Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után KELET-EURÓPAI TANULMÁNYOK IV. STUDIA EUROPAE ORIENTALIS IV. Sorozatszerkesztõ: KRAUSZ T AMÁS A SOROZATBAN EDDIG MEGJELENT KÖTETEK: A történetírás új tendenciái a rendszerváltás után Kelet-Európában (Szerkesztette: CSAPLÁR-D EGOVICS K RISZTIÁN és KRAUSZ T AMÁS) A játék hatalma: FUTBALL–PÉNZ–POLITIKA (Szerkesztette: KRAUSZ T AMÁS és MITROVITS M IKLÓS) 1968: Kelet-Európa és a világ (Szerkesztette: BARTHA E SZTER és KRAUSZ T AMÁS) Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatások Kelet-Európában 1989 után Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2009. február 9-én megtartott nemzetközi konferencia anyaga Szerkesztette JUHÁSZ J ÓZSEF és KRAUSZ T AMÁS L’Harmattan Kiadó–ELTE BTK Ke let-Eu ró pa Tör té ne te Tan szék Budapest, 2009 Készült az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék Mûhelyében A kötet megjelenését támogatta az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért © L’Harmattan Kiadó, 2009 © ELTE BTK Ke let-Eu ró pa Tör té ne te Tan szék, 2009 © Szerzõk, 2009 L’Harmattan France 7 rue de l’Ecole Polytechnique 75005 Paris T.: 33.1.40.46.79.20 L’Harmattan Italia SRL Via Bava, 37 10124 Torino–Italia T./F.: 011.817.13.88 ISSN 1789-8641 ISBN 978 963 236 223 6 A kiadásért felel Gyenes Ádám és Krausz Tamás A kiadó kötetei megrendelhetõk, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16. Tel.: 267-5979 [email protected] www.harmattan.hu Felelõs szerkesztõ: Krausz Tamás Olvasószerkesztô: Bartha Eszter Nyomdai elõkészítés: Kardos Gábor Borítóterv: Nemes Péter Nyomdai kivitelezés: Robinco Kft. Felelõs vezetõ: Kecskeméthy Péter TAR TA LOM JEGY ZÉK Szerkesztôi elôszó • 7 Történelem és elmélet Krausz Tamás: Az új nemzetállamok Kelet-Euró- pában – az etnikai tisztogatás mint legitimáció? • 13 Juhász József: A szocialista föderációktól az új nemzetállamokig • 24 Búr Gábor: Import vagy saját? Etnikai tisztogatás Afrikában • 37 A Szovjetunió felbomlása és következményei Nyikolaj Bugaj: A társadalom „kikristályosodásának” problémái (Az állami kiszorító politika és a területi átalakítás a Szovjetunió széthullásának körülményei között) • 57 Gyóni Gábor: Orosz birodalom volt-e a Szovjetunió? • 77 Nagy László: A vilniusi „Terror Háza” és az etnikai tisztogatás • 93 Nemzetállamok soknemzetiségû közegben? A Nyugat-Balkán 1991 után Konsztantyin Nyikiforov: Az etnikai tisztogatás mint az új államok létrehozásának mechanizmusa a volt Jugoszlávia területén az 1990-es években • 103 6 • T ARTALOMJEGYZÉK Aleksandar Životi c´: Jugoszlávia külpolitikája a hidegháború idején – a felbomlás egyik oka? • 114 Szilágyi Imre: Krajina és vidéke (Szerbek és horvátok egymás ellen) • 133 Etnikum és hatalom Közép-Kelet-Európában Bartha Eszter: „Jó változást nem látok, csak rosszat” (Osztály és etnikum a rendszerváltozás utáni Magyarországon) • 153 Binder Mátyás: Változatosság és állandóság (Cigányok/romák és etnikai elôítéletek Magyarországon) • 170 Borsi-Kálmán Béla: Szlovákia, Románia és a kisebbségi kérdés 1989 után (némi kitekintéssel Csehországra és a Magyar Köztársaságra – kérdések, tények és tétova válaszfélék) • 191 Florin Faje: Együtt és mégis külön (Osztály és etnikai identitás a kolozsvári focidrukkerek körében) • 212 Hamberger Judit: A „kulturált” etnikai tisztogatás példái (A kitelepítés cseh módszerétôl az asszimiláció szlovák módszeréig) • 237 Szokolay Katalin: A lengyelek és az itt élô többi nép • 254 Zahorán Csaba: Románüldözés Székelyföldön? (Egy állítólagos etnikai tisztogatás történetei) • 268 A kötet szerzôi • 300 SZERKESZTÕI ELÕSZÓ A kelet-európai régióban két évtizeddel ezelõtt lezajlott rendszerváltás következményeit a történettudomány még nem igazán tette a kutatás tárgyává. Bizonyos értelemben még a problémakör fogalmai sem tisztá- zottak. A politika is sokat rontott az új jelenségek fogalmi megragadá- sán. Esetünkben olyan fogalmakkal „fertõzõdött meg” a historiográfi a, mint az etnikum , az etnikai : a modern viszonyokra ezek tulajdonképpen – elméleti értelemben – alkalmazhatatlan kategóriák, amennyiben e fo- galmak alatt olyan közösségeket értünk, amelyeket vérségi (rokoni, tör- zsi) kapcsolatok fûznek egybe. Márpedig a modern társadalomban ezek a közösségek már évszázadok óta nem vérségi kapcsolatokon alapulnak. Amirõl valóban szó van, az az etnikai gondolkodás újjászületése, megerõ- sö dése, ami elválaszthatatlan a hagyományos közösségeket felbomlasztó globális gazdasági folyamatokkal szembeni torz ellenállástól, lázadástól. Tehát végsõ soron, némileg leegyszerûsítve, a tõke jól ismert, a korábbi- akhoz, az 1960–70-es évekhez képest intenzívebb globális kiterjedésének a következményeirõl van szó. Az etnikai gondolkodás feltámadása része annak a politikai, gazdasági, kulturális és pszichológiai jelenségsornak, amelyet etnikai tisztogatásnak neveznek és amelynek a történelemben mély gyökerei vannak. Amikor mi, történészek az etnikum fogalmát használ- juk, valójában a nemzet, a nemzeti kisebbség, a nemzetiség, a népcso- port, a népiség fogalmait helyettesítjük vele. Az ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszéke és Ruszisztikai Köz- pontja által 2009. február 9-én rendezett nemzetközi konferencia az el- sõk között tûzte napirendre az egyik legkényesebb probléma felvetését, az „etnikai reneszánsz” és az etnikai tisztogatás ismételt megjelenését tér- ségünkben. Kelet-Európában, miként a világ más félperifériás és peri- fériás régióiban, fõképpen a nagyobb társadalmi-politikai és gazdasági 8 • S ZERKESZTÔI ELÔSZÓ átalakulások idején, az etnikai tisztogatások – a centrumországok, illetve a nekik alávetett régiókban a politikai uralkodó körök kezében (jól kita- pintható történelmi okok következtében) – mindig készen álló eszközök voltak ezen átalakulások kivitelezésében. A legutóbbi kelet-európai rend- szerváltozás (1989–1991) bizonyos következményei mindezeket a folya- matokat sajnos „gazdag” tapasztalatokkal illusztrálták. Kötetünk e fejle- mények vizsgálatát és értelmezését kívánja az olvasó elé tárni. E témakör eddigi komoly vizsgálatának elmaradása döntõen azokkal a politikai szán- dékokkal és törekvésekkel függött össze, amelyek immár 20 éve a szabad- ság és demokrácia zászlaja alatt a nemzeti-etnikai ellenségeskedés regi- onális méretû felizzását a „normális” létmód keretei közé illesztik. Az új hatalmi érdekeknek megfelelõen rehabilitálják régi korok szemléletét, sõt olykor magukat történésznek tekintõ egyének is a népirtások és etni- kai tisztogatások hagyományát veszik védelmükbe szerte a régióban. Pedig ki ne tudná, hogy a modern történelemben a népek maguktól sohasem akartak etnikai tisztogatásokat, még kevésbé tömeggyilkosságokat. Ám ezek mégis megtörténtek, amikor a hatalmi elitek le gi tim vagy illegitim (fegyveres vagy pszichológiai) háborúkat indítottak – nemzetiségi-etni- kai zászlók alatt. Konferenciánk résztvevõit az a közös törekvés fûzte és fûzi egybe, hogy a tudomány és az elmélet eszközeivel szembeszálljanak ezekkel az em- berellenes következményekkel, s hogy segítsenek megérteni azokat a rossz hagyományokat és – mindenekelõtt – okokat, amelyek 1989 után a jugo- szláviai vagy a kaukázusi borzalmakhoz, a kelet-európai államokban fel- éle dõ cigánygyûlölet és antiszemitizmus feltámadásához vezettek. Nyil- vánvaló, hogy a megértés a gazdasági és társadalmi, politikai és társada- lompszichológiai fejlõdéstendenciák vizsgálata nélkül nem lehetséges. Miután e téren a történetírás elmaradása igen jelentõs, célunk csak sze- rény lehetett: megpróbáljuk kijelölni a kutatandó kérdések körét, és fel- vázolni azokat a kiindulópontokat, adatokat, tényeket, amelyek haszno- sak lehetnek a témakör késõbbi intenzív kutatása során. A szerkesztõk megköszönik azoknak a hazai és külföldi kutatóknak a munkáját, akik meghívásunkra – minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül – vállalták részvételüket a konferencián. Orosz, szerb és magyar kutatók egyaránt elkötelezték magukat e témakör „depolitizálása” mellett, azzal a céllal, hogy sine ira et studio közelebb hozzák a békét e sokat szenvedett SZERKESZTÔI ELÔSZÓ • 9 régió népeihez és népei között. E nagy feladat tanulmányozásának elsõ „kis lépéseit” ajánljuk tehát a tisztelt Olvasónak, aki a konferencián el- hangzott elõadások szerkesztett és bõvített változatai mellett találkozhat a kötetben azon kollégák tanulmányaival is, akik különbözõ – technikai, idõpont-egyeztetési – okokból végül nem tudtak részt venni a konferen- cián, de tanulmányaikat a kötet számára elkészítették. Konferenciánk tárgyi okokból nem foglalkozott a népirtás, az etnikai tisztogatás sajnálatosan gazdag hazai formaváltozatainak történeti be- mutatásával. Ez tanszékünknek nem feladata. Csupán egy tanulmány ere- jéig vállalkoztunk arra, hogy a rendszerváltás nyomán megmutatkozó romaellenes érzületek, meggyõzõdések, a felerõsödõ diszkrimináció mé- lyebb okaira és jellegzetességeire felhívjuk a fi gyelmet, hiszen ebben a ré- giónk egészére kiterjedõ általános problematikával találkozunk. TÖRTÉNELEM ÉS ELMÉLET Krausz Tamás AZ ÚJ NEMZETÁLLAMOK KELET- EURÓPÁBAN: AZ ETNIKAI TISZTOGATÁS MINT LEGITIMÁCIÓ? Négy tézis a probléma felvetéséhez A nemzet fogalmát az elméleti irodalom általában két fõ értelemben hasz- nálja, noha Hans Kohntól Eric Hobsbawmig számtalan osztályozást is- mer a történetírás. Egyrészt, mint kulturális, nyelvi és úgymond „sorskö- zösséget” értelmezik a nemzetet, másrészt mint gazdasági-területi, az ál- lam által szervezett piaci közösséget, amely közösség egy vagy több, sõt sok nemzetiséget is felölelhet. Én a nemzet fogalmát mindkét értelem- ben használom a kifejtés kontextusának