Antiquitas • Byzantium • Renascentia I. Szepessy Tibor ANT I U YZ M B R E S N A A T S I C U E N Q I T T I A N A MMXIII Szepessy Tibor Bevezetés az ógörög verstanba BevezetésSzepessy az ógörög Tibor Bevezetés az ógörög verstanba ELTE Eötvös József Collegium 2013 Bevezetes_a_verstanba_borito.indd 1 2013.07.01. 17:39:22 i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/30 — 20:02 — page 1 — #1 i Szepessy Tibor BEVEZETÉS AZ ÓGÖRÖG VERSTANBA *** Héphaistión: A metrumokról Fordította Sipos Emőke i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/30 — 20:02 — page 3 — #3 i Szepessy Tibor BEVEZETÉS AZ ÓGÖRÖG VERSTANBA FÜGGELÉK Héphaistión: A metrumokról Fordította Sipos Emőke ELTE Eötvös József Collegium Budapest · 2013 i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/28 — 10:58 — page 4 — #4 i TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0030 „Önálló lépések a tudomány területén” A jelen kiadvány a „Klasszikus ókor, Bizánc és humanizmus. Kritikai forráskiadás magyarázatokkal (NN 104456)” c. OTKA pályázat támogatásával jött létre. Szerkesztette Mayer Gyula (MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport) ISBN 978-615-5371-10-3 Felelős kiadó: Dr. Horváth László, az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója Borítóterv: Egedi-Kovács Emese Nyomdai kivitel: Pátria Nyomda Zrt., 1117 Budapest, Hunyadi János út 7. Felelős vezető: Fodor István vezérigazgató i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/28 — 10:58 — page 5 — #5 i Előszó Ἀναγνώσοντι χαίρειν Üdvözlet a majdani olvasónak! Ez a kis könyv elsősorban azokhoz szól, akik antik nyelvekre szakosodott egyetemi hallgatóként vagy pusztán magánlelkese- désből az ógörög nyelv és irodalom iránt érdeklődnek, és az antik költők formavilágával, közelebbről az eposzban, a lírikus költészetben és a drámában alkalmazott versmértékekkel szeret- nének megismerkedni; más szóval tartalmát, célját és terjedel- mét tekintve szegről-végről rokona olyan idegen nyelvű görög metrikáknak, mint amilyen Bruno Snellé, Bruno Gentilié vagy Martin Litchfield Westé, csak néhány példát idézve. Rokonuk továbbá annyiban is, hogy nem tör új utakat, hanem összefog- lal, s ha a vitatott kérdéseket vagy értelmezési nehézségeket nem rejti is véka alá, a ma ismertet és elfogadottat rendezi áttekint- hető rendszerbe, nem annyira az ógörög verstan elméleti prob- lémáiba, hanem elsősorban az antik görög metrika gyakorlatába szeretne bevezetni, újdonsága legfeljebb az a fordítás, mely Hé- phaistión A metrumokról című művét, az ókorból fennmaradt egyetlen görög nyelvű metrikai kézikönyvet teszi – itt először – anyanyelvünkön hozzáférhetővé. Az ógörög leíró metrikák egyes legújabb kori szerzői, mint B. Snell¹ vagy D. Korzeniewski,² anyaguk beosztásában és rendsze- rezésében abból indulnak ki, hogy a recitált versekben használa- tos mértékek az énekelt versben némileg változhatnak, másfelől az énekelt vers a recitált vers területén nem használt metrikai formákat is alkalmaz, tehát – az ógörög metrika és prozódia jel- ¹Snellről ld. 16 és 18. ²Korzeniewskiről ld. 16 és 19. i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/28 — 10:58 — page 6 — #6 i 6 ELŐSZÓ legzetességeinek ismertetése után – a pusztán recitált versek és az énekelt versek metrikáját különválasztva tárgyalják. Mások viszont, mint M. L. West³ vagy J. M. Sicking,⁴ eltekintenek et- től a szemponttól és inkább a műfajok alapján rendszereznek, kezdve a legfontosabb egynemű sortípusokkal (dactylicus hexa- meter, distichon, trimeter iambicus, tetrameter trochaicus, stb.), folytatva a líra illetve a dráma bonyolultabb, többféle metrumot variáló versképleteivel. A versmértékek alakulásához és változá- saihoz fűződő történeti megfontolások természetesen mindegyik metrikában jelen vannak, de kiváltképpen M. L. Westnél, aki a római császárkor görög verselésének és metrikájának külön fejezetet szentel. Jelen metrika P. Maas, B. Snell és D. Korzeniewski nyomain halad, megállapításaikra és példáikra is támaszkodva. A könyv céljáról és megcélzott olvasóközönségéről mondot- tak alapján nyilvánvaló, hogy a reménybeli olvasónak valame- lyes görög nyelvi ismerettel eleve rendelkeznie kell, legalábbis tudnia kell olvasni a példák görög szövegét, melyekhez terje- delmi okokból nem járul magyar fordítás. (Az egyetlen sort idéző, következésképpen grammatikai és értelmi összefüggése- ikből kiszakított példák a szó igazi értelmében amúgyis fordít- hatatlanok.) Másfelől a metrikai szabályok érvényesülését elemi görög ismeretek birtokában a példaként idézett sor(ok) szöve- gét nem értve (vagy alig értve) is ellenőrizni vagy megállapítani lehet, s mert a szöveg és a metrum mindig fontos, de olykor meglepő, mondhatni revelációként ható összjátékát csak az iz- mosabb görög tudású olvasó fedezheti fel, jónéhány ilyen helyre a magyarázatok sem mulasztják el felhívni a figyelmet. Mindamellett a könyv a haladottabb görög tudású olvasókra is gondol, olyanokra, akik a lábjegyzetekben idézett – és ma- gyarra le nem fordított – görög szövegek előtt sem torpannak meg; s a fordítás hiánya egyszersmind magasabb görög tudás ³Westről ld. 19. ⁴Sickingről ld. 16 kk. i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/28 — 10:58 — page 7 — #7 i ELŐSZÓ 7 megszerzésére csábíthatja a kezdőket is, hogy ezeket a szöve- geket, melyek a metrika alapjainak jobb megértéséhez haszno- sak, de nem múlhatatlanul szükségesek, egyszer majd maguk is érteni és értelmezni tudják. S mert több haszna volna ennek a metrikai bevezetésnek, ha a maga módján kézikönyvként is szolgálhatna, a kötetzáró két indexben adjuk a benne szereplő metrikai terminusok megszűrt, és a példaként idézett antik szö- vegek teljes listáját. Manapság középiskolában görögül úgyszólván senki, latinul is egyre kevesebben tanulnak, ennélfogva szükségesnek látszott a szokottnál jóval nagyobb gondot fordítani az alapfogalmak, köztük a metrikai terminusok magyarázatára. A többnyire gö- rög eredetű utóbbiakat, minthogy a rómaiak átvették és utánuk a latin nyelvű középkor hagyományozta tovább, s mert ma- gyar nyelvterületen is így honosodtak meg, néhány kivételtől eltekintve latinos átírásban közöljük. Ugyancsak a tudományos szakirodalomban használt latin címükkel idézzük az idézett an- tik szerzők műveit, ha nincs jó és új magyar fordításuk, ellenkező esetben viszont természetesen a magyar címüket használjuk. Sipos Emőke fordítása, a függelékbe rekkentett magyar Hé- phaistión, szervesen kapcsolódik a könyv azt megelőző részéhez, részint mert mindkettő tárgya az ógörög metrika, részint mert a metrikai szabályok és tudnivalók ismertetése során több ízben történik – olykor a görög eredetit is idéző – utalás Héphaistión egy-egy megállapítására, példájára vagy akár teljes fejezetére. Ilyenkor egyenlőségi jellel, a fordító nevének kezdőbetűivel és a Héphaistión-mű belső számozásával mindig megadjuk, hol ta- lálható és olvasható magyarul a szöveg idézett részlete vagy feje- zete, illetve Héphaistión megállapítása a magyar fordításban. A fordító lábjegyzeteit, melyekben Héphaistiónt a modern metri- kák megállapításaival igyekezett szembesíteni, érintetlenül hagy- tuk, végtére is akadhatnak olyan majdani olvasók, akik az ógö- rög verstan felfedezését Héphaistiónnal szeretnék kezdeni. i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/28 — 10:58 — page 8 — #8 i 8 ELŐSZÓ Végül, ami emlékező szó nélkül nem maradhat: jelen sze- rény metrikai bevezetés végső változatán dolgozva immár so- kadszor lehettem hálás Mayer Gyulának, aki nem csupán nyel- vészet és metrika összefüggéseire tudta tudós tájékozottsággal felhívni a figyelmemet, hanem a könyv technikai kivitelezéséből is az oroszlánrészt vállalta, és többedszer Mészáros Tamásnak, aki nemcsak a kéziratot olvasta végig, hanem tanácsaival és kri- tikai észrevételeivel is előbbre vitt. A könyv elkészültéhez az ő önzetlen és mindig tettrekész kollegialitásuk is sokban hozzájá- rult. Az esetleges hibákért vagy hiányosságokért egyedül enyém a felelősség. Szepessy Tibor i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/28 — 10:58 — page 9 — #9 i Tartalomjegyzék Előszó 5 Tartalomjegyzék 11 Első rész. A görög metrikáról általában 13 A. Az ógörög metrika történetének alapvonalai . 13 Ókor . 13 Újabb és legújabb kor . 15 B. A legfontosabb modern szakirodalom . 17 Kutatási beszámolók (időrendben) . 17 Monográfiák (hozzávetőleges időrendben) . 17 Többször idézett művek . 20 D. Elemi tudnivalók . 24 A szótagok hosszúsága és rövidsége . 24 I. Általános szabály . 26 II. Kiegészítő szabályok . 27 A. Magánhangzók . 27 B. Mássalhangzók . 34 Metrikai egységek . 39 Második rész. A görög vers változatai 47 A. A recitált vers . 47 A dactylicus hexameter . 47 A. A verslábak . 49 B. A caesurák és diaeresisek . 55 C. Az ún „hidak” . 62 D. A hexameter története a hellénisztikus és ró- mai korban . 64 i i i i i i i “metrika_gpp3” — 2013/6/28 — 10:58 — page 10 — #10 i 10 TARTALOMJEGYZÉK E. Megjegyzés a magyar hexameterről . 70 A pentameter . 72 A pentameter sajátosságai . 73 A trimeter iambicus . 77 A. A szótagok feloldásának szabályai . 78 B. A legfontosabb metszetek és hidak . 83 C. A metszetek funkciói . 85 D. A trimeter iambicus szerkesztésének egyéb szabályai és finomságai . 86 E. További megjegyzések a iambushoz . 90 A sánta iambus . 94 A tetrameter trochaicus . 95 1. A feloldások . 97 2. A metszetek . 97 3. A hidak és a tetrameter trochaicus szerkeszté- sében mutatkozó egyéb szabályosságok . 100 4. A tetrameter trochaicus szerkesztésének egyéb sajátságai . 102 B. Az énekelt vers . 104 Metrumismétlő (κατὰ μέτρον) formák . 104 A lírai dactylus . 104 A lírai anapaestus . 116 A. A menet-anapaestus . 117 B. A tragédia sirató- és egyéb anapaestusai . 121 A lírai iambus . 123 A lírai trochaeus . 133 A creticus . 137 A choriambus . 140 A. A choriambusról általában . 140 B. Az ún. „choriambicus