Itáliai hatások a régi magyar lelkiségben Pázmány Irodalmi Műhely Lelkiségtörténeti tanulmányok Az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport sorozata Sorozatszerkesztő Szelestei N. László 1. Lelkiségtörténeti számvetés 2. Régi vallásos énekek és énekeskönyvek 3. Régi magyar imakönyvek és imádságok 4. Az áhítat nem hivatalos alkalmai és formái az 1800 előtti Magyarországon 5. Misztika a 16–18. századi Magyarországon 6. Szelestei N. László, Irodalom és lelkiség 7. Menny és pokol a barokk kori ember életében 8. Közkincs: Tanulmányok a régi magyarországi prédikációk kompilációjáról 9. Kovács Eszter, A Makula nélkül való tükör cseh forrásai 10. A nők és a régi magyarországi vallásosság 11. Régi magyar népénekek és imádságok 12. Egyház és reprezentáció a régi Magyarországon 13. Makulátlan tükör: Tanulmányok a Makula nélkül való tükör című kegyességi műről 14. Útmutató: Tanulmányok Pázmány Kalauzáról 15. Barokk vallásos közösségek 16. Népénekek és gyülekezeti énekek a 17. századi Magyarországon 17. Lelkiség és irodalom: Tanulmányok Szelestei N. László tiszteletére 18. Lelkiség és oktatás a régi Magyarországon 19. Második Mária: Mária Terézia a régi magyarországi kegyességben 20. Szelestei N. László, Tanulmányok a 17–18. századi magyarországi művelő- désről 21. Eucharisztia és Úrvacsora a 16–18. századi Magyarországon 22. Átfedések: Szövegalkotás a 16–18. századi irodalomban 23. Maczák Ibolya, Kölcsönzés és kompozíció: Szövegalkotás 17–18. századi szerzők prédikációiban 24. Személyek, intézmények szerepe a hívek lelkiségének alakításában a 17–18. században 25. Szelestei N. László, Prédikálás a 17. századi Magyarországon (Kéziratos kötetek) 26. Itáliai hatások a régi magyar lelkiségben Itáliai hatások a régi magyar lelkiségben Szerkesztette Bajáki Rita és Báthory Orsolya Lektorálta Szelestei N. László A szerkesztők az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) munkatársai A kötet a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport konferenciájának (Budapest, 2020. január 30.) előadásait tartalmazza A borítón elöl: Pietro Donia metszete. (Benedetto Chiarelli, Riflessi morali sopra tragici avvenimenti distesi con rettoriche dicerie, Messina, Basilio Lombardo, 1688) ISBN ISBN 978-963-508-957-4 ISSN 2060-7385 © A kötet szerkesztői és szerzői, 2020 © MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, ELKH Kiadványaink internetes elérhetősége: https://btk.ppke.hu/tudomanyos- kozelet/kutatasok/mta-ppke-barokk-irodalom-es-lelkiseg- kutatocsoport/kiadvanyaink Felelős kiadó: Hargittay Emil Tördelte: Báthory Orsolya A sorozat címlapterve: Szentes Éva Nyomdai mukák: Séd Nyomda Kft. Ügyvezető igazgató: Dránovits Anna www.sednyomda.hu Tartalom Az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2020. január 30-án tartott Olasz hatás a magyarországi lelkiségre konferenciájának programja ............................................................................ 6 BÁTHORY ORSOLYA Cortonai Szent Margit tisztelete Magyarországon ........................................ 7 BITSKEY ISTVÁN – TÓTH ORSOLYA Celio Calcagnini Eucharistia-sermója Egerben 1518-ban ........................... 29 DÓBÉK ÁGNES Olasz nyelvű színdarabok és alkalmi művek egyházi környezetben a 18. században ........................................................... 45 DOMOKOS GYÖRGY A podolini piarista rendház és iskola alapítása egy olasz nyelvű kéziratban (1644) ......................................................................... 57 KOVÁCS ZSUZSA Magyar Boldog Gergely püspök legendája, kultusza és relikviái Riminiben ........................................................................................ 69 MACZÁK IBOLYA Illyés András „olasz–magyar” prédikációi ..................................................... 105 ARMANDO NUZZO A petrarkizmus árnyalatai – Itáliai költők és Balassi lelki-poétikai világa ................................................... 117 SÁRKÖZY PÉTER Róma szerepe a magyar lelkiségi irodalomban – (Tanulmány Faludi Ferenc halálának 250. évfordulója alkalmából) .......... 129 SZÁRAZ ORSOLYA A penitenciatartás érzelmi vonatkozásai Alessandro Diotallevi SJ Az igaz penitentzia-tartó bűnösnek eleven példája című művében ....................... 143 SZOVÁK MÁRTON Magyar arckép olasz tükörben ......................................................................... 157 TUSOR PÉTER Magyar–római egyházi kapcsolatok, 1637–1685 (Lósy, Lippay, Szelepchény) ............................................................................. 179 Személynévmutató ................................................................................................... 199 Az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2020. január 30-án tartott Olasz hatás a magyarországi lelkiségre konferenciájának programja SÁRKÖZY PÉTER Róma és az egyház szerepe a magyar–olasz kulturális kapcsolatok történetében a XVIII. végéig DÓBÉK ÁGNES Olasz nyelvű színdarabok és alkalmi művek egyházi környezetben a 18. században KOVÁCS ZSUZSA Boldog Gergely legendája és relikviái Riminiben BÁTHORY ORSOLYA Cortonai Szent Margit magyarországi tisztelete SZÁRAZ ORSOLYA „Érzékenység” a penitenciatartásban: Alessandro Diotallevi (1648–1721) művéről ARMANDO NUZZO A petrarkizmus árnyalatai. Itáliai költők és Balassi lelki-poétikai világa BITSKEY ISTVÁN Celio Calcagnini Eucharistia-sermója Egerben 1518-ban MACZÁK IBOLYA Illyés András olasz–magyar prédikációi SZOVÁK MÁRTON Egy magyar arckép Benedetto Chiarello SJ erkölcsi tükrében DOMOKOS GYÖRGY A podolini piarista rendház alapítása egy olasz nyelvű kézirat (1644) alapján TUSOR PÉTER A római egyházi előírások betartásának kérdései Magyarországon a 17. században BÁTHORY ORSOLYA Cortonai Szent Margit tisztelete Magyarországon A főként Olaszország toszkán vidékén kiterjedt kultusznak örvendő, a ferences harmadik rendhez tartozó Cortonai Szent Margit (1247–1297) napjainkban a ma- gyarországi katolikus hívek körében a kevéssé ismert szentek közé tartozik. A má- sodik Mária Magdolnaként emlegetett Margitot már életében nagy tisztelet övezte Cortonában. X. Leó pápa 1515-ös bullájában engedélyezte nyilvános kultuszát, amelyet tovább erősített a szent holttestének romolhatatlansága, valamint az erek- lyeként szolgáló holttest mellett bekövetkező csodás gyógyulások.1 A szent törté- netével és korával kapcsolatban bőséges külföldi szakirodalom áll rendelke- zésünkre.2 Több monográfia és tanulmány született életéről, illetve kultuszáról és A szerző az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport tudományos főmunka- társa. 1 Cortonai Margit a romolhatatlan szentek sorába tartozik, jóllehet már a legendájában is azt ol- vassuk (XI, 20.), hogy testét a cortonaiak kérésére bebalzsamozták, tehát mumifikációja nem természetes úton történt. Giunta BEVEGNATI, Antica leggenda della vita e de’miracoli di di S. Marg- herita di Cortona […], [ed. Lodovico BARGIGLI DA PELAGO O.F.M.Obs.], Lucca, Bonsignori, 1793, 1, 315–316. (A továbbiakban: Antica leggenda…) A szent testének antropológiai vizsgálatát is elvégezték. Ezio FULCHERI, Mummies for Saints: a particular category of Italian mummies = Human Mummies: A Global Survey of their Status and the Techniques of Conservation, ed. K. SPINDLER et al., Wien – New York, Springer Verlag, 1996, 219–230. 2 A legfontosabb Cortonai Margittal kapcsolatos írások. Thomas RENNA, Introduction = Fra Giunta BEVEGNATI, The Life and Miracles of Saint Margaret of Cortona 1247–1297, translated by Thomas RENNA, Shannon LARSON, Saint Bonaventure, NY, Franciscan Institute Publications, 2012, 9– 42 (e-book); Joanna CANNON, André VAUCHEZ, Margherita da Cortona e i Lorenzetti, Roma, Città Nuova, 2000; Laura CORTI, Riccardo SPINELLI, Margherita da Cortona: Una storia emblematica di devozione narrata per testi e immagini, Milano, Electa, 1998; Fortunato IOZZELLI O.F.M., Introduzione = Iunctae Bevegnatis Legenda de vita et miraculis beatae Margaritae de Cortona, ed. Fortunato IOZZELLI O.F.M., Grottaferrata (Roma), Collegii S. Bonaventurae ad Claras Aquas, 1997 (Bibliotheca Franciscana Ascetica Medii Aevi, 13); Anna BENVENUTI PAPI, Margarita filia Jerusalem: Santa Margherita da Cortona ed il superamento mistico della crociata = Toscana e Terrasanta nel medioevo, ed. F. CARDINI, Firenze, Alinea, 1982, 117–137; Daniel BORNSTEIN, The Uses of the Body: The Church and the Cult of Santa Margherita da Cortona, Church History, 62(1993)/ 2, 170; Bernard SCHLAGER, Foundresses of the Franciscan Life: Umiliana Cerchi and Margaret of Cortona, Viator, 29(1998), 141–166; Mario SENSI, Margherita da Cortona nel contesto storico-sociale cortonese, Collectanea Franciscana, 69(1999) 223–226. 7 BÁTHORY ORSOLYA számos, a késő középkor valamely vallásos jelenségével, devóciós gyakorlatával foglalkozó könyvnek és tanulmánynak szolgált részfejezetéül. Személyét, hatását vizsgálták a korabeli devóciós mozgalmak történetébe ágyazottan, a női szentség és nőként a társadalomban betöltött szerepe felőli megközelítésben, a keresztény aszkézis történetének részeként, valamint a középkori isteni megszállottság egyik példájaként.3 A ferences világi rendhez tartozó bűnbánó, misztikus szent, amint már említettem, itthon nem annyira ismert, így legendája alapján érdemes nagy vo- nalakban ismertetni az életét.4 Margit Lavianóban (ma Castiglione del Lago) született 1247 körül. Apja, Tancredi di Bartolomeo egy szerény megélhetést biztosító, bérelt földdarabon gaz- dálkodott.5 Édesanyját Margit nyolcéves korában elveszítette. Miután apja újranő- sült, mostohájával rossz volt a viszonya, így a lány tizenhat évesen megszökött egy Arsenio nevű, montepulcianói