Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék ETNIKAI TÉRSTRUKTÚRA , ASSZIMILÁCIÓ ÉS IDENTITÁS A TÖRTÉNELMI VAS MEGYÉBEN PhD-értekezés Balizs Dániel Témavezet ő Dr. Bajmócy Péter egyetemi docens Szeged 2015 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ............................................................................................................................................ 2 1.1. Problémafelvetés ......................................................................................................................... 2 1.2. Célkit űzések ................................................................................................................................ 3 2. Szakirodalmi el őzmények ................................................................................................................. 5 2.1. Földrajzi és történeti munkák ...................................................................................................... 5 2.2. A kutatásban szerepl ő fontosabb fogalmak ................................................................................. 6 3. Adatbázis, módszerek ..................................................................................................................... 12 3.1. Az adatok forrásai ..................................................................................................................... 12 3.2. Az adatbázis felépítésével kapcsolatos problémák ................................................................... 13 3.3. Módszertan ................................................................................................................................ 15 4. A vizsgált terület bemutatása ......................................................................................................... 20 4.1. Miért Vas megye? ..................................................................................................................... 20 4.2. Általános jellemz ők ................................................................................................................... 21 4.3. Közigazgatási változások .......................................................................................................... 23 5. Mezoszint ű etnikai vizsgálatok, etnodemográfiai háttér ............................................................. 25 5.1. A honfoglalástól Mohácsig (895-1526) .................................................................................... 25 5.2. Mohácstól a kiegyezésig (1526-1867) ...................................................................................... 27 5.3. A kiegyezést ől Trianonig (1867-1920) ..................................................................................... 32 5.4. Trianontól a második világháború végéig (1920-1945) ............................................................ 42 5.5. A második világháborútól a rendszerváltásig (1945–1989) ...................................................... 48 5.6. Recens etnikai térfolyamatok, diverzitás, szegregáció .............................................................. 56 5.7. Jöv őkép ..................................................................................................................................... 68 5.8. Asszimiláció a történelmi Vas megyében ................................................................................. 71 6. Mikroszint ű etnikai vizsgálatok ..................................................................................................... 75 6.1. A kett ős identitású népesség vizsgálata .................................................................................... 75 6.2. Új perspektíva az asszimiláció mérésében ................................................................................ 78 6.3. Identitásjellemz ők ..................................................................................................................... 84 6.3.1. Az etnicitásra vonatkozó témakörök ................................................................................... 84 6.3.2. Nyelvhasználat egy speciális színtéren ............................................................................... 93 6.4. Példa az asszimiláció látható és láthatatlan jeleire: Fels őő r ...................................................... 94 6.4.1. Problémafelvetés, általános jellemzés ................................................................................. 94 6.4.2. Etnikai viszonyok és bels ő nemzetiségi térstruktúra ........................................................... 95 6.4.3. A fels őő ri magyarság identitása ........................................................................................ 103 Összegzés ............................................................................................................................................ 107 Bibliográfia ........................................................................................................................................ 110 Summary ............................................................................................................................................ 122 Mellékletek ......................................................................................................................................... 125 1 1. BEVEZETÉS 1.1. Problémafelvetés Napjaink etnikai jelleg ű kérdései, az idekapcsolódó globális vagy lokális problémák több szempontból a társadalmi érdekl ődés homlokterében helyezkednek el. A nemzetiségek térbeli mintázatának, együttélésének tanulmányozását illet ően a megközelítési módok, valamint az érdekl ődésre számot tartó témakörök sora igen hosszú: ezek közül napjainkban a leginkább széleskör ű nyilvánosságot az etnikai jelleg ű konfliktusok gazdasági és geopolitikai tényez őket sem nélkülöz ő hatásai élveznek. A nemzetközi migráció irányaival összefügg ő és a különböz ő kulturális háttérrel rendelkez ő csoportok egymás mellett éléséb ől fakadó konfrontációk kezelésének lehet őségei, az asszimiláció és az integráció kérdése, az állam szerepe a szakmai szférát és a közvéleményt egyaránt foglalkoztatja. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a problémák rendezésének leghatékonyabb területi szintje a lokális tér, a felmerül ő kérdésekre minél kisebb méret ű, a sz űkebb társadalmi csoportokhoz vagy az egyénhez minél közelebb elhelyezked ő területi egységekben (mikro-, esetleg mezoszinten) kell választ találni. Ezzel áll összhangban a hazánkat és a szomszédos államok többségét magában foglaló Európai Unió egyik alapelve, a szubszidiaritás is, melynek koncepciója szerint a közösséget érint ő döntéseket mindig a lehet ő legalacsonyabb szinten célszer ű meghozni. Az etnikai megközelítést igényl ő globális kérdések gyakran felszínes jellegének pontosításához az etnikai földrajz térbeli szempontú kvantitatív vizsgálatokkal, illetve terepi felmérésekkel járulhat hozzá. Id őnként el őfordul, hogy a rendelkezésre álló adatok által alkotott kép nem tárja fel az etnikai térfolyamatok megértéséhez szükséges helyi tényez őket, ezért a vizsgálatok egy részét mindenképpen célszer ű lokális (települések, kisebb történeti-földrajzi vagy igazgatási egységek) közegben lefolytatni. A nemzetközi migráció és a multikulturalizmus, valamint az általuk gerjesztett, a „nyugati” világot napjainkban kiemelten foglalkoztató problémák a soknemzetiség ű kelet- közép-európai régióban, melyben hazánk és tágabb környezete (a Kárpát-medence) is elhelyezkedik, kevésbé adaptálhatóak. E térséget napjainkban (mint ahogyan a történelem folyamán bármikor) többféle hatás éri. Egyfel ől magán viseli az évszázadokon át nagynemzetek és küls ő kulturális terek közé való „beékel ődésének”, azaz pufferzóna- szerepének nyomait. Másfel ől igyekszik levetk őzni azon jegyeket, melyek a 20. század második felében a szocialista tömbhöz való tartozásából fakadtak, és társadalmi, gazdasági vonatkozásban felzárkózni a nyugati államokhoz. Nem kétséges, hogy a közép-európai térség speciális jellemz ői önnön fejl ődésének alakulására mély hatást gyakorolnak, e sajátosságok közé tartozik etnikai sokszín űsége, ennek részeként az itt él ő nagyszámú kisebbségi csoport 1 jelenléte is. SZARKA L. (1999) szerint az itt található hét országban és három régióban a népszámlálások alapján több mint 100 olyan kisebbségi közösség él, melynek lélekszáma meghaladja az ezer f őt, ezek összesítve Kelet-Közép-Európa népességének csaknem egytizedét alkotják. Lélekszámuk változása, területi elhelyezkedésük átformálódása mellett identitásuk összetev ői, asszimilációs trendjeik és jöv őképük egyaránt a vizsgálandó témakörök közé tartozik. A régiót ér ő hatások az etnikai-nemzeti sokszín űséghez való viszonyulásban is megmutatkoznak. Mind a mai napig érvényesül a nagy hagyományokkal rendelkez ő „kultúrnemzeti”, a nyelvi, területi, származási összetartozást el őtérbe helyez ő felfogás, 1 Szarka L. tanulmányában Közép-Európa „Németországtól keletre es ő” részét Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia, illetve történeti és kulturális szempontok szerint a térséghez tartozó három régió (Erdély, Kárpátalja, Vajdaság) alkotja. Felhívja a figyelmet a cigányság problematikájára, hiszen ha esetükben a népszámlálások helyett a becslésekre támaszkodunk, akkor a régió kisebbségi népességének lélekszáma csaknem másfélszeresére növekszik (SZARKA L. 1999). 2 melynek fontosságát el őször évtizedeken át (a szocialista érában) tagadták, 1989 után pedig