VÁLOGATÁS A MAGYAR ZENEM ŰVÉSZ- PEDAGÓGUSOK 2015. ÉVI „KEREK" ÉVFORDULÓIBÓL (1001 EMLÉKEZTET Ő) -TERVEZET- (3. JAVÍTOTT, B ŐVÍTETT VÁLTOZAT) Az évfordulókra vonatkozó ismertetéseink terjedelmét - néhány kivételt ől eltekintve - kizárólag a figyelemfelkeltést szolgálják, minden teljességre való törekvés nélkül. Legf őbb cél, az EMLÉKEZTETÉS kiváló jelenlegi és egykori kollégáink „KEREK” születésnapjára, évfordulójára! Köszönettel fogadjuk a további jelent ősnek ítélt évfordulós információkat éppen úgy, mint az alábbi évszámokkal kapcsolatos hiány-pótlásokat, kiegészítéseket, korrekciókat, netán önálló írásokat! (mobil: 0620/493-7663, email: [email protected], név: Zelinka Tamás). Erre minden bizonnyal szükség lesz, mert az interneten kívül rendelkezésre álló magyar nyelv ű lexikonok, lexikonszer ű nyomtatott kiadványok is már 30-35 évesek, és a legtöbb esetben csak a születési dátumokat rögzítik… Megjegyezzük, hogy az életm ű / legfontosabb munkahelyek-városok / rövid jellemzésén, bemutatásán túl egyéb konkrétumokra (pl. tanárok, tanulmányok helyszínei, id őpontjai, fontos szereplések, kit űntetések, stb.) a legtöbb esetben nem vállalkozhattunk, viszont ilyen irányú kiegészítéseknek szívesen adunk helyet az „évfordulósról” szóló külön írásokban! 1505-ben született Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1505/1510 – Sárvár, 1566. január 30.) 1 zeneszerző, históriás el őadó ; 1660-ban született Kusser János Zsigmond (Pozsony, 1660. február 13. - Dublin, 1727. november) zeneszerz ő, tanár; 1715-ben született Maróthi György (Debrecen, 1715. február 11.– 1744. október 16.) matematikus, pedagógus, a magyar zeneelmélet úttör ője. 1739-ben svájci minták nyomán a többszólamú zsoltáréneklést kívánta meghonosítani az istentiszteleteken. Els ő lépésként ugyanebben az évben megalapította a Kollégiumi Kántust. Maróthi a következ ő évben (1740) többszólamú zsoltárkiadást is megjelentetett a zürichi minta alapján. Kés őbb átszervezte az el őző évben alapított f őiskolai énekkart, nagy fontosságot tulajdonítva a m űvészi ének tanításának. Az év második felében adta ki a Szenczi 2 Molnár Albert-féle Psalteriumot, amelynek függelékeként megjelentette a A Soltároknak a kóták szerént való éneklésének mesterségének rövid summája cím ű, az els ő magyar nyelv ű zeneelméleti munkát. Ugyancsak 1743-ban állították fel kezdeményezésére az els ő debreceni csillagvizsgálót. Folytatásként „Collegium Musicum”-ot, zenei együttest tervezett, de 29 évesen elvitte a korai halál. Így ez a terve nem valósult meg, de az általa alapított – az els ő, azóta is folyamatosan m űköd ő magyar ifjúsági kórus –, a Kántus továbbvitte szellemiségét, hogy hitben és munkában edzett generációkat neveljen; 1735-ben született Galánthai gróf Eszterházy Pál (Kismarton, 1635. szeptember 7. - Kismarton, 1713. március (Portré: Benjamin Block ) 26.) birodalmi herceg, Magyarország nádora. Egyben költ ő és zeneszerz ő is volt. Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663–64-es török háborúban, majd a török ki űzésénél. A politikai mellett szakított id őt alkotóbb dolgokra, mint a költészetre és a zenére. A magyarországi barokk költészet egyik kiemelked ő alakja, s történeti szempontból latin nyelv ű emlékiratai is jelent ősek. Példaképének Zrínyit tartotta. Buzgó katolikus volt, s ennek jegyében szerzett kantátákat (1711-ben Harmonia caelestis címmel gy űjteményes formában meg is jelentek), melyek a korai magyar zenetörténet értékes emlékei, emellett írt teológiai tárgyú írásokat és imádságokat is. Neves m űpártoló és m űgy űjt ő is volt egyben; 1745-ben született 3 Bengráf József (Neustadt in der Saale, 1745. július 20. - Pest, 1791. június 4.) zeneszerz ő, karnagy, tanár. 1784 körül került Pestre, s lett a Belvárosi templom karnagya és orgonistája. F őleg egyházi műveket írt (30 mise, 7 requiem, 12 motetta, 2 Alleluja); Druschetzky Georg /György/ (Pozsony, 1745. április 7. – Buda, 1819. szeptember 6.); 1775-ben született Ruzitska József (Pápa, 1775 körül – 1824 után) zeneszerz ő, karmester, zenetanár. 1820 – a nagyenyedi József ezred karnagya , 1821 – a nagyváradi színháznál zeneszerz ő, 1822 – 1823. a kolozsvári színház karnagya, 1822. december 26. – Béla futása, az els ő magyar opera bemutatása Kolozsváron, Kolozsvári tartózkodása után Bethlen Ferenc gróf szolgálatában a bethleni cigányzenekar vezet ője volt, 1823-ban Itáliába utazott, az életének további eseményei ismeretlenek. Ő szerezte az els ő két magyar történelmi operát, a Béla futását és a Kemény Simont. Az el őbbi kéziratos partitúráit (három, egymástól többé-kevésbé eltér ő változatban [1837-38 között Heinisch József dolgozta át]) a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtára, 4 Ernst Lajos gy űjteménye és a budapesti Operaház könyvtára, utóbbiét a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának zenei osztálya őrzi; 1780-ban született Gáti István (1780-1859) mérnök és jogász. Az Eszterházy gróf uradalmi mérnöke volt. Fiatalkorában Ó-Sz őnyön tanítóskodott és ezid őtájt állította össze az els ő magyar nyelv ű zongoraiskolát, mert rádöbbent, hogy a zene „nemzeti nyelvünkön közönséges helyen nem taníttatik”, a hogy „magános Tanítók sok Városokban annyival inkább Falukon, semmilyeneket sem lehet találni.” (A KÓTÁBÓL VALÓ KLAVIROZÁS MESTERSÉGE, MELLYEKET KÉSZÍTETT AZ ABBAN GYÖNYÖRKÖD ŐK KEDVÉÉRT GÁTI ISTVÁN BUDÁN, A KIRÁLYI INIVERSITASNAK BET ŰIVEL. 1802-BEN; 1795-ben született Batka Nepomuki János (Javornik, 1795. június 1. - Pozsony, 1874. augusztus 18.) orgonista, zeneszerz ő. 1814: Bécsbe került, ahol megismerkedett Ludwig van Beethovennel. 1816: Mo-ron zenetanár, majd színházi gordonkás Pesten. 1829: már ismert egyházzenei zeneszerz őként tartották számon. 1843: Pozsonyban élt. - Egyházi művei nagyrészt a Pozsonyi Egyházzenei Egylet birtokában vannak; Böhm József (Pest, 1795. március 4. – Bécs, 1876. március 28.) heged űművész, (Forrás: Wikipédia) 5 heged űpedagógus. Az udvari zenekar tagja és a bécsi Konzervarórium leghíresebb tanára volt. Az els ő zenei oktatást atyjától nyerte, nyolc éves korában már turnéra indult Lengyelországba. Kés őbb P. Rode tanítványa lett. 1819-ben a bécsi Konzervatórium tanára, 1821. pedig az udvari zenekar els ő heged űse volt. Mint pedagógusnak óriási jelent ősége van. Tanítványai közül ezeket kell különösen ki emelni: Ernst, Joachim, Singer, Hellmesberger, L. Strauss, Rappoldi, stb. Szerzeményei közül vonósnégyesek, duettek, variációk, polonaisek és dalok, valamint heged űdarabok jelentek meg; 1800-ban született Brassai Sámuel (Torockó vagy Torockószentgyörgy, 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) zenetanár, nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja. Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, esztétikával, m űkritikával is. Az oktatásügyben számos reform elindítója és el őmozdítója volt; hozzájárult a korabeli tudományos eredmények népszer űsítéséhez. Esténként baráti társasága körében zenélt, harmóniumon, brácsán, csellón és zongorán játszott. A szigorú napirendt ől csak a zene kedvéért tért el: bármikor kész volt Pestre, Bécsbe vagy akár Berlinbe utazni egy hangverseny kedvéért. 1846-ban a kolozsvári Vasárnapi Újság, 1853-ban a Szépirodalmi Lapok, 1856-58 a Budapesti Hírlap zenekritikusa; Fáy Antal (Em őd, 1805. október 17. – Budapest, 1872. július 30.) zongoram űvész- tanár, zeneszerz ő, politikus; 6 Tolnai gróf Festetics Leó (Pécs, 1800. október 8. – Budapest, 1884. november Cosima Liszt, Hans von Bülow és Liszt Ferenc társaságában (a zongora mellett) (A kép forrása: Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel) 15.) a pesti Nemzeti Színház igazgatója, zeneszerz ő. Az 1830-as években kibontakozott „óvodamozgalom” ügyét felkarolva a Tolnán telket és házat adományozott egy "kisdedóvóintézet" felállítására, amely 1836-ban nyílt meg. 1852- ben a kormány kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává. 1864-ben részt vett az Országos Színiiskola (Színészeti Tanoda) megalakításában, aminek 1865-ben a főigazgatója lett; 1810-ben született Bognár Ignác (Csepreg, 1810. március l8. - Budapest, 1883. november l.) énekes, zeneszerz ő, tanár. Kőszegen és Sopronban tanult zenét. 1833-tól a bécsi udvari színház tagja, 1835-ben a coburg-gothai hercegi udvari színház els ő tenoristája volt. 1841-től a kolozsvári színház operarendez ője lett. 1847-ben végleg Pesten telepedett le, ahol hangja gyöngülése miatt kartanító volt a Nemzeti Színháznál. 1862-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott ott. Operákat, színpadi kísér őzenét, népszínm űveket, dalokat komponált. Fontos szerepe volt a XIX. sz. közepén kialakuló új színpadi műfaj, a népszínm ű népszer űvé válásában. (32 népszínm űhöz írt kísér őzenét.) Operái: Tudor Mária (1856.); Fogadott leány (1862.). Két kötet dalgy űjteménye látott napvilágot (1856, 1859.). Füredi Mihály: Száz magyar népdal c. gy űjteménye is az ő zongorakíséretével jelent meg (1851.); 7 Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893) zeneszerz ő, zongoram űvész, Bárdos Lajos: Erkel szózata (Az illusztráció forrása: EMB honlapja) karmester, zenetanár. Zenei tanítómestere Klein Henrik, kiváló képzettség ű pozsonyi muzsikus. 17–18 éves korában házi zenetanárnak Kolozsvárra szerz ődőtt, itt került kapcsolatba Ruzitska Györggyel, Erdély zenei életének vezéralakjával. Zenei pályáját zongoram űvészként kezdte, alkalmilag azonban vezényelt és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. 1834-ben mutatkozott be Pesten el őször, a következ ő esztend őben pedig véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Társaságnál