ARRABONA 51. ARRABONA 5 1 . GYŐR 2015 ARRABONA 51. 2013 A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Közleményei Szerkesztette, a szövegeket gondozta: Csécs Teréz Köszönet Czigány Dávidnak a közreműködéséért a régészeti tanulmányoknál! Arculatterv és technikai szerkesztés: Tanai Csaba Taca Angol fordítás: Kovács Lajos A kiadány megjelenését támogatta: A borítón: Rómer Flóris 1860 körül (Fotó: Illinger-műterem, részlet, Ltsz.: 1095) ISSN 0571-1304 Kiadja: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Felelős kiadó: Grászli Bernadett, igazgató Nyomdai kivitelezés: PALATIA Nyomda és Kiadó Kft. Megjelenik: 500 példányban TARTALOM Szőnyi Eszter: Előszó helyett Rómer Flóris, a múzeumalapító . .7 Galambos István: Rómer Flóris természettudományos munkássága . 11 Galambos István – Schmidt Dávid: A Magyar Természettudományi Múzeum Történeti Gyűjteményének (Collectio Historicae) Rómer Flóris által gyűjtött herbáriumi lapjai . 23 Áldozó István: Rómer Flóris a meteorológia szolgálatában . 45 T. Biró Katalin: „Némi derű” Rómer Flóris és a kőe szközök kutatása . 63 Prohászka Péter: Rómer Flóris és a budapesti VIII. Ősrégészeti és Embertani Kongresszus előkészületei . 87 Mester Zsolt – Faragó Norbert – Halbrucker Éva – Király Attila – Péntek Attila: Páli–Dombok: A régibb kőkor első biztos lelőhelye a Rába-völgyben . .115 Ilon Gábor: Kik és mikor temetkeztek a Bakony halomsírjaiba? Magángyűjtők és régészek Rómer Flóris nyomában . .145 Prohászka Péter: Rómer Flóris és Brigetio emlékeinek kutatása . .179 László Csaba: Rómer Flóris és a győri székesegyház . .193 Kondorosy Szabolcs: Elveszett pipák Rómer Flóris nagyváradi ásatásának leletei . .205 Hermann Róbert: Rómer Flóris a szabadságharcban avagy, az életrajzírás nehézségei . .217 Prohászka Péter: Rómer Flóris első levele édesanyjához a fogságból . .259 Gráfik Imre: Rómer Flórián a magyarországi néprajzi gyűjtés kezdete inél . .269 Debreczeni-Droppán Béla: Rómer Flóris emlékére készült szobrok és emléktáblák . .291 Varga József: „Arany papnak – fakehely” . .311 Dékány Ferenc: „Nálam a tett az eszmétől csak kis lépésnyire fekszik…” Rómer Flóris, a bencés tanár . .341 Csécs Teréz: Rómer Flóris 1867-es párizsi világkiállítási naplója . .349 5 SUMMARY Eszter Szőnyi: Instead of foreword Rómer, the museum founder . .7 István Galambos: Flóris Rómer’s scientific work . 11 István Galambos – Dávid Schmidt: e herbarium pages collected by Flóris Rómer in the Historical Collection (Collectio Historicae) of the Hungarian Natural Historical Museum . 23 István Áldozó: “Let’s observe the meteorological phenomena” Flóris Rómer in the service of the meteorology . 45 Katalin T. Biró: “Some gaiety” Flóris Rómer and the study of the stone implements . 63 Péter Prohászka: Flóris Rómer and the preparations of the 8th Congress of Prehistoric Archaeology and Anthropology of Budapest . 87 Zsolt Mester – Norbert Faragó – Éva Halbrucker – Attila Király – Attila Péntek: Páli-Dombok: the first authentic site from the Old Stone Age in the Rába valley . .115 Gábor Ilon: Who and when were buried in the tumuli of Bakony? Private collectors and archaeologists on Rómer’s trail . .145 Péter Prohászka: Flóris Rómer and the research of Brigetio . .179 Csaba László: Flóris Rómer and the cathedral of Győr . .193 Szabolcs Kondorosy: Lost pipes e finds of Flóris Rómer’s excavation in Nagyvárad . .205 Róbert Hermann: Flóris Rómer in the 1848–49 Hungarian War of Independence or the difficulties of writing a biograp hy . .217 Péter Prohászka: Flóris Rómer’s first letters to his mother from the captivity . .259 Imre Gráfik: Flóris Rómer and the beginning of the Hungarian ethnographical collection . .269 Béla Debreczeni-Droppán: Statues and memorial plates in honour of Flóris Rómer . .291 József Varga: Flóris Rómer and the Mária Dorothea Association . .311 Ferenc Dékány: “For me deed is only a little step away from idea…” Flóris Ró mer the Benedictine teacher . .341 Teréz Csécs: Flóris Rómer's diary of the World Exposition of Paris in 1867 . .349 6 SzŐNYI ESzTER RóMER FLóRIS, A MúzEuMALAPíTó ELŐSzó HELYETT Szőnyi Eszter RóMeR FLóRiS, A MúzeUMALApíTó1 Amikor múzeumunk, illetve jogelődünk a Győri Bencés Múzeum alapításának másfél évszázados évfordulóján az alapító Rómer Flórisra emlékezünk, igen gazdag életműből válogathatunk. Egy különleges egyéniségről, a XIX. század egyik nagy polihisztoráról van szó. Foglalkozott különféle tudományokkal: ásványtannal, botanikával, zoológiával, művészettörténettel (ezen belül építészettel, ötvösséggel), régészettel. Tanított: ma- gántanítóskodása idején bizonyára mindent, középiskolában — mai szóhasználat- tal — matematikát, fizikát, biológiát, mezőgazdászatot, magyar, német és latin nyelvet, az egyetemen pedig régészetet. A fiatal szerzetes tanár 1939-ben került a győri főgimnáziumba. Ekkor latin és magyar nyelvet tanított. Igyekezett példásan ellátni a rábízott feladatot, de igazi vonzódása a természet felé irányította. Bakonyi útjairól az iskolai szertár gyarapí- tására tetemes mennyiségű anyagot hozott. Megismerkedett Ebenhöch Ferenccel, a későbbi koroncói plébánossal, régiséggyűjtővel. Barátságuk, egymásra hatásuk következtében Rómer is elkezdett érdeklődni a régészeti tárgyak iránt. Közben is- kolai elöljárói feltűnő érdeklődését méltányolva felmentették a latin-magyar nyelv- tanítás alól és a természetrajz oktatásával bízták meg. 1845-ig tanított Győrben. Ekkor a pozsonyi királyi feltanodához került. A fizika, a természetrajz és a „mezei gazdászat” oktatása lett a feladata. Pozsonyban érte az 1848-as forradalom kitö- rése. A szabadságharcba diákjai élén bekapcsolódott, ennek „jutalma” nyolc év bi- lincsben letöltendő olmützi várfogság lett. B ár amnesztiával 1854-ben szabadult, tanítani mégis csak az 1857/58-as tanévtől kezdhetett, újra Győrben. Ekkor került igazán a régészettudomány bűvkörébe Ipolyi Arnold révén, akinek gazdag könyv- tára és értékes régészeti gyűjteménye is volt. Az akkor a Pozsony megyei zohoron plébánoskodó tudós történész elsősorban a magyar középkor emlékeire irányította Rómer figyelmét, de a korábbi történeti és régés zeti korszakok, valamint a művé- szet tárgyainak kutatása is egyre jobban érdekelte. Tanított — természetrajzot, német nyelvet és mennyiségtant —, mellette a gimnáziumi szertárakat, a gyűjte- ményeket rendezte Győrben és Pozsonyban is. Szünidejét rendszeresen Győr és környéke, valamint a Bakony kutatásával töltötte. Szünidei utazásai során újabb és újabb tárgyakkal gyarapította az iskolai gyűj- teményt, és hogy ennek fejlesztésével is további tervei voltak már 1858-ban, azt bi- zonyítja a Győri Közlönyben 1858. december 16-án megjelent felhívása, amelyet a vidék vadászat- és természetkedvelőihez intézett a gyűjtés érdekében. A cikkben egy vidéki múzeum előnyeit és szükségességét taglalta, ez a szervező tevékenysége már mindenképpen túlmutat az iskolai szemléltetőeszköz-táron. 7 ARRABONA 2013. 51. TANuLMÁNYOK „Ne mondja tán valaki, ha múzeumot akarok nézni, elmegyek Bécsbe vagy Pestre, és nem keresem az ilyen zugintézetben? Aki így gondolkodik uraim, az so- hase menjen a Győri színházba, casinóba, kereskedelmi gyűldébe se, mert ezeknél tán tekintélyesebbet láthat a fent nevezett egyéb városokban is! És mégis bátorko- dom állítani, hogy magyarnak és főleg győrinek érdekesebb lesz a győri termény- tárt megtek inteni, ha az idővel olyan lesz, amilyenné tenni akarjuk és fogjuk is — mint akár a bécsit, akár a párizsit.” Első lépésként — a felsőbb rendelkezésként javasolt — oktatási célokat szol- gáló szertárat akarta bővíteni. A szertár anyaga ekkor még szinte kizárólag termé- szettudományos anyagot tartalmazott: ásványokat, kövületeket, növényeket, csigákat-kagylókat, madarakat és madárfészkeket, valamint né hány kitömött em- lősállatot, összesen mintegy 800 darabot. Néhány régi pénz is akadt a gyűjte- ményben, ehhez az 1858-as tanév folyamán a pannonhalmi gyűjteményből még újabb darabokat is kaptak, így a tanév végére a numizmatikai anyag már 1238 da- rabra szaporodott. 45 db egyéb régiségről is említést tesz a leltár. Az 1858-as nyári szünetben ismét gyűjtőútra indult Rómer. Először Tata kör- nyékét, majd Dél-Magyarországot és Erdélyt járta be. útjáról 13 ládányi anyagot küldött a gimnáziumba. Ennek elhelyezésére a korábbi szűk és dohos földszinti helység már nem volt elegendő, így a kibővült gyűjtemény számára a második eme- leten jelöltek ki helyet. A lelkes gyűjtőmunkát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz- térium írásbeli dicsérettel honorálta Rómer és a terménytár létrehozásában részes kollégái fel é, a gimnázium tanári kara pedig a Győri Közlönynek mondott köszö- netet a felhívások közzétételéért. (Győri Közlöny, 1858. 34. és 61. szám) A minisztériumi dicséret és a gyűjtemény nagymértékű bővülése után 1858 novemberében a tanári kar elérkezettnek látta az időt a gyűjtés kiterjesztésére és le- galizálásának biztosítására. Ezért jegyzőkönyvben kérte a minisztériumot hogy a községi elöljáróknak teg yék kötelezővé a régiségek bejelentését és a gyűjteménybe juttatását. Ez a jegyzőkönyv indította el azt a folyamatot, amely a múzeum hivata- los alapításához vezetett. 1859. május 6-án, tehát éppen ma 150 éve, az építészeti emlékek kutatására és fenntartására ügyelő császári és királyi középponti bizottmány a győri bencés gimnáziumot a környékbeli régiségek gyűjtőhelyéül jelölte ki. Egy hónap múlva Rómer Flórist tudományos és szervezőmunkája elismeréséül a fenti bizottmány tag- jai közé választotta. A hatóság támogatásával Rómer lelkes szervezőmunkája eredményekép- pen tehát lehetővé vált, hogy Győr megyéből a leletek elsősorban a győri ben- cés gyűjteménybe — Magyarország első