Honvédségi 142. ÉVFOLYAM Szemle 2014/1. SZÁM A MAGYAR HONVÉDSÉG KÖZPONTI FOLYÓIRATA HONVÉDSÉGI SZEMLE A Magyar Honvédség központi folyóirata 142. évfolyam 1. szám 2014. január Megjelenik évente hat alkalommal, minden páratlan hónapban. Kiadja a Honvéd Vezérkar A kiadásért felel: Dr. Orosz Zoltán altábornagy Szerkesztőbizottság Elnök (főszerkesztő): Dr. Orosz Zoltán altábornagy (PhD) Tagok: Dr. Besenyő János alezredes (PhD), dr. Földesi Ferenc ny. ezredes (PhD), dr. Harai Dénes ny. ezredes (PhD), dr. Koller József ezredes (PhD), dr. Lippai Péter ezredes (PhD), dr. Nagy László ny. ezredes (DSc), dr. Ruszin Romulusz ezredes (PhD), Siposné dr. Kecskeméthy Klára ezredes (CSc), dr. Szakály Sándor (DSc) Tanácsadó testület: Bozó Tibor dandártábornok, dr. Böröndi Gábor dandártábornok, Frigyer László mk. vezérőrnagy, Horváth Gábor dandártábornok, Korom Ferenc dandártábornok, Lamos Imre dandártábornok, Siposs Ernő Péter dandártábornok, Szpisják József mk. dandártábornok, Szűcs András Péter dandártábornok, dr. Tamási Béla ezredes (PhD), Vass Sándor mk. dandártábornok A folyóirat kiadásában és terjesztésében közreműködik a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofi t Kft. Felelős vezető: Dr. Bozsonyi Károly ügyvezető (PhD) Ágazati igazgató: Zsalakó István Mb. szerkesztőségvezető: Dr. Isaszegi János ny. vezérőrnagy (PhD) Szerkesztőség Felelős szerkesztő: Kiss Zoltán Nyelvi lektor: Eszes Boldizsár Borítóterv: Dani Márton Tervezőszerkesztő: Dancs Katalin Korrektor: Forró Zsófi a Szerkesztőségi titkár: Solti Gabriella Telefon: 272-02; 459-5355 e-mail: [email protected] A szerkesztőség címe: 1087 Budapest, Kerepesi u. 29/B A nyomtatás a kft. saját nyomdájában készült. Felelős vezető: Németh László ágazati igazgató Ár nélküli, belső terjesztésű kiadvány. A folyóirat teljes terjedelmében olvasható a parbeszed.hm.gov.hu és a honvedelem.hu portálon. HU ISSN 2060-1506 A Honvédségi Szemlét az MTA Hadtudományi Bizottság B kategóriás mértékadó folyóiratként ismeri el. A folyóiratban közölt tanulmányok lektoráltak. A Honvédségi Szemle lapelődei: Ludovica Academia Közlönye, Magyar Katonai Közlöny, Magyar Mars, Magyar Katonai Szemle, Honvéd, Katonai Szemle, Honvédelem, Új Honvédségi Szemle A Honvédségi Szemle tagja az Európai Katonai Sajtószövetségnek (EMPA) 1 TARTALOMJEGYZÉK FÓKUSZBAN Szakály Sándor: Emlékek és emlékezet . 3 HADERŐSZERVEZÉS, -FEJLESZTÉS Resperger István ezredes – Kiss Álmos Péter – Somkuti Bálint: Negyedik generációs hadviselés: néhány alapfogalom . 4 NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG Porkoláb Imre ezredes – Wagner Péter: Petraeus két háborúja . 13 Isaszegi János ny. vezérőrnagy: Afganisztán sorskérdései 2014-től . 27 VEZETÉS-FELKÉSZÍTÉS Ujházy László őrnagy: A tartalékosok és a tartalékos szövetségek szerepe napjainkban . 41 Zsolt Melinda: Nők az izraeli hadseregben . 46 LOGISZTIKA Gáspár Tibor ny. mk. vezérőrnagy: Az integrált ellátóközpontok kialakulása és működése . 58 HADTÖRTÉNELEM Farkas Gyöngyi: Mária Terézia hadvezére, Hadik András . 73 Klemensits Péter: A „stratégia brit mestere”: Sir Alan Brooke tábornagy . 81 Helgert Imre ny. ezredes: 165 év krónikája – a budapesti honvéd helyőrség parancsnokságai 1848-tól napjainkig ( 1990–2014) (4.) . 94 KONFERENCIA Halottaink emléke. XII. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencia (Róbert Péter) . 108 2 FÓRUM Juhász István ezredes: A Magyar Honvédség kiképzési rendszerének megújítása NATO-elvek alapján . 110 Mező András alezredes: A szárazföldi harcászati tevékenységek fogalomrendszere . 119 Harai Dénes ny. ezredes: Szíria, Aleppó (1983–2013) . 136 SZEMLE Nemzetközi katonapolitikai és haditechnikai szemle (Gál Csaba ny. ezredes) . 139 „Tied vagyok, hazám.” Gondolatok a Rákóczisták 1953–1958 című emlékkönyv kapcsán (M. Szabó Miklós ny. altábornagy) . 145 A Petőfi Sándor laktanya 100 éve (Helgert Imre ny. ezredes) . 148 Hadelméletről korszerűen (Harai Dénes ny. ezredes) . 152 ABSTRACT . 158 Fókuszban 3 Szakály Sándor: EMLÉKEK ÉS EMLÉKEZET Vajon mire gondolhattak 100 esztendővel ezelőtt az akkori európai nagyhatalom, az Oszt- rák–Magyar Monarchia lakói, osztrákok, magyarok, szerbek, németek, románok, szlovákok, ruszinok, csehek, lengyelek, zsidók, szlovének, olaszok, horvátok…? Mit hoz vajon az Úr 1914. esztendeje? Békét, nyugalmat, örömöket, netán viszályt, ellenségeskedést, háborút? Ma már tudjuk, az utóbbit hozta. Pedig gondolhatták (volna) eleink, hogy a két, ún. Balkán- háború után ismét nyugodtabb időszak köszönthet mindenkire úgy az Osztrák–Magyar Monarchiában, mint szerte Európában. A nyugodt fejlődés azonban megakadt és az 1914 júliusában megindult háború más irányt jelölt ki a birodalomnak és benne Magyarországnak. Sok százezren öltöttek egyen- ruhát és indultak a hadszínterekre, Szerbiába, Oroszországba, majd később Olaszországba, Romániába… Ma ez már mind történelem. Történelem, amelynek emlékei megőrzendők és megtartandók. De vajon megtartjuk azokat? Talán 1965-ben történt, hogy Kaposváron töltöttem néhány nyári napot a nagybátyámnál, aki az alig tízesztendős unokaöccsének igyekezett megmutatni a várost, ami Törökkoppány után igencsak nagynak tűnt. A Béke Szálló cukrászdája, a Csiki Gergely Színházat körül- ölelő park, a város északi részén található Szabadság park (ma Berzsenyi park, egykoron Horthy park), a Vörös Csillag Filmszínház – megannyi élmény. A színház épületétől néhány tíz méterre egy szobor/emlékmű állt – s áll ma is. Valahogy megmaradt. A somogyi „rosseb bakáknak”, a császári és királyi „Albrecht főherceg” 44. gyalogezred jeles ütközeteinek és hősi halottainak állít(ott) emléket, hirdetve a hazaszere- tetet és a hősi példamutatást. A Szabadság parkban a II. világháború Kaposvár környéki harcaiban elesett szovjet katonáknak a sírjaitól és a számukra emelt emlékműtől távolabb, szinte rejtve – így van ez ma is – emlékoszlop hirdette (és hirdeti ma is) a fentebb említett gyalogezred korábbi évszázadok során megvívott sikeres, avagy vesztes csatáinak emlékét és hősi halottainak a nevét. A város megőrizte azt (is). Úgy vélem nekünk, kései utódoknak is feladatunk a múlt emlékeinek megőrzése, a hagyományok tisztelete és ápolása. Nem biztos, hogy hősnek születtek azok, akik egyko- ron a Kárpátokban, Szerbia hegyei között, Erdélyben, az ukrán sztyeppéken, a Doberdó fennsíkján, az Alpok jeges csúcsain áldozták az életüket, de azokká váltak harcukkal, hősi áldozatvállalásukkal. Volt időszak, amikor az elesett, hadifogságban életüket vesztett katonák csak akkor érdemeltek megbecsülést, emlékezést, ha az utókor harcukat igazságosnak vélte. A vesztes háborúk után azonban a legyőzöttek harca általában nem minősíttetett „igazságosnak”. Hogy mi az igazság és az kié, nehezen megfogalmazható, a hősi halottak azonban a mindenkori magyar nemzeté voltak és kell is, hogy maradjanak. Az elesettek emlékének megőrzése, emlékműveik, emléktábláik, a hősi temetők gondo- zása erkölcsi kötelességünk. Vállaljuk és éljünk ezzel a kötelességgel! A Nagy Háborúnak nevezett – később I. jelzőt kiérdemelt – háború 100. évfordulója öt éven keresztül lesz aktuális. Ennyi esztendő talán elegendő lehet arra, hogy határainkon belül mindenütt, határainkon kívül pedig ott, ahol lehetséges, újuljanak meg a hősi emlékművek, az emléktáblák és a hősi temetők. Hála és emlékezés a Hazáért haltaknak! 4 Haderőszervezés, -fejlesztés Resperger István ezredes – Kiss Álmos Péter – Somkuti Bálint: NEGYEDIK GENERÁCIÓS HADVISELÉS: NÉHÁNY ALAPFOGALOM1 Mivel a hadtudomány csak a közelmúltban kezdte alaposabban vizsgálni a negyedik ge- nerációs hadviselés kérdéseit, a katonai szakkifejezések értelmezésében legautentikusabb magyar források (Hadtudományi lexikon,2 Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína3) számos kifejezéssel nem foglalkoznak, másokra csak hiányos vagy túlhaladott meghatá- rozást adnak. Ez jellemző a nemzetközi szakirodalomra is; a jelenséget leíró terminológia folyamatosan változik, és gyakran alapfogalmak értelmezésében nincs egyetértés. Ezért tartottuk szükségesnek egyes kifejezések értelmezését, magyarázatát. Aszimmetrikus konfl iktus Nincs teljes egyetértés a szerzők között az itt vázolt – és a jövőben várható hasonló – konfl iktusokra alkalmazható jelző tekintetében. Resperger István és Kiss Álmos Péter az „aszimmetrikus hadviselés” kifejezést megfelelőnek tartják. Somkuti Bálint helyesebbnek véli az „irreguláris hadviselés” kifejezést, mert egy jó hadvezér mindig is aszimmetriára törekedett, és nem arra, hogy egyenlő erőkkel mérkőzzön meg. Ezzel a véleményével Somkuti Bálint nincs egyedül: például a NATO felkelés elleni műveletek szabályzata (AJP 3.4.4 – Counterinsurgency) 15 alkalommal említi az „asymmetry”-t és 70 alkalommal az „irregular”-t; az Egyesült Államok védelmi misztériuma által kiadott katonai szakkifeje- zések szótárában (JP 1-02 – Department of Defense Dictionary of Military and Associated Terms) az arány megközelítőleg azonos. Bárkinek is van igaza, nem tartottuk életbevágóan fontosnak, hogy egy ilyen – reményeink szerint vitaindító írásban – végső és abszolút ér- vényű meghatározást adjunk. Felkelés Egy dátum nélküli (valószínűleg az 1970-es vagy ’80-as években írt) CIA-kiadvány4 szerint a felkelés egy elhúzódó politikai-katonai tevékenység, melynek célja irreguláris katonai erő és illegális politikai szervezetek útján megszerezni egy ország erőforrásai fölött a teljes vagy részleges ellenőrzést. A felkelők tevékenységének (gerilla-hadviselés, terrorizmus, politikai mobilizálás, propaganda, toborzás, front- és fedett pártszervezetek, nemzetközi tevékenység) célja meggyengíteni a kormány hatalmát és legitimációját és egyúttal növelni a felkelők hatalmát és legitimációját. A legtöbb