BIBLIOGRAPHIA LIBRORUMRECENTIUSINLUCEM P R O L ATO RU M 2 0 1 9 MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport 2 Tartalom Előszó . 5 I. Forráskiadványok, szövegkiadások . 15 II. Forrásfordítások, szöveggyűjtemények . 16 III.Kézikönyvek .................................. 17 IV. Önálló szerzői kötetek . 19 V. Tanulmány- és gyűjteményes kötetek . 22 VI. Cikkek, tanulmányok, dolgozatok . 27 VII. Egyéb írások, munkák . 105 3 4 A 2019-ES „KÖZÉPKOROS’’ BIBLIOGRÁFIA ELŐSZAVÁUL Az évet lezáró Középkoros Könyvbörze immár hagyományosnak te- kinthető, idén hatodik alkalommal kerül rá sor. A rendezvény 2014-ben jött létre azzal a céllal, hogy a középkorral foglalkozó szakemberek meg- ismerhessék az éves könyvtermést, és lehetőségük adódjon a személyes találkozásra az év végén kötetlenebb keretek között is. A kezdeti rendez- vény az utóbbi években sikeres könyvbörzévé alakult. A kulisszák mö- gött a rendezvény szervezőiben már kezdettől fogva felvetődött az igény, hogy egy adott év tudományos (írott) termésével valamilyen rendezet- tebb formában is számot vessenek, és a számvetést a közösség hasznára annak rendelkezésére bocsássák. E számvetés klasszikusan adódó for- mája egy éves medievisztikai bibliográfia elkészítése, amely tűnjön bár első hallásra rendkívül egyszerű feladatnak, valójában számos módszer- tani csapda és taposóakna állja útját a bátor önkénteseknek. A probléma mibenlétére Horváth Richárd már 2007-ben felhívta a figyelmet: ”Témánkhoz közelítve kimondható, hogy speciálisan középkori, medievisztikai szakbibliográfiával a mai napig nem rendelkezünk, ami a magyar középkorkutatás hagyományait és magas színvonalát tekintve főbenjáró hiányosság.”1 Ugyan a tudományterület kutatói legalább a történeti forráskiadványokat számva vették,2 illetve olyan szűkebb terület, mint az egyháztörténet bibliográfiáját elkészítették,3 vagy éppen a középkortörténet kiválóságainak életműbibliográfiáját közreadták kerek születésnapjuk apropóján, vagy haláluk okán,4 a teljes 1Horváth Richárd: Középkori oklevelek publikálása Magyarországon 1991–2004 között. Levéltári Közlemények 78 (2007/2) 3. 2Draskóczy István – Soós István: Középkori oklevélpublikációk Magyarországon 1945 és 1990. között. Levéltári Közlemények 62 (1991/1–2) 11–55.; Horváth Richárd: i.m. 3–34.; W. Kovács András (szerk.): Magyar vonatkozású oklevélközlések Romániában. Erdélyi Tudo- mányos Füzetek 261. Kolozsvár 2009. 3Koszta László – Homonnai Sarolta: A középkori magyar egyháztörténet válogatott bibli- ográfiája. In: Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 20072. 369–450. 4A teljesség igénye nélkül a példa kedvéért: Szűcs Jenő műveinek bibliográfiája (Születésé- nek 65. évfordulója alkalmából). Történelmi Szemle 35 (1993/1–21) 199–204.; Kubinyi And- rás munkáinak válogatott bibliográfiája: 65. születésnapja alkalmából. Történelmi Szemle 36 (1994/1–2) 181–191.; Csukovits Enikő: Engel Pál munkásságának bibliográfiája. 1964–2001. 6 előszó anyag összegyűjtésére retrospektív jelleggel, vagy évenkénti összesítés- ként kurrens módon továbbra sem került sor. Így ami a módszertani előképeket illeti, amelyek alapján lehetne alakítani új bibliográfiák gyűjtőkörét, elrendezését, közreadásának mikéntjét, módját, formáját, nem túl kedvező a helyzet. Időközben az alapproblémát növelte, hogy új útvesztők is felsej- lettek, mégpedig technikai-módszertani jellegűek. Kosáry Domokos 1999-ben írta le, hogy a történeti bibliográfia műfajának új idők ki- hívásaival kell szembenéznie, modern informatikai rendszereket és eszközöket kell majd segítségül hívnia.5 Ezek a technikai újítások már nem csak az ajtón kopogtatnak, hanem azóta mindennapjaink részévé váltak. A tudományt is érintő igencsak felgyorsult adatforgatagban mindannyian sokkal hamarabb értesülünk könyvek, publikációk meg- jelenéséről a tudósok számára létrehozott online közösségi hálózatokon – mint amilyen az academia.edu vagy a Researchgate –, illetve kurrens magyar és külföldi adatbázisokban keresünk – mint amilyen a különbö- ző karakterű példák kedvéért az mtmt, a Regesta Imperii, vagy a Jstor.6 Ezáltal az adathoz való mihamarabbi hozzájutás igénye összeütközésbe kerül a hagyományos régi történeti bibliográfiákkal szemben támasz- tott alapvető tudományos kívánalmakkal, a teljességre törekvéssel és a tudományos akríbia ígényével. Az évtizedekig a Századok című folyó- iratban megjelent éves bibliográfia mindig több mint egy évvel „követte le” anyagát.7 Az „utókövetés” lehetővé tette a teljességre való törekvést. In: Engel Pál: Honor, vár, ispánság. Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és a jegyz. gond.: Csu- kovits Enikő. Bp. 2003. 688–701.; Fügesi Erik (1916–1992) műveinek összegyűjtött bibliog- ráfiája (1937–1992). Történelmi Szemle 34 (1992/3–4) 309–322.; Thoroczkay Gábor: Gerics József műveinek bibliográfiája (1994–2001). Turul 74 (2001/3–4) 74–76. Az ilyen jeleggű bibliográfiákról való tájékozódást segítő kiadványok: Paksa Rudolf: Történész bibliográfiák. Magyar történészek személyi bibliográfiáinak jegyzéke. A letöltés helye: https://www.academia.edu/4879801/ Lakatos Bálint – Paksa Rudolf: Történeti emlékkönyvek repertóriuma: magyar tudósok és taná- rok tiszteletére megjelent emlékkönyvek és emlékszámok történeti vonatkozású tanulmányainak válogatott jegyzéke (1884–2004). Bp. 2006. 5Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. Általá- nos rész I. Könyvárak és bibliográfiák. Bp. 2000. 31., idézi: Gecsényi Lajos: Kosáry Domokos, a magyar történeti bibliográfia megteremtője. Magyar Tudomány 12 (2013) 1458. 6Az ilyen adatbázisok nyomon követésének igénye már évtizedekkel korábban is felmerült a kutatókban, a példa kedvéért ld.: Nagy Balázs: Középkori vonatkozású számítógépes adatbázi- sok. Sic itur ad astra. 11 (1999/2–4) 313–319. 7A példa kedvéért: az 1982. év történettudományi termését a folyóirat 1984. évi első szá- előszó 7 Ma már talán sokkal értékesebb egy információ frissiben a kutatónak, amely azonnal segítheti munkáját – pályakezdő kutatók témaválasztá- sának összeütközéseit elkerülendő, azonos témákon dolgozók közötti kommunikációt segítendő – mint a bibliográfia elvi teljessége. Természetesen ez az ellentmondás nem menti fel a tudományterü- letet saját feladata alól, hogy készítsen magának bibliográfiát, legyen az formális vagy informális, nyomtatott, vagy online módon közzétett. A Középkoros Könyvbörzéhez kapcsolódóan Szovák Kornél már 2017- ben készített év végére az éves termésből egy informális nyomtatott „mutatvány-bibliográfiát”, amely az év legfontosabb medievisztikai tárgyú könyveit és publikációit tartalmazta.8 A gyűjtőkört elsősorban a gyűjtő személyes érdeklődési köre határozta meg, így nyilvánvalóan a középkortörténeti és klasszika-filológiai tárgyú adatok voltak rajta túlsúlyban. Ez utóbbi annál is inkább, mert az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport munkatársai készítik az online adat- bázis formában elérhető ’A magyar ókortudomány bibliográfiáját’.9 Az adatbázis előzményéül szolgáló nyomtatott ókortudományi bib- liográfia10 gyűjtőkörét szélesen értelmezte, a tárgyat nem szűkítette le a klasszikus nyelvek irodalmával kapcsolatos adatok felvételére, ha- nem, az ókortudomány Kerényi Károly-i értelmezésének nyomvonalán egyrészt a klasszikus ókor hazai vonatkozásaival (régészet, történettu- domány) kapcsolatos munkákat is feldolgozta, sőt anyagába bevonta a magyarországi latin kultúra továbbélésére vonatkozó irodalom fel- dolgozását is. Ez utóbbi gyűjtőköri elem, könnyen érthető módon, lévén, hogy a középkori Magyar Királyság forrásainak igencsak jelentős része latin nyelven íródott, fontos kapcsolati pont a medievisztikai bibliográfiához, és fordítva. A 2017-es bibliográfiát 2018-ban egy még mindig az informalitás és a formalitás határmezsgyéjén mozgó dokumentum követte, amelyet a mában tették közzé: Rozsnyói Ágnes – Sz. Gyivicsán Mária: A Magyarországon megjelent tör- ténelmi munkák (önálló kötetek, tanulmányok, cikkek) válogatott jegyzéke, 1982. január 1. – december 31. Századok 118 (1984/1) 190–270. 8Ld. http://clph.elte.hu/llmaeh/etc/bibl_ma_2017.html 9Mayer Gyula – Ősz Ferenc: A magyar ókortudomány bibliográfiája (Bibliographia Studio- rum Antiquorum in Hungaria). Elérés helye: http://clph.elte.hu/bisah/ 10Ritoók Zsigmond (szerk.): A magyar ókortudomány bibliográfiája 1951–1975. Bp. 1986., Tóth István: Megjelent egy fontos könyv. A magyar ókortudomány bibliográfiája. Dunántúli Napló 44 (110. sz. = 1987. 04. 22.) . 8 előszó Könyvbörze szervezői utóbb online formában közzé is tettek, és a mai napig letölthető.11 Ezen összesen 646 tétel szerepelt. Ennek az egyik lé- nyeges újítása és továbblépése volt az előzőhöz képest, hogy mutatók is készültek hozzá: szerzői mutató, tárgyszómutató és sorozatcím-mutató. A mutatók mindenképpen a fejlődés egy fokát képviselik, mert az adat- mennyiség 2018 év végére már kezdte elérni azt a kritikus szintet, ahol a tételekben való tájékozódást jelentősen segítheti mindenekelőtt egy tárgymutató. A bibliográfiának ezek az elemei, a mutatók azok, ame- lyek mindenképpen a készítés jogossága mellett szólhatnak, hiszen az online adatbázisokban általában véve célirányosan keresünk szerzőkre, vagy tárgyakra, a rendezésnek ilyen módja – az éves tárgyra rendezés – általában nem áll rendelkezésre. Márpedig a kutatás új tendenciáit, sarkalatos pontjait egy ilyesféle, az analízis felé mutató tárgyjegyzék vi- lágíthatja meg a legjobban. A 2018-as adatmennyiség arra ösztönözte az adatgyűjtőket, hogy át- gondoljanak bizonyos elméleti kérdéseket is, ami a gyűjtést illeti. Ezek a módszerek jelenleg inkább még csak szokásjogiak, nem kőbe