Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága 1964—65- A teljességre törekvés érdekében a közölt történeti ben összeállította a megye műemléki nyilvántartását adatokat módszeres levéltári, a műemléki anyagot pedig azzal a szándékkal, hogy ezzel a későbbiekben meg­ helyszíni kutatással és régészeti feltárással lehetne to­ írandó műemléki topográfia alapjait is lerakja. A nyil­ vább bővíteni. vántartás az Országos Műemléki Felügyelőség keretén Gyűjtésünk a történeti Veszprém megye területét belül korábban elkészített hasonlót vette alapul, de tá­ foglalja magába, annak 1946 előtti határai között. Meg volabbi céljai érdekében természetesen sokkal bővebb kell azonban jegyeznünk, hogy a középkori Veszprém annál. A gyűjtőmunka nemcsak a már eddig ismert és megye korántsem egyezett ezzel a területtel. Határai nyilvántartott építményekre terjed ki, hanem igyekszik még a XV. században is elég bizonytalanok voltak, felderíteni minden, történetileg és művészetileg jelentős egyes községeket hol ide, hol oda soroltak (Csánki III. épületet. Ennek érdekében a Bakonyi Múzeumon belül 204.). 1946-ban, madj 1950 után megyénk területe jelen­ külön műemléki adattár létesült, amelynek gazdagítása tősen módosult (lásd: Ila-Kovacsics 24—25.). A mai levéltári, bibliográfiai és egyéb, főleg helyszíni kutatás­ megye egészen újkori, szinte napjainkban alakult ki a sal azóta is változatlan erővel folyik. Ezzel a gyűjtő­ régi Veszprém megyéből, Zala, Vas, Győr és Fejér me­ munkával számtalan új, eddig nem ismert, művészetileg gyék átcsatolt részeiből, ugyanakkor, amikor a régi értékes épületet találtunk ; többre levéltári adatok nyo­ megyéből nagy részeket csatoltak Komárom, Fejér és mán, másokra pedig a helyszínen megmaradt, eredeti Somogy megyékhez. A gyűjtőmunka lehatárolása érde­ részletek alapján figyeltünk fel. kében ezért kellett az 1946 előtti határok között marad­ A védett épületekben az átlagosnál gazdagabb Veszp­ nunk, bár az akkori megye sem volt szoros földrajzi, rém megye műemlékeinek jelentős része középkori, gazdasági és kulturális egység. Nem volt egységes egy­ vagy középkori eredetű. Az alábbiakban ezeknek egy házigazgatási szempontból sem: a mai devecseri, a pá­ részét, az egyháziakat gyűjtöttük össze, a már elpusz­ paijárás és a zirci járás északi része 1777-ig néma tultak, vagy egyelőre újkori átépítés alatt megbúvók veszprémi, hanem a győri püspökséghez tartozott. adataival kiegészítve. Gyűjtésünkkel a megye közép­ A következőkben a falvak nevének betűrendjében kori művészeti, ezen belül szorosabban vett építészeti ismertetjük a meglevő középkori templomokat, illetve képének megrajzolásához szeretnénk hozzájárulni. Egy a megye középkori egyházas helyeit. A község és a já­ terület művészeti képének kutatásához nem elég az is­ rás nevénél — amennyiben ez szükséges — közöljük az mert emlékek számbavétele és értékelése, elengedhetet­ 1946 előtti közigazgatási beosztást. Minden helységnév len, hogy tudjuk: mi az, ami egykor volt és azóta el­ előtt a margón alkalmazott jellel tüntetjük fel, hogy ép­ pusztult. Ezért kell számbavennünk lehetőleg minden ségben levő, esetleg csak jelentéktelen átalakítással vagy adat felkutatásával a terület teljes, arra a korra vonat­ toldással ránkmaradt templomról (•), középkori rész­ kozó anyagát, hiszen nemcsak az egyedileg kiemelendő letről (o), templomromról (L), vagy elpusztult temp­ értékek, hanem pl. a felépített épületek mennyisége is lomról (X) van szó. fontos a kor kulturális, művészeti képének felrajzolá­ Ezekután közöljük a falu történetére és birtokviszo­ sához. Mindezek ellenére a közölt „repertórium" nem nyaira vonatkozó, majd a templomra, papjára vagy lehet teljes, mert főleg irodalmi adatokra és aránylag velük kapcsolatos bármilyen vonatkozású legfontosabb kismértékű levéltári kutatásra támaszkodik. A teljes­ adatokat. Ha a középkori templom akár átalakítva is ségre való törekvés nem is lehetett célunk, csupán azt maradt ránk, rövid, részletekre ki nem térő leírást az anyagot szerettük volna közzéteni, amely történeti adunk róla és lehetőség szerint közöljük alaprajzát is. adataiban az eddig közölteket gyűjti össze. A közismert Nem soroljuk fel a monostoros helyeket, sem a pré­ oklevéltárak és a Veszprém megye területét érintő ilyen postságokat, sem a kolostorokat. Ezek sok esetben töl­ jellegű művek adatai mellett természetesen felhasználtuk töttek be plébánia szerepet, de mivel ezeken a helyeken a Bakonyi Múzeum már említett műemléki és régészeti külön plébániatemplom nem állott, ismertetésüket mel­ adattárának, ezenkívül pedig a Művészettörténeti Do­ lőzzük. — Nem vettük fel azokat a helységeket sem, kumentációs Központ gyűjtésének adatait is. Ezek amelyeket a középkori adatok Veszprém megyéhez számos, levéltári kutatásból származó, eddig ismeret­ tartozónak említenek, de az 1946 előtti megyehatáro­ len adatot tartalmaznak. Ezenkívül a megye folyamat­ kon kívül fekszenek, mint pl. a Győr megyei Tápszent­ ban levő régészeti topográfiai kutatása eredményeként miklós, a komáromi Kisbér és Ászár, a Fejér megyei elkészült — a veszprémi járás területét feldolgozó — 2. Igar, vagy Siófok, amely az újkorban Veszprémhez, a kötet kéziratát is helyenként felhasználtuk. középkorban azonban Somogyhoz tartozott. 117 m 37. Borszörcsök 109. Nagyesztergár Rövidítések jegyzéke : 38. Botfölde 110. Nagygyimót 39. Csajág 111. Nagypirit , 40. Csatár (veszprémi j.) 112. Nagytevel AE Archaeológiai Értesítő 41. Csatár (zirci j.) 113. Nagyvázsony АО Anjoukori Okmánytár, I—VII. Bp. 42. Csepely 114. Nemesgörzsöny 1878—1920. 43. Csetény 115. Nemesleányfalu , 44. Csékút 116. Nemesszalók ÀUO Árpádkori Új Okmánytár, I—XII. 45. Csép 117. Nemesvámos Pest, 1860—1874. 46. Csittény 118. Németi BMMA Bakonyi Múzeum Műemléki Adat­ 47. Csót 119. Noszlop tára. 48. Csög 120. Nóráp 49. Csögle 121. Nyárád BMRA Bakonyi Múzeum Régészeti Adat­ 50. Dabrony 122. Olaszfalu tára. 51. Devecser 123. Öcs Békefi — Rémig : A Balaton környékének 52. Dóba 124. Öskü egyházai és várai a középkorban. 53. Dolosd 125. Ősi Bp. 1907. 54. Döbrönte 126. Padrag 55. Dudar 127. Paokeszi CD Codex diplomaticus Hungáriáé..., 56. Endréd 128. Pata I—XI. Budae, 1829—1844. 57. Enying 129. Pápa CsánkilII. Csánki D. : Magyarország történeti 58. Gecse 130. Pápakovácsi földrajza a Hunyadiak korában. 59. Gic 131. Pápanyögér III. Bp. 1887. 60. Gyulafirátót 132. Pápasalamon 61. Hajmáskér 133. Pápateszér Genthon I. Genthon István: Magyarország 62. Halimba 134. Pere művészeti emlékei. 1. Dunántúl. 63. Hathalom 135. Peremarton Bp. 1959. 64. Herend 136. Pesze НО Hazai Okmánytár, I—VIII. Győr- 65. Hidegkút 137. Pét Bp. 1865—1891. 66. Hímháza 138. Podár 67. Homokbödöge 139. Porva IIa—Kovacsics — : Veszprém megye helytörténeti 68. Iszkáz 140. Pusztamiske lexikona. Bp. 1965. 69. Jár 141. Réde Karácsonyi —János : A magyar nemzetségek a 70. Kab 142. Románd XIV. század közepéig. I—III. Bp. 71. Kamond 143. Rostás 1890—1904. 72. Kapurév 144. Ság (helye ismeretlen) 145. Sándor Koppány — Tibor: A Balatonfelvidék ro­ 73. Karakószörcsök 146. Sár mánkori templomai. A Veszprém 74. Kádárta 147. Siómaros Megyei Múzeumok Közleményei I. 75. Keresztúr 148. Somlójenő 1963., 81-114. (helye ismeretlen) 149. Somlószőllős MDK Művészettörténeti 76. Keresztúr 150. Somlóvásárhely Dokumentációs Központ, 77. Kerta 151. Somlóvecse Budapest. 78. Kéttornyúlak 152. Sóly 79. Királyszentistván 153. Sur Mon. Vespr. Lukcsics—Fraknói: A veszprémi 80. Kiscsősz 154. Szentgál püspökség római oklevéltára. 81. Kisdém 155. Szentistván I—IV. Bp. 1896—1907. 82. Kislőd 156. Szentkirályszabadja MRT Magyarország Régészeti Topográ­ 83. Kisszőllős 157. Szentmárk fiája I. Veszprém megye. 84. Kolontár 158. Szentmártonfölde 85. Kúp 159. Szentmihályfalva OL Országos Levéltár. 86. Kustán 160. Szék OMF Országos Műemléki Felügyelőség, 87. Külsővat 161. Takácsi Adattár. 88. Küngös 162. Tapolcafő 89. Lázi 163. Tés Pfeiffer — János : A veszprémi egyház­ 90. Lepsény 164. Tikol megye legrégibb egyházlátogatásai. 91. Liter 165. Tima Veszprém, 1947. 92. Lovas 166. Tósokberénd PRT A Pannonhalmi Szent Benedek­ 93. Lovászpatona 167. Tótvázsony rend története. I—XIII. Bp. 1902— 94. Lőrinte 168. Ug 1916. 95. Magyarpolány 169. Ugod 96. Marcaltő 170. Vanyola Rómer jkv. Rómer Flóris kéziratos jegyző­ 97. Máma 171. Vaszar könyvei az OMF könyvtárában. 98. Mártonházafölde 172. Városlőd TT Történelmi Tár Bp. 1878—1911. (helye ismeretlen 173. Várpalota 99. Mátéháza 174. Vecseny Veszpr. reg. Kumorovitz: Veszprémi regeszták. 100. Mencshely 175. Veim Bp. 1953. 101. Menyeke 176. Veszprém ZO Zala vármegye története. Oklevél­ 102. Mesteri 177. Veszprémfajsz tár. I—II. Bp. 1886—1890. 103. Mezőlak 178. Veszprémvarsány 104. Mezőszentgyörgy 179. Vilonya ZsO Zsigmondkori oklevéltár, I—II, 105. Nagyalásony 180. Vinár Bp. 1951—1958. 106. Nagyberzseny 181. Vörösberény 107. Nagybogdány 182. Vöröstó 108. Nagydém 183. Zirc 119 2. Apácatorna, г. к. templom. 2. Apácatorna, römisch-katholische Kirche. 2. Apácatorna — église catholique. 2. Апацторна, реконструированная церковь. X 2. AJKARENDEK. Devecseri járás. A Bakony délnyugati oldalában fekvő fal u a középkorban az Ajkaiaké és a lövöldi karthauzi kolostor birtoka1 Ryd- nuk,2 Rednek,3 Aycarednek4 néven. Plébániatemplomának titulusát nem ismerjük. Papját 1347-ben,5 1351-ben6 és 1522-ben7 említik az oklevelek. 1550-ben8 még plébánia, későbbi említéséről nem tudunk. i Csánki III. 249. 2 1270: u. ott. s 1303: АО. I. 57. « 1351: АО. V. 508. 5 АО. V. 101. « АО. V. 508. ? PRT. VIII. 569. 8 Ila-Kovacsics 94. X 3.AKLI. Zirci járás. A mai Akli puszta, a középkori Akol, Okol