RÁKÓCZI EMLÉKKÖNYV RÁKÓCZI EMLÉKKÖNYV Tartalomjegyzék Köszöntő - 7 Előszó - 9 Pálffy Géza: Egy elbukott, mégis sikeres függetlenségi mozgalom – A Rákóczi-szabadságharcról hosszabb történelmi távlatban - 15 Czigány István: Aszimmetrikus háború, aszimmetrikus hadsereg a Rákóczi-szabadságharc idején - 31 Ságvári György: Köntös és mundér – Viseleti rend a kuruc seregben - 57 Kovács S. Tibor: Fegyverek a Rákóczi-szabadságharcban - 79 Mészáros Kálmán: Háború és magánélet – A kuruc tábornoki kar A kötetet szerkesztette: Bódvai András családi háttere a Rákóczi-szabadságharcban - 93 Tervezte és tördelte: Novák Fanni Gyulai Éva: Zboró (Zborov) és a Rákóczi-család - 129 Kontrollszerkesztő: Murányi Tibor Reisz T. Csaba: II. Rákóczi Ferenc alakja Illusztrációk beszerzése: Jenik András Dudits Andor festőművész munkásságában - 179 Tóth Ferenc: Köszönetet mondunk Gaal Gergelynek, Gödölle Mátyásnak, Horváth Róbertnek „A bujdosásban is bujdosnunk kell” – és Mészáros Kálmánnak a könyv előkészítésében nyújtott segítségért A Rákóczi-emigráció története és jelentősége - 209 Kincses Katalin Mária: © Szerzők, 2020 A Rákóczi-kultusz - 229 © Bódvai András, 2020 © V4 Együttműködés Kulturális és Közéleti Egyesület, 2020 Tüskés Gábor: Magyarország képe II. Rákóczi Ferenc önéletrajzi műveiben - 245 Kiadó: V4 Együttműködés Kulturális és Közéleti Egyesület, Budaörs, 2020 Időrendi áttekintés - 264 Felelős kiadó: Sánta Áron Illusztrációk jegyzéke - 266 Nyomda: Premier Nyomda Felelős vezető: Király Attila Résumé - 270 ISBN 978-615-00-8407-7 Az emlékkönyv szerzői - 275 5 Tóth Ferenc „A bujdosásban is bujdosnunk kell” A Rákóczi-emigráció története és jelentősége Rákóczi Ferenc fejedelem az általa te, aki végül a távoli Oszmán Birodalom terü- vezetett szabadságharc (1703–1711) letén talált végső menedéket. Tanulmányunk- II. bukása után hosszú száműzetésbe kényszerült, ban szeretnénk II. Rákóczi Ferenc fejedelem amely előbb Lengyelországba, majd azután életének e szakaszát bemutatni és kifejteni, Franciaországba, végül török földre vezette. hogy a Rákóczi-emigrációnak milyen jelentő- Az emigráns fejedelem élettörténete nemzeti sége volt az utrechti béke (1713) utáni meg- történelmünk egyik legnépszerűbb, egyúttal változott európai nemzetközi helyzetben. nagyon sok vitát kiváltó témája volt, amelynek a megítélése korszakonként változott. A nagy- Egy történelmi vita tanulságai ságos fejedelem 1711 utáni éveit kutató tör- ténészek a külföldi levéltárak forrásait feldol- II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete utolsó gozva folyamatosan gazdagították és árnyalták korszakának (1711–1735) már több neves azt a képet, amelyet a történelemkönyvek és történészünk szentelt tudományos munkát. irodalmi értékű feldolgozások is közkinccsé Az elsők között Szalay László, Th aly Kálmán tettek. A hazáért és szabadságért küzdő, tragi- és Márki Sándor foglalkozott e kérdéssel.2 kus sorsú fejedelem megítélése azonban a saját Munkáik a kor nemesi függetlenségi ideoló- korában sem volt problémamentes. A törvé- giáját magukba foglalva jelentős aktuálpoli- nyes uralkodója ellen fegyverrel fellépő arisz- tikai szerepet kölcsönöztek bujdosó fejedel- tokrata politikai törekvéseit még a vele rokon- münk emlékének. A 19. század romantikus szenvező vagy éppen együttműködő európai nemzeti függetlenségi lelkesedéstől áthatott uralkodók sem támogatták maradéktalanul. Rákóczi-kultusza a Rodostóban elhunyt fe- Jó példa erre az, hogy XIV. Lajos francia ki- jedelem hamvainak hazahozatala idején érte rály sem kötött vele formális szövetséget, noha el tetőpontját és vezette be örökre II. Rákóczi a spanyol örökösödési háború (1701–1714) Ferencet a legnevesebb magyar uralkodók és idején – hol burkoltan, hol nyíltan – jelentős nemzeti hősök előkelő panteonjába. Az idil- támogatással segítette a Habsburgok keleti el- li képet egy addig kevésbé ismert történész, lenfeleként fellépő Rákóczit. A háborút lezáró Szekfű Gyula kritikusabb hangvételű munká- békeszerződés megkötése után pedig egye- ja zavarta meg. A száműzött Rákóczi 1913-as nesen kényelmetlenné vált az inkognitóban megjelenése fordulópontot jelentett a téma Franciaországban tartózkodó Rákóczi jelenlé- magyar historiográfi ájában.3 Addig feltáratlan 7 Tóth Ferenc: „A bujdosásban is bujdosnunk kell” – A Rákóczi-emigráció története és jelentősége Tóth Ferenc: „A bujdosásban is bujdosnunk kell” – A Rákóczi-emigráció története és jelentősége levéltári források alapján Szekfű rámutatott A Rákóczi-emigráció újabb kutatásai szá- A szatmári béke és külföldön tárgyalt, császári részről Pálffy János az emigrációban élő Rákóczi tevékenységének mos területen hoztak érdekes eredményeket. az emigráció kezdete és kuruc részről pedig Károlyi Sándor gróf a árnyoldalaira is és kiemelte személyiségének Itt elsősorban a hadtörténeti, valamint az szatmári békeszerződés aláírásával (1711. má- gyengeségeit. Szembefordulva a romantikus, irodalom- és művelődéstörténeti kutatásokra Rákóczi-szabadságharc során a fejedelem el- jus 1.) elejét vette a további küzdelmeknek.12 idealizáló történetírással, tudományos kritiká- szeretném felhívni a figyelmet. A hadtörténeti sősorban a francia király részéről kapott jelen- Rákóczi mindvégig ellenezte a megegye- val, ám aktuálpolitikai jellegtől sem mentesen kutatások egyik fontos eredménye a szabad- tős segítséget. Ugyanakkor 1709 után a fran- zést, annak ellenére, hogy a magyarországi kezelte a tragikus sorsú fejedelem utolsó húsz ságharc után idegen zászlók alatt küzdő ma- cia segítség megszűnt és Rákóczi küzdelme közhangulat erősen hajlott már a kompro- évének eseményeit, amelyet a történeti fejlő- gyarok számának, katonai teljesítményének és reménytelenül elszigetelődött az európai ha- misszum irányába. A vezérlő fejedelem elő- déssel ellentétes folyamatnak ítélt. A könyv fo- a huszárság európai elterjedésének bemutatása talmi helyzetben. A kurucok számára elkerül- ször a Lengyel Királyság déli részén talált gadtatása meglehetősen viharosnak volt mond- volt. A külhoni – elsősorban franciaországi – hetetlen volt a császáriakkal való béketárgyalá- menedéket, ám ez a menedék kockázatosnak ható, és a modern magyar történetírás egyik huszárezredekre vonatkozó kutatások jelentő- sok megkezdése, amelyre 1710 augusztusában bizonyult a magyar határ közelsége miatt. legnagyobb vitáját gerjesztette.4 ségére már André Corvisier professzor7 felhív- került sor. A fejedelem szerette volna a tengeri Egy meghiúsult merénylet után a fejedelem A téma további kutatásában jelentős rész- ta a figyelmet. A téma kiváló hazai kutatója, a hatalmak közvetítő segítségét is igénybe ven- az északi Danckába helyezte át székhelyét. eredményeket hoztak Zolnai Béla és Émile tragikus hirtelenséggel elhunyt Zachar József8 ni, ezért követeket küldött az angol, a francia Ebben a kikötővárosban határozta el magát Pillias eredményei, akik újabb források alap- módszeresen folytatta Corvisier professzor és a holland kormányokhoz. A szabadságharc franciaországi útjára, abban a reményben, ján elsősorban az emigráns fejedelem gondo- kutatásait, elsősorban a Párizs melletti vincen- utolsó szakaszában Rákóczi fejedelem I. Pé- hogy részt vehet a spanyol örökösödési há- lati fejlődését emelték ki.5 A kérdés kutatása nes-i erődben található Service Historique de ter cártól remélte még a magyar függetlenségi borút lezáró béketárgyalásokon. Az utrechti több évtizedre megtorpant, majd Köpeczi Béla la Défense (Francia Hadtörténeti Levéltár) mozgalom megsegítését. Ám, amíg a fejedelem béketárgyalásokon Klement János Mihály13 nagyívű tudományos monográfiájában (A buj- szárazföldi haderőre vonatkozó levéltárában9 dosó Rákóczi) összefoglalta és részben rehabi- és számos további külhoni archívumban. Az litálta a Szekfű-féle monográfiában felvázolt elmúlt évtizedek során Raymond Boissau tá- negatív képet.6 Köpeczi Béla szinte az összes bornok rengeteg új publikációval gazdagította ismert szóba jöhető levéltári forrást feldolgoz- a franciaországi huszárezredek korai történe- va, minden eddiginél teljesebb képet alkotott tét és egy igen részletes, az ezredekben szol- Rákóczi személyéről és életének utolsó kor- gált huszárok adatait tartalmazó adattárat is szakáról. Nincsenek lezárt történeti kérdések, létrehozott.10 Az irodalomtörténeti stúdiumok ám Köpeczi Béla monográfiája után nehezen terén II. Rákóczi Ferenc fejedelem száműze- lehet e témáról újabb tudományos összefoglaló tésben írt, a nyolcvanas és kilencvenes években jellegű munkával bekapcsolódni az évszázados megjelent idegen nyelvű szövegeinek kritikai vitába. A bujdosó és száműzött szavak tudatos kiadása után az elmúlt időszakban a Confes- használatával, amelynek árnyalatbeli különb- sio peccatoris-ként – magyarul Vallomások – is- ségeit más európai nyelveken szinte lehetetlen mert, a téma szempontjából alapvető fontos- kifejezni, elkülönült két historiográfiai nézet ságú művével kapcsolatos kutatások kerültek elsősorban a fejedelem személyére összponto- előtérbe. Korábban már R. Várkonyi Ágnes sítja a figyelmet. A számos vitát okozó és rejté- professzor asszony is dolgozott a latin szö- lyes kérdéseket felvető Rákóczi-szabadságharc veg kritikai kiadásán, de a munkát sajnos nem utáni emigráció homályzónáit mindenképpen tudta befejezni. Jelenleg párhuzamosan készül érdemes a további kutatások eredményeinek a szöveg latin eredetijének és francia fordítá- tükrében megvizsgálni és néhány ponton át- sának kritikai kiadása Takács László és Tüskés értékelni. Gábor vezetésével.11 a majtényi fegyverletétel 8 9 Tóth Ferenc: „A bujdosásban is bujdosnunk kell” – A Rákóczi-emigráció története és jelentősége Tóth Ferenc: „A bujdosásban is bujdosnunk