Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG A Jobbik Magyarországért Mozgalom térnyerésének okai Róna Dániel JOBBIK-JELENSÉG A Jobbik Magyarországért Mozgalom térnyerésének okai Budapest, 2016 A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült c. Róna Dániel, 2016 c. KUK könyv és Kávé Kft. 2016 Minden jog fenntartva! Kiadja a KUK Könyv és Kávé Kft. Felelős kiadó: Sugár S. András Felelős szerkesztő: Vértes Judit Korrektor: Zimmermann Gerda Borítóötlet: SSA Borító- és könyvterv: Zimmermann Zsolt Tördelés: Harsányi Tamás A borítón Horváth Éva Mónika Tömegdinamikák sorozat 62. lapja látható. Nyomdai produkció: Wunderlich Production Kft. 4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 9 A SZERZŐ ELŐSZAVA 10 1. BEVEZETÉS 13 2. HOGYAN NEVEZZÜK? 21 Mit tekintünk rendszerellenesnek? 32 Rendszerellenes-e a Jobbik? 36 3. RADIKÁLIS ÉS SZÉLSŐJOBBOLDALI PÁRTOK MEGERŐSÖDÉSÉNEK KERESLETI OKAI 55 Osztály-hovatartozás 58 Bevándorlás 64 Elitellenesség 69 Izoláció 71 Empirikus eredmények- a Jobbik nemzetközi kontextusban 72 Magyarországi empirikus elemzés – eddigi kutatások 75 Előítélet, idegenellenesség, rasszizmus – melyik jellemző a Jobbik szimpatizánsaira? 81 4. KÍNÁLATI MEGKÖZELÍTÉSEK 87 Térmodell 88 Intézmények 92 Történelmi örökség 92 A párt szervezete 95 A Jobbik története 100 A szervezeti erő kiépítése 108 5 5. A MÉDIA HATÁSA 113 A Jobbik megerősödésének politikai napirendi magyarázatai 119 Az internet és a szélsőjobboldali szubkultúra 130 Összefoglalás 134 6. KURUC.INFO-NEMZEDÉK: MIÉRT NÉPSZERŰ A JOBBIK A FIATALOK KÖZÖTT? 135 Értékpreferenciák 141 Elitellenesség 147 Gazdasági válság 151 Internethasználat 156 Szubkultúra 164 Összefoglalás és a kvalitatív elemzés tanulságai 175 7. MENNYIT SZÁMÍT? A JOBBIK HATÁSA 2010 ÉS 2014 KÖZÖTT A MAGYAR POLITIKÁBAN 182 Elméleti keret 183 Az elemzés menete, módszertan 186 A Jobbik és a politikai napirend 188 A Jobbik és a közvélemény 191 A Jobbik és a többi párt álláspontja 199 A Jobbik és a kormányzati szakpolitika 204 Összefoglalás 214 8. RADIKÁLIS VÁLTOZÁS? A JOBBIK NÉPPÁRTOSODÁSI KÍSÉRLETE 2013 ÉS 2016 KÖZÖTT 216 Irodalmi áttekintés 217 Módszertan 221 Mérséklődött-e a Jobbik? 225 Az országgyűlési munka 225 A Jobbik által szervezett tüntetések 228 Vona Gábor interjúi 230 6 A Barikád címlapjai 231 A Jobbik politikusi állománya 233 Belső konfliktusok 235 Mérséklődés: összefoglalás 237 Sikeres volt-e a Jobbik mérséklődése? 238 A Jobbik táborának bővülése 2013 és 2016 között. 238 A Jobbik táborának összetétele 241 A teljes népesség percepciója a Jobbikról: a párt növekedési potenciálja 244 Következtetések 245 9. KONKLÚZIÓ 248 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 262 MELLÉKLET 263 IRODALOMJEGYZÉK 295 PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK 313 7 8 ELŐSZÓ Egy ország prosperitása, gazdasági-szellemi bővülése, lakóinak élet- minősége és komfortérzete jelentős mértékben az ország önérté- kelésétől, önismeretétől függ. Egy ország önismerete polgárainak ismeretén alapszik. A XXI. századi Magyarország megértésének, a mindenkori hely- zet kialakulásának vannak történelmi és vannak az átélt, megélt hét- köznapokból táplálkozó okai. A szerző az utóbbi tudományos igényű vizsgálatát választotta. A legfrissebb szakirodalmi ismeretekkel felvértezve, tudományte- rülete korszerű módszereivel elemzi a szélsőjobb helyzetét és hazánk jobbra tolódását. Az alapművet, a 2014-ben írt doktori értekezést, szerzője, Róna Dániel naprakésszé tette, kibővítve azt a 2016 nyará- ig tartó történésekkel. Az így elkészült tudományos szöveg Vértes Judit nagy erőket megmozgató szerkesztése nyomán vált a szakmán túli szélesebb olvasóközönség számára is befogadhatóvá. A kiadó e helyen mond köszönetet dr. Gyarmati György észrevé- teleiért, tanácsaiért. Kedves Olvasó! A továbbiakban tiéd a valóság megismeréséhez, megértéséhez vezető rögös út bejárásának öröme. A Kiadó 9 A SZERZŐ ELŐSZAVA 2009. június 7-én sokak mellett én is megdöbbenten néztem, ahogy a teljes magyar média a Jobbik főhadiszállására kapcsolt, és tüleked- tek a tudósítók azért, hogy interjúkat kérhessenek a párt képviselő- itől. Néztem, hogy kik ezek az emberek, hogy csinálták ezt?! Szinte semmit sem tudtam róluk, pedig nagyon furdalt a kíváncsiság: ilyen meglepetésszerű népszerűségugrást se addig, se azóta nem tapasz- talhattunk más pártoknál. Elhatároztam, hogy utánajárok ennek a jelenségnek, felfejtem az okokat. Elsőéves PhD-hallgató voltam ekkor, egy éve vettem át dip- lomámat a Corvinus Egyetemen. A PhD-képzésben egyre aktuá- lisabbá vált a disszertációs témám megválasztása: kézenfekvő volt, hogy olyan témát válasszak, amelyben ilyen erősen hajt a kíváncsi- ság. Abból a szempontból is ideálisnak tűnt a választás, hogy korábbi témámtól (társadalmi törésvonalak, különösen a fiatalok pártvá- lasztásának motivációi) nem esett messze, mégsem ugyanaz volt. Témavezetőm, Enyedi Zsolt helyeselte a döntést: elmondása alapján a szélsőjobbkutatás iránti, már akkor is jelentős tudományos keres- let még további erősödésére lehetett számítani. Másik témavezetőm, Török Gábor pedig – korábbi professzorára utalva – azzal kezdte könyvét, hogy „két dolgot tehet egy fiatal kutató: vagy olyan helyet, kutatási területet keres magának, ahol senki sem jár, vagy rögtön a legforgalmasabb terepre merészkedik.” Úgy éreztem, hogy a Jobbik- kal egyszerre teljesítem mindkettőt: addig szinte senki sem foglal- kozott vele (kivéve talán a Political Capital egy nyilvános kutatását), onnantól kezdve viszont az érdeklődés középpontjába került. A kutatás megkezdése pedig csak fokozta a lelkesedésemet: minél többet tudtam meg a Jobbikról, annál kíváncsibb lettem a további részletekre. Eleinte az is táplálta a kíváncsiságomat, hogy a jobbikos politikusokat ördögszarvval és Hitler-bajusszal képzeltem el, már- pedig a saját nézeteimmel homlokegyenest ellentétes párt vizsgálata izgalmasnak tűnt. 2010 május–júniusában részt vettem egy elit- kutatásban, melynek keretében képviselőket interjúvoltunk meg a 10 parlamentben. Szándékosan azt kértem a kutatásvezetőtől, hogy a mintába tartozó jobbikos képviselőkkel én beszélgethessek. A már addigra is némileg árnyaltabb képemet azonban ezek az interjúk még inkább megváltoztatták: kiderült, hogy ők is emberek, akikkel néhány kérdésben akár egyet is lehet érteni, ugyanakkor az őket ért frusztrációk is jelentősen áthatották válaszaikat. Ráadásul az összes párt közül messze az LMP és a Jobbik képvise- lői voltak a leginkább segítőkészek a kutatás során (ez az együttmű- ködési készség a teljes doktori kutatásom alatt és azóta is fennmaradt). Ha lenne erre lehetőség, minden állampolgárnak ajánlanám, hogy néhány percig beszélgessen el személyesen kedvelt és nem kedvelt politikusaival is: nagyon hamar teljesen máshogy látná a dolgokat. Éppen ezért politológusoknak nemcsak ajánlanám, hanem kötele- zővé tenném, hogy kutatásuk alanyaival személyesen is kapcsolat- ba lépjenek (ezt a kötelezővé tételt néhány kurzusom során meg is teszem, hallgatóim legnagyobb „örömére”…). Természetesen for- ráskritikával kell kezelni, amie lhangzik, a tudományos kutatáshoz azonban nélkülözhetetlen a beleélés képessége, márpedig ez nem megy személyes találkozás nélkül. Magamra nézve is igyekeztem tar- tani ezt a mércét: több tucat jobbikos politikussal és szimpatizánssal készítettem interjút, köztük számos ifjúsági szervezeti taggal: őket hallgatva és őket figyelve értettem meg a legtöbbet abból, hogy a Job- bik miért népszerű a fiatalok között. Minél távolabb mentem Buda- pestről, útjaim annál tanulságosabbak voltak az. Bármennyire értékes az elsőkézből szerzett tapasztalat, nyilván- valóan szükség van szisztematikusabb és szélesebb körű vizsgálatra is. Két hasonló cipőben járó társammal, Oross Dániellel és Keil And- rással az ifjúságkutatásban szaktekintélynek számító Szabó And- reához fordultunk, hogy együtt szervezzünk meg egy kutatást az egyetemisták és a főiskolások között. Végül egy helyett három kuta- tás lett, mindhárom hullám tartalmazott kvantitatív és kvalitatív elemeket egyaránt. Amilyen nehéz volt a terepmunka megszervezé- se, olyan tanulságosnak bizonyult mind a három felmérés. Nagyon szerencsés voltam, hogy ezenkívül is számos közvélemény-kutatá- 11 si adatbázishoz hozzáfértem, elsősorban a Medián jóvoltából. Végül, ahogy mentoromtól, Karácsony Gergelytől tanultam, a közvélemény- kutatási adatok akkor lesznek különösen beszédesek, ha médiafigye- lési, tartalomelemzési adatokkal vetjük össze azokat. A lehetséges tévedések és elkerülhetetlen leegyszerűsítések elle- nére és mellett mindig törekedtem arra, hogy a lehető legtöbb infor- mációt beszerezve a leginkább sokoldalú, objektív képet adjak vizsgálatom tárgyáról: felfogásom szerint minél több munkát – empirikus adatfelvételt – tesznek bele egy tudományos kutatásba, az annál színvonalasabb. Tökéletes objektivitás természetesen nem létezik, ám ugyanilyen fontos törekvésem volt, hogy elemző látás- móddal közelítsem meg a problémát: nyilvánvalóan nekem is van véleményem a Jobbikról, ám a könyvben nem azt írtam le, nekem mi tetszik és mi nem, hanem azt, hogy mi és miért történt, történhetett. 12 1. BEVEZETÉS1 2009. június 7-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom talán a rend- szerváltás utáni politikatörténet legnagyobb meglepetését szolgál- tatta azzal, hogy a szavazatok 14,77 százalékával három európai parlamenti mandátumot nyert. Az üstökösszerű berobbanás azért is keltett megütközést, mert a közvélemény-kutatások alulbecsülték a párt támogatottságát. A Jobbik sikere azonban más szempontból is egyedülálló. Amellett, hogy rekord gyorsasággal szerzett támogató- kat az év elején még egyszázalékos támogatottságot élvező párt, már önmagában az is példátlannak számított, hogy parlamenten kívü- li párt bekerüljön