Dr. Ulrich Matthias Eszperantó – az egyház új latinja? Dr. Ulrich Matthias Eszperantó az egyház új latinja? Budapest, 2010 A kötet megjelenését támogatta: Dr. Jakubinyi György érsek Dr. Bíró László püspök Dr. Szénási Sándor Kóbor Lajos Kele Pál Szép Attila Metzger-alapítvány, Németország A fordítás az alábbi kiadvány alapján készült: Ulrich Matthias: Esperanto – la nova latino de la eklezio Flandra Esperanto-Ligo, Antwerpen, 2001 A kiadványt fordította és kiegészítette: Kiss Horváth József ISBN: 978-963-571-473-5 IN PRINCIPIO En la komenco Kezdetben CREAVIT DEUS Dio kreis teremté Isten CAELUM ET TERRAM la ĉielon kaj la teron. a mennyet és a földet. Tartalomjegyzék El őszó ......................................................................................................................................... 6 1. Bevezetés................................................................................................................................ 9 2. Az egyetemes nyelv eszméje................................................................................................ 11 2.1. A kezdetek......................................................................................................................... 11 2.2. Az eszperantó .................................................................................................................... 12 2.3. Újabb tervezetek................................................................................................................ 12 2.4. Egy kis összevetés............................................................................................................. 12 3. Lejzer Zamenhof .................................................................................................................. 14 3.1. Az eszperantó megszületése.............................................................................................. 14 3.2. Az új nyelv els ő évei ......................................................................................................... 15 3.3. Zamenhof világképe.......................................................................................................... 17 4. Az egyház és az eszperantó.................................................................................................. 20 4.1 A kezdetek.......................................................................................................................... 20 4.2. A protestáns eszperantó mozgalom................................................................................... 24 4.3 A két világháború között.................................................................................................... 25 4.4. A háború utáni korszak ..................................................................................................... 29 4.5. A pápák és püspökök viszonya az eszperantóhoz............................................................. 31 5. Az eszperantó alkalmazása a keresztények között............................................................... 39 5.1. A világháló ........................................................................................................................ 39 5.2. Istentiszteletek................................................................................................................... 40 5.3. Újságok és könyvek .......................................................................................................... 41 5.4. A Vatikáni Rádió............................................................................................................... 42 5.5. Jótékonysági tevékenység ................................................................................................. 42 5.6. Találkozások...................................................................................................................... 43 5.7. Ifjúsági ökumenikus eszperantó táborok........................................................................... 44 5.8. Katolikus eszperantó táborok............................................................................................ 45 6. Érvek .................................................................................................................................... 48 6.1. Nyelvi helyzet az egyházban............................................................................................. 48 6.2. A nyelvi probléma az Európai Unióban............................................................................ 53 6.3. Az eszperantó és a kulturális sokszín űség......................................................................... 57 6.4. Az eszperantó el őnyei ....................................................................................................... 60 6.5. Mélyebb megfontolások.................................................................................................... 63 6.6. Kritika és válaszok ............................................................................................................ 64 7. Kilátások............................................................................................................................... 70 Utószó....................................................................................................................................... 73 Függelék................................................................................................................................... 74 A) Az eszperantó és az ortodox egyház ................................................................................... 74 B) Rövidítések.......................................................................................................................... 77 C) Címek .................................................................................................................................. 77 D) Honlapok............................................................................................................................. 77 E) Kronológia........................................................................................................................... 77 F) Rövid nyelvtani áttekintés ................................................................................................... 79 G) Imádságok ........................................................................................................................... 83 Ulrich Mathias: Az eszperantó – az egyház új latinja El őszó Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek (Románia) Ha a latinról van szó, óhatatlanul nosztalgiát érzek. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen gyermekkoromban egy kommunista állam nehéz viszonyai közepette tíz éven át ministránskodtam. Kívülr ől megtanultuk a szép latin imákat – a ministránsok válaszait –, és elmondtuk anélkül, hogy ismertük volna magát a nyelvet. Persze derék lelkipásztorainknak a ministránsok oktatása során gondjuk volt arra, hogy legalább sejtsük, mir ől szólnak ezek a latin imák. A népnyelv bevezetése a latin rítusú liturgiába azután véglegesen megoldotta ezt a nehézséget. De nem úgy nemzetközi szinten. Valamikor a II. Vatikáni Zsinat el őtt azt mondogatták nekünk, hogy egy katolikus mindenütt otthon érzi magát a világban, hiszen egyazon, azaz mindenhol egyaránt értett nyelven végzik a szertartást. Az ember elmehet akár Kínába, bizonygatták, ott is érti a liturgiát, hiszen latin nyelvű. Ezzel kapcsolatos egy erdélyi székelyekr ől szóló, akkori anekdota: Két atyafi külföldre utazik, és vasárnap elmennek a katolikus templomba. Amikor meghallják a latin nyelv ű szentmisét, az egyik odasúgja a másiknak: „Látod, itt is magyarul beszélnek!” Természetesen anekdotákkal nem lehet elfedni a kérdés súlyosságát. Hiszen hány katolikus tudta élvezni a szertartás egységét a liturgia közös, latin nyelvének köszönhet ően, hány katolikus tudott vagy mehetett külföldre turistaként vagy vendégmunkásként? Ezért is határozta el a II. Vatikáni Zsinat az anyanyelv bevezetését az otthonmaradók, azaz a nagy többség számára. A zsinat azonban tulajdonképpen csak engedményként, a közérthet őség kedvéért tette lehet ővé az anyanyelvi szertartást: A latin nyelv használatát – a részleges jog érvényben tartása mellett – a latin szertartásokban meg kell őrizni. Mivel azonban mind a szentmisében, mind a szentségek kiszolgáltatásában, mind pedig a liturgia más területein gyakran nagyon hasznos lehet a nép számára anyanyelvének használata, nagyobb teret kell számára biztosítani. Ez els ősorban az olvasmányokra és a felszólításokra, bizonyos könyörgésekre és énekekre érvényes az alábbi fejezetekben erre vonatkozó részleges szabályok szerint. 1 A gyakorlatban azonban a dolog egészen másképpen néz ki: az anyanyelv teljesen kiszorította a latint. A magam részér ől lelkes latinista vagyok. Nem csak római katolikus, azaz latin rítusú papi végzettségem miatt, hanem mint humanista képzettségű ember is, aki valamikor latint tanítottam a kis szemináriumban. Milyen jó is volna, ha az egész világon értenék a latint! Útikönyv vagy társalgási zsebkönyv jelenne meg latinul, benne olyan hasznos kifejezésekkel, mint „apud tonsorem”, a fodrásznál stb. 2 De ugyan hol, melyik országban ért egy fodrász latinul? Ha el ővesszük a 2000. évi német „Fischer Weltalmanach”-ot, azt látjuk, hogy csak egyetlen egy ország van az egész világon, ahol a latin hivatalos nyelv, ez a Status Civitatis Vaticanae, azaz a 1 Sacrosanctum Concilium Liturgikus konstitúció (1965) 36, 1-2 2 Lásd pl. Angela Wilkes, Latin for Beginners , London 1999 6 Ulrich Mathias: Az eszperantó – az egyház