adását, Cronkite pedig megdöbbenve, elcsukló hangon, könnyeivel küszködve közölte a hírt: az elnök halott. Öt órával később szinte minden amerikai1 háztartásba eljutott a tragédia híre. Claire Underwood, a House of Cards című nagysikerű sorozatban a CNN újságírójának azon kérdésére, hogy mi volt gyermekkora legmeghatározóbb élménye, kijelenti: „... amikor apám elvitt a Dealey Plazához, ahol Kennedyt meggyilkolták.”2 A 6 Oscar-díjat és 3 Golden Globe-díjat bezsebelő Forrest Gumpban a címszereplő egy padon ülve meséli el, hogyan 1 Az egész kontinensen élők amerikaiak, észak-, közép- és dél-amerikaiak, de a politikai és a kulturális diskurzusban az „amerikai” szót tipikusan az Amerikai Egyesült Államok lakóira értjük, így az egyszerűség kedvéért dolgozatomban is ezt a szóhasználatot követem. 2 House of Cards, 2. évad 4. rész. Foley, James, Netflix, 2014. 5 találkozott ezzel a „kedves, fiatal” elnökkel, akit „valaki minden ok nélkül” lelőtt.3 Stephen King, a horror koronázatlan királya egy közel 1200 oldalas kötetben4 játszik el a gondolattal, hogy ha a kisvárosi angoltanár visszamehetne a múltba és némi leleményességgel megváltoztathatná a jövőt, akkor a főszereplő öreg barátjának kérésére megakadályozhatná, hogy Lee Harvey Oswald meggyilkolja Kennedyt, melytől Amerika és a világ romlását datálja. Az 1978-ban alakult kultikus punk zenekar, a Dead Kennedys polgárpukkasztó neve egyet jelentett azzal, hogy Jack és Bobby Kennedy halálával az amerikai álom is meghalt.5 Az elnök halála a legnagyobb világsztárokat ihlette meg: Stinget, Simon & Garfunkelt, John Lennont vagy a Beach Boyst. A világot járva pedig úton-útfélen Kennedybe botlunk: Berlinben (John- F.-Kennedy-Platz), New Yorkban (JFK Nemzetközi Repülőtér) vagy éppen Párizsban (Louvre). A korábbi brit miniszterelnököt, Tony Blairt néhány újságíró Kennedyhez hasonlította, Blair munkatársai pedig „Bobbynak” kezdték nevezni Peter Mandelsont, a Kennedy fivérek közötti szoros kapcsolatra utalva.6 JFK beszédei mind a mai napig kiemelt helyet foglalnak el nemcsak az amerikai, de a világtörténelem híres szövegei között is. Az ezredforduló előtt a Wisconsin-Madison Egyetem, valamint a Texasi Egyetem kutatói által összeállított lista szerint Kennedy beiktatási beszédét a második legjelentősebb amerikai szónoklatok között tartják számon Martin Luther King Jr. „Van egy álmom” néven elhíresült beszédét követően.7 Az amerikai Time magazin pedig a hetedik legnagyobb hatású beszédként aposztrofálta a fiatal elnök beiktatási beszédét.8 Az Economist és a YouGov 2013-as felmérése szerint az amerikaiak hatvan százaléka „nagyszerű vagy közel nagyszerű” elnökként tekint Kennedyre, miközben a megkérdezettek 3 Forrest Gump. Zemeckis, Robert, Paramount Pictures, 1994. 4 King, Stephen: 11/22/63 I-II. Európa, Budapest, 2014. 5 Mitchell, Lincoln A.: Dead Kennedys in the West: The Politicized Punks of 1970s San Francisco. In: Literary Hub, 2019. október 22. (Link: https://lithub.com/dead-kennedys-in-the-west-the-politicized-punks-of-1970s-san- francisco/) Mentés ideje: 2021. február 4. 6 Muravchik, Joshua: Földre szállt mennyország. A szocializmus története. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2014. 347. o. 7 Wolff, Barbara: ‘I have a Dream’ leads top 100 speeches of the century. In: University of Wisconsin-Madison News, 1999. december 15. (Link: https://news.wisc.edu/i-have-a-dream-leads-top-100-speeches-of-the-century/) Mentés ideje: 2021. február 4. 8 A Time magazin listája: http://content.time.com/time/specials/packages/completelist/0,29569,1841228,00.html (mentés ideje: 2020. december 16.) 6 hat százaléka vélte úgy, hogy elnökként