Zágorec-Csuka Judit A magyar-szlovén és a szlovén-magyar iro­ dalmi kapcsolatok tük­ röződése a fordítás­ irodalomban című könyve a fontosnak tűnő tendenciákat ki­ emelve nyújt áttekin­ tést a magyar iroda­ lom szlovéniai recep­ Zágorec-Csuka Judit ciójáról az 1945-ös évektől kezdődően, a ’80-as éveken keresz­ tül egészen máig. Az alapvetően a szlovénra fordított magyar művek diskurzusára épülő mű hangsúlyozottan a fordításirodalom mi­ kéntjére és annak a helyzetére és lehetőségeire keresi a választ, amely a 20. század kezdetén Közép-Európa két szomszédos irodalmában, a magyar és a szlovén irodalomban és olvasás­ kultúrában jelen van. Értekezésében az irodal­ mi befogadásnak mint az irodalmi kölcsönhatás általános rendszerét alkotó szükséges és valós elemnek a vizsgálatával foglalkozik. A könyv megkísérli bemutatni, hogy a lefor­ dított szövegek a szlovén kulturális térségben milyen mozzanatok által válhatnak a mélyebb megértés alanyává és tárgyává. Ennek megfele­ lően a szerkezete döntő módon különíti el az első részben tárgyalt lefordított művek törté­ neti és művelődéstörténeti hátterét, hangsúlyo­ zottan a recepcióesztétika alapelveire, s ezekre rámutatva nyitja meg a teret a filológiai alapú második résznek. Zágorec-Csuka Judit A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban 1 Szaklektorok / Strokovna recenzenta Dr. RUDAŠ Jutka, Dr. SZÍJÁRTÓ Imre Szlovén nyelvi lektor / Lektorica za slovenski jezik Olga PAUŠIČ 2 Zágorec-Csuka Judit A magyar–szlovén és a szlovén–magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület Pilisvörösvár, 2015 3 Támogatók Nemzeti Kulturális Alap Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva Zavoda za kulturo madžarske narodnosti, Lendava © Zágorec-Csuka Judit Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár e-mail: [email protected] www.muravidek.eu www.evid.hu A borítótervet Németh Csongor készítette Tomislav Hozjan felvétele felhasználásával A szerző portréi (a borítón és a kötetben) Ruda Gábor felvételei Nyomdai előkészítés: Trajan Kft., Budapest Nyomda: Pannónia Nyomda Kft., Budapest Példányszám: 500 ISBN 978-615-5026-63-8 (nyomtatott) ISBN 978-615-5026-64-5 (online, PDF) 4 TARTALOMJEGYZÉK Előszó ................................................................................................ 7 Bevezető gondolatok ......................................................................... 9 1. A SZLOVÉN–MAGYAR, MAGYAR–SZLOVÉN IRODALMI KAPCSOLATOK KIALAKULÁSA ........................................ 13 1. 1. Előzmények – a szlovén és a magyar irodalmi kapcsolatok kialakulása ........................................................................... 13 1. 2. Szlovén–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 18. században ..................................................................... 16 1. 3. Összegzés ................................................................................ 19 2. MAGYAR SZÉPIRODALMI MŰVEK FORDÍTÁSA SZLOVÉN NYELVRE A 20. SZÁZAD KÖZEPÉIG ............... 21 2. 1. Szlovén–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 19. században ..................................................................... 21 2. 2. A szlovén–magyar irodalmi és kulturális kapcsolatok a 20. században ..................................................................... 24 2. 3. A Rába és a Mura közötti terület és annak irodalma az első világháború végéig .................................................. 26 2. 4. Összegzés ............................................................................... 29 3. A MAGYAR SZÉPIRODALOM FORDÍTÁSA 1945 UTÁNI – TÖRTÉNETI ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI HÁTTÉR ....... 31 3. 1. Helyzetkép – történelmi változások ........................................ 31 3. 2. A magyar szépirodalom szlovén nyelven 1945 után .............. 34 3. 2. 1. Fordításirodalom az 50-es és a 60-as években magyar szépirodalomból szlovén nyelven ................. 34 3. 2. 2. Fordításirodalom a 70-es években a magyar irodalomból ................................................ 43 3. 2. 3. Fordításirodalom a 80-as években a magyar irodalomból ................................................ 48 3. 2. 4. Fordításirodalom a 90-es években a magyar irodalomból ................................................ 51 3. 2. 5. Fordításirodalom a 2000-es években a magyar irodalomból ................................................ 55 5 3. 2. 6. A magyar szépirodalom közvetítő csatornái .................. 68 3. 2. 7. VILENICA – Nemzetközi irodalmi fesztivál összeköti a közép-európai irodalmat és kultúrát ........... 72 3. 2. 8. A bor és a költészet fesztiválja Medanában ................... 73 3. 2. 9. Összegzés ...................................................................... 74 4. SZLOVÉN SZÉPIRODALOM MAGYAR NYELVEN A 20. SZÁZAD 60-AS ÉVEITŐL A 21. SZÁZAD ELEJÉIG ..... 79 4. 1. Fordításirodalom a 19. század végén és a 20. század elején – előzmények ........................................ 79 4. 2. Fordításirodalom a 20. század 60-as és a 70-es éviben a szlovén irodalomból .................................. 80 4. 3. Fordításirodalom a 20. század 80-as éveiben a szlovén irodalomból .......................................................... 89 4. 4. Fordításirodalom a 20. század 90-es éveiben a szlovén irodalomból .......................................................... 91 4. 5. Fordításirodalom a 21. század első évtizedében a szlovén irodalomból .......................................................... 93 4. 6. Összegzés .............................................................................. 103 5. A KIADÓK SZEREPE A MAGYAR–SZLOVÉN KÖNYVKIADÁSBAN ............................................................ 109 5. 1. Az Európa Könyvkiadó és a Pomurska založba (könyvkiadó) szerepe a magyar és szlovén szépirodalom fordításának kultúraközvetítésbe ..................... 109 6. MŰFORDÍTÓK – A MAGYAR ÉS A SZLOVÉN IRODALOM KÖZVETÍTŐI ................................................... 113 7. A FORDÍTÁSIRODALOM BIBLIOGRÁFIÁJA (1960–1980) ...... 217 8. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM .......................................... 225 9. NÉHÁNY SZÓ A SZERZŐRŐL .................................................. 231 10. POVZETEK / ÖSSZEFOGLALÓ ............................................... 233 6 Előszó A kultúraközvetítésnek számtalan lehetősége van az egyre inkább glo- balizálódó világunkban. Ez érvényes a magyar–szlovén és a szlovén– magyar irodalmi kapcsolatokra is a fordításirodalomban, amelynek az áttekintését vettem tanulmánykötetem tárgyává. A lefordított szépiroda- lom nagymértékben az adott kultúrát is hordozza. Milyennek látjuk a fordításirodalmat, annak helyzetét és lehetőségeit a 21. század kezdetén Közép-Európa két szomszédos irodalmában, a magyar és a szlovén iro- dalomban és olvasáskultúrában? Milyenek az előzményei ennek a fordításirodalomnak, kik azok a ma- gyar és szlovén szerzők, írók, költők, akiknek a műveit lefordították a másik kultúra nyelvére? Mivé alakította önmagát a fordítástörténet mind- két kultúrában? Kik voltak azok a műfordítók, akik több évtizeden át for- dításaikkal kultúraközvetítővé váltak, hidakat, láncszemeket, összekötő kapcsokat építettek a két kontrasztív nyelv használatával a két kultúra, az eredeti művek, a lefordított művek és olvasói közé azzal, hogy két nyelv között közvetítették a szépirodalmat? Az irodalomnak minden időben rendkívül sokféle funkciója és feladata volt. A lefordított szépirodalmi szövegek interpretatív jellegüknél fogva hogyan épültek be a másik kultú- ra szépirodalmába? Kik írták a szépirodalmi műveket, kiknek, milyen célból és milyen stílusban? Az sem elhanyagolható tényező, mennyire tudtak a lefordított művek annak a nyelvnek a logikájához, sajátosságai- hoz igazodni, amelyen a szövegek éppen megszólaltak. A fordítások sze- repe az Európai Unióban, ahol jelenleg 24 a hivatalos nyelvek száma, az új tagok belépésével várhatóan növekedni fog. Az Európai Bizottság fon- tos célkitűzése a nyelvtudás népszerűsítése, bővítése mellett a soknyelvű- ség, a kulturális identitás megőrzése. Rudaš Jutka irodalomtörténész véle- ménye szerint a szlovén irodalmi tájékozódásban az utolsó húsz évben lejátszódó módosulások azt mutatják, hogy a magyar irodalom szlovéniai fogadtatása növekszik. Mégis komolyak a hiányok: például a műfordítás terén, és ebből kifolyólag csekély az irodalmi visszhang, a kölcsönhatás. A legtöbb hírt a magyar irodalomról még mindig egy-egy vers, illetve regényrészlet kapcsán kapjuk, még mindig a folyóiratbéli részfordítás dominál a leginkább, kevés a kritikai értelmezés, kevés a lefordított könyv, bár ezeknek a száma nőtt az utóbbi 20 évben. (Rudaš Jutka, 2011 –2013:3) 7 Ilyen, vagy hasonló kérdésekre kerestem választ a fordítástörténeti tanulmányom megírásánál: a két (magyar és szlovén) irodalom fordítás- történetére összpontosítottam, főleg a második világháború utáni évti- zedekre, amikor mindkét nemzet életében a politika észrevehetően rá- nyomta bélyegét az irodalom fejlődésére, de ez a hatás időről időre vál- tozott, amelynek következtében a két ország és a két irodalom is egyre jobban közeledett egymáshoz. Szlovénia önállósodásával új utak is nyíltak a fordítástörténetben, hiszen a Vilenicai Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon egyre több magyar író, költő műveit, egy-egy versét, szöve- geit fordították le szlovén nyelvre. Fordítástörténeti tanulmányomat elsősorban összefoglaló szándékkal kezdtem el írni, készülve a Szépiro- dalmi szövegek fordítása című kurzusomra, amelyet 2013-ban a Mari- bori Egyetem Fordítástudományi Tanszéken