MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁ ZLATOK essays in church history in hungary 2013/1–2 MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ENCIKLOPÉDIA MUNKAKÖZÖSSÉG BUDAPEST, 2014 Kiadó – Publisher MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ENCIKLOPÉDIA MUNKAKÖZÖSSÉG (METEM) Pannonhalma–Budapest METEM INTERNATIONAL SOCIETY FOR ENCYCLOPEDIA OF CHURCH HISTORY IN HUNGARY Toronto, Canada HISTORIA ECCLESIASTICA HUNGARICA ALAPÍTVÁNY Szeged www.heh.hu Alapító † Horváth Tibor SJ Főszerkesztő – General Editor CSÓKA GÁSPÁR Szerkesztőbizottság – Board of Editors HUNGARY: Balogh Margit, Barna Gábor, Beke Margit, Csóka Gáspár, Érszegi Géza, Kiss Ulrich, Lakatos Andor, Mészáros István, Mózessy Gergely, Rosdy Pál, Sill Ferenc, Solymosi László, Szabó Ferenc, Török József, Várszegi Asztrik, Zombori István; AUSTRIA: Szabó Csaba; GERMANY: Adriányi Gábor, Tempfli Imre ITALY: Molnár Antal, Németh László Imre, Somorjai Ádám, Tóth Tamás; USA: Steven Béla Várdy Felelős szerkesztő – Editor ZOMBORI ISTVÁN Felelős kiadó – Publisher VÁRSZEGI ASZTRIK Az angol nyelvű összefoglalókat fordította: PUSZTAI-VARGA ILDIKÓ ISSN 0865–5227 Nyomdai előkészítés: SIGILLUM 2000 Bt. Szeged Nyomás és kötés: EFO Nyomda www.efonyomda.hu Tartalom TANULMÁNYOK – essays TAMÁSI Zsolt Püspöki székek betöltése 1848-ban: állami beavatkozás vagy katolikus egyházi autonómia. Értelmezési szempontok a magyar nemzeti zsinati készületek tükrében 5 The filling of Episcopal chairs in 1848: state intervention or Catholic Church autonomia. Posibilities of interpretational in the mirror of national Hungarian synodical preparations. SARNYAI Csaba Máté Szerb–magyar konfliktusok a papság szemével a Kalocsa– Bácsi egyházmegyében 1848–49-ben 21 Serbian-Hungarian Conflicts from the Perspective of the Clergy in 1848-49, in kalocsa-Bács Diocese TÓ T H Krisztina Miért érdemes az esperesi koronák jegyzőkönyveivel foglalkozni? Válasz a szombathelyi egyházmegye 1936–1944-es koronáin keresztül 29 Why Is It Worth It Dealing with the Minutes of the Deanery Conferences?Answer Through the 1936–1944 Deanery Conferences of the Diocese of Szombathely SZECSKÓ Károly A keresztényszocializmus hazai képviselője: Csepela Lajos (1873–1944) 61 A Hungarian Christian Socialist, Lajos Csepela (1893-1944) BALOGH Margit Két utazás – két korszak. Mindszenty József bíboros érsek 1947-es és 1973-as évi kanadai útja 71 Two tours – two eras. Cardinal Archbishop József Mindszenty’s visits to Canada in 1947 and in 1973 SZ É K E LY Tibor Az esztergomi kisszeminárium története 1948-tól 1951-ig. A Cursus Praeliminaris alapítása, működése és felszámolása 85 History of the Seminarium Minus in Esztergom from 1948 to 1951 FORRÁSOK – SOURCES SOMORJAI Mindszenty-levelek Texasban, a Johnson-Könyvtárban 125 Ádám OSB Mindszenty-letters conserved in the Johnson Library in Austin (Texas) 4 BÁLIN T László „Antony Huxley” fedőnevű akció. Lakos Endre emigráns pap hazacsábításának megkísérlése 131 Operation under the Code-name ‘Antony Huxley’ Attempt on calling home Endre Lakos, émigré priest Módszertan, adattár, SZEMLE METHODOLOGY, data store, surveys MIKLÓSHÁZ Y Római katolikus magyar emigráns lelkipásztorkodás Attila, SJ. Ausztriában. 143 Brief history of the pastoral care of emigrant Hungarians in Austria after the 2nd World War FÖLDVÁRI Sándor Petrasevics Nikefor József eperjesi görög katolikus kanonok és tudományos kutató (1915–2013) 177 József Petrasevics Nikefor. Researcher and Greek Catholic Prebend of Prešov (1915-2013) ZVARA Edina Egyháztörténeti könyvek, 2007 183 Egyháztörténeti könyvek, 2008 183 Egyháztörténeti könyvek, 2009 192 Egyháztörténeti KÖNYVEK ÉS KIADVÁNYOK Kovács József: Visitatio canonica a gyulai plébánián. 1715–1993 (Ism.: Miklós Péter) 195 TENGELY Adrienn: A magyar egyházak a forradalmak korában. (Ism.:Szecskó Károly 198 KORHECZ PA pp Zsuzsanna: Mathias Hanisch késő barokk vándorfestő. Matijas Haniš kasnobarokni putujući slikar. (Ism: Fábián Borbála) 199 MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI VÁZLATOK ESSAYS IN CHURCH HISTORY IN HUNGARY 2013/1–2 TAMÁSI Zsolt PüSPöKI SzÉKEK BETöltése 1848-BAN: áLLAMI BEAvatkozáS vAGy katolikus EGYHÁZI autonómia. Értelmezési szempontok A magyar NEMZETI zsinati KÉSZÜLETEK TÜKRÉBEN1 Az 1848-as magyar katolikus nemzeti zsinat terve és előkészítése több szempontból is elemezhető. A lehetőségek közt találjuk a szervezés és a megtartott előkészítő tanács- kozások történetének vázolása mellett magának a tematikának a rögzülését. A forradalmi változásokkal kialakuló helyzetben a katolikus egyházon belül úgy a felsőpapság, mint az alsópapság, de a világi hívek esetében is tetten érhető, hogy a körülmények változása- it lereagálva a reformok nagyon sokszínű lehetőségeit fogalmazták meg. A fokozatosan egységesülő szempontok mentén jogosan feltételezhető, hogy a javaslatok kidolgozása- kor a háttérben ható, meghatározó személyek és csoportok véleménye került általános el- fogadásra. Az 1848 nyarán megtartott egyházmegyei tanácskozások jegyzőkönyveiben, illetve a tanácskozásokat előkészítő választmányi munkálatokban és espereskerületi be- adványokban több alkalommal, azonos szófordulattal, vagy legalább azonos tartalommal előforduló megfogalmazások jelzik, hogy a készülést behatárolták az országosan elér- hetővé váló szövegek. Ezek a szövegek esetében a csak az egyes egyházmegyék készü- letét befolyásolható körlevelek mellett nagyobb jelentősége volt azoknak, amelyeket az egyházmegyék egymásnak is megküldtek, illetve sokkal inkább azoknak, amelyek vagy nyomtatásban jelentek meg, vagy az egyházi lap, a Religió és Nevelés teljes terjedelem- ben, vagy legalább kivonatban közölt. Az egyházi sajtó mellett elsősorban a radikáli- sabb alsópapsági készülődésre gyakorolt hatást a világi sajtóban megjelenő közlemények sora, illetve azok az espereskerületi körlevelek, amelyek a hivatali út megkerülésével közvetlenül jutottak el az egyházmegye, vagy más egyházmegyék esperesi kerületeihez. Jelen tanulmányban a fentiekből kiindulva próbáljuk vázolni a nemzeti zsinatra előké- szített hangsúlyosabb kérések közül a püspöki székek betöltésére vonatkozó javaslatok történetét, az általánossá váló értelmezési szempontokat. Az üresen álló püspöki székek betöltése 1848-ban elsődleges volt a katolikus egy- házon belül, minden szempontból. A felsőpapság, akár a zsinati lehetőség kihagyásával is a legcélszerűbbnek a felső politikai egyeztetés lehetőségét látta, ezért is szorgalmazta a püspöki kar kiegészítését, az új püspökök kinevezését, miközben burkoltan az állami 1 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TáMoP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azono- sító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” keretében a Magyary zoltán Posztdoktori ösztöndíj a konvergencia régióban (A2-MzPD-12-0172) támogatásával készült. 6 TAMÁSI ZSOL T befolyás mellőzésével a konkrét egyházi autonómia kiépítésén dolgozott. Az alsópapság a maga részéről az önállóan is értelmezhető egyházmegyei zsinatot szorgalmazva, a zsi- nat egyik fő feladatának tekintette az üresen álló püspöki székek betöltése mellett annak megszövegezését is, hogy a jövőben egyházmegyei zsinati szinten történjenek a püspö- kök megválasztása, a papság bevonásával. A törekvésekből folyamatosan kiolvasható az is, hogy a zsinatokban szerepet kívántak biztosítani a világi híveknek is. A magyar nemzeti zsinat első, többnyire hivatalosnak tekinthető meghirdetését az esztergomi főkáptalan tette meg, 1848. május 2-án kelt körlevelében. Itt rámutattak, hogy az érdekérvényesítés legjobb formájának a nemzeti zsinatot tartanák, de amíg az üresen álló esztergomi hercegprímási szék betöltésére sor kerülne, addig is jó lenne már elkezdeni a készületeket: „míg ez megtörténnék, az annak idejében, szükség esetére más egyházmegyei főnök elnöksége alatt is megtartandó nemzeti zsinathoz szükséges elő- készületül, megyéjében zsinatot összehívni méltóztassék” - javasolták.2 Az indoklásban megemlítették, hogy a „közérzelem kifejezésére szükséges megyei és nemzeti zsinatok, s egyházi gyülekezetek tartása, már csak ennél fogva is korunk elutasíthatatlan igénye lőn, melynek kielégítése közvetlenül az egyház főnökeit, még pedig haladéktalanul illeti: arról, e főkáptalan legalább, olly tökéletesen meg van győződve, hogy minden, a dolog természeté- ben fekvő, s a győzhetetlen indokok elősorolásától fölmentettnek véli magát, azon föltevés- ben, miszerint az idő körülményei s ezekhez mért teendőink felől másképpen ítélni nem is lehetséges.” Az esztergomi káptalan nemzeti zsinatot előrevetítő körleveléből látható, hogy a nem- zeti zsinat céljának a katolikus érdekérvényesítés mellett a közös álláspont megfogalmazá- sát tekintették. A közös álláspont igényét magyarázza, hogy még a májusi körlevelük előtt a zsinati készülődés lehetősége konkrétan felmerült, de azonnal nagyon eltérő szempont- ok kezdtek erőteljesen jelentkezni. Nem állíthatjuk, hogy 1848 tavaszán a katolikus papság minden előzmény nélkül kezdte el kidolgozni javaslatait. Többször is találunk utalást arra, hogy az 1822-es magyar nemzeti zsinat gyakorlatba át nem ment rendeleteinek életbe lépte- tésére láttak ekkor lehetőséget. A két nemzeti zsinat szoros kapcsolódását jelzi, hogy 1848- ban, a magyar püspöki kar által összeállított tárgyalási pontoknál megjelent az utasítás, hogy „a régi Nemzeti iratokból használtassanak a haszonvehetők”.3 Az 1822-ben készült dokumentáció hivatkozási alap maradt 1848-ban. Az üres püspöki székek betöltésének problémája esetében ennek sürgősségét indokolva a győri egyházmegye mosonyi kerülete június 15-én tartott kerületi gyűlése is az utolsó nemzeti zsinatra hivatkozva