A BAKONYI ÖNKORMÁNZATOK SZÖVETSÉGÉNEK HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA ÖSSZEFOGLALÁS Zirc, 1998. június hó Zirci Kistérség HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 2 A programjavaslatot készítette a Magyarország Fesztivál Kft. részéről Németh Ferenc okl. építészmérnök ügyvezető igazgató a Habitat Hungária Rt. részéről Mayer Imre András elnök - vezérigazgató Dr. Kóródi József közgazdász Ábrahám Éva közgazdász Összefoglalta Dr.Kóródi József közgazdász, az MTA doktora Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Zirci Kistérség HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 3 CÉLKITŰZÉS, MÓDSZER, HASZNOSÍTÁS A Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége - a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával - a Pannon Csoport néven alakult Konzorcium közreműködésével elkészítette a Zirci kistérség hosszú távú kistérség-fejlesztési programját. A térségfejlesztési program széleskörű demográfiai, statisztikai, foglalkoztatási, földrajzi és empirikus vizsgálati háttérkutatási anyagokra támaszkodik, amelyek feltárták a kiinduló helyzet jellemzőit, a fejlődés és fejlesztés folyamatait, a fejlődést elősegítő és gátló tényezőit, a megoldásra váró feszültségeket, a fejlesztés alternatív lehetőségeit, a térség jövőképét befolyásoló külső és belső tényezőket, a térségfejlesztés céljait, a jövőhöz vezető utakat, program-, projekt- és akciócsomagot. A háttér dokumentáció 3 kötete − a vizsgálati megállapításokat és információs anyagokat, − a koncepciót, − a programjavaslatokat tartalmazza. A hosszú távú kistérségi program eleget tesz a térségfejlesztési programokkal szembeni elvárásoknak: • kifejezi a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének szándékát a helyi adottságok hasznosítására, hogy milyen fejlesztéseket kell végrehajtani, elősegíteni és ösztönözni a térség fellendítése érdekében, • illeszkedik (illeszthető) a megyei, országos területfejlesztési koncepciókba és programokba, amely − elősegíti a belső erőforrások feltárását és a többlet - külső erőforrások megszerzését, − a hosszú távú követelmények és törekvések mellett rövid és közép távú feladatokat is megfogalmaz, Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Zirci Kistérség HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 4 − mind a kidolgozásban, mind a megvalósításban lehetővé teszi, sőt, ösztönzi az érintett lakosság és a különböző szervezetek aktív közreműködését, − a térség közös érdekű fejlesztési feladatai mellett számos, több településre kiterjedő projektet is javaslatba hoz, − erősíti a szektorok kölcsönös együttműködését, csökkenti a magán- és a közszolgálati szféra megosztását, − erősíti a térség rugalmasságát, alkalmazkodó képességét és önmaga is flexibilis, − lehetővé teszi a különböző érdekek kölcsönhatását, − a lehetőségek nyitva tartására, tágítására törekszik, − több alternatívát tartalmaz. A kistérségi program szemléletét és módszerét tekintve is újszerűnek mondható. A stratégiai ajánlások, a fejlesztési trendek és feladatcsomagok kialakítása során minden vonatkozásban érvényesült a nemzetközi és a hazai társadalmi és gazdasági környezeti hatások és azok kistérségre ható értékelése, a térség stratégiai erősségeinek és gyengeségeinek elemzése, a helyi társadalmi - önkormányzati és vállalkozói - szándékok feltárása. A térségfejlesztési stratégiában foglaltak érvényesítésében, elfogadtatásában és közkinccsé tételében kulcsszerepre vállalkozik a Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége, amely az alapító okmányában foglaltaknak megfelelően minden vonatkozásban vállalja az összehangolás munkáját. A helyi önkormányzatok és a Szövetség valamennyi résztvevője egyidejűleg és folyamatosan törekszik a külső támogatások és támogatók elnyerésére, a közös pályázatok, tapasztalatcserék, látogatások és PR tevékenységek révén. Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Zirci Kistérség HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 5 I. HELYZETKÉP, VIZSGÁLATOK 1. Kiinduló helyzet és feltételek összefoglalása A térség a Bakony keleti és északi részén terül el, melyet délről a Balaton-felvidék, északról pedig a Kisalföld síksága határol. Közigazgatásilag a balatonfüredi, veszprémi, várpalotai, pápai és ajkai kistérség, északról pedig Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom Megye határolja. A térség statisztikailag 26 települést foglal magába, ebből 22 tagja a Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének. A vizsgálatok a helyi döntéshozók kívánságának megfelelően 28 településre terjedtek ki, éspedig: Bakonybél, Bakonygyirót, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypéterd, Bakonyszentkirály, Bakonyszentlászló, Borzavár, Csesznek, Csetény, Dudar, Eplény, Fenyőfő, Hárskút, Gic, Jásd, Lázi, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva, Románd, Sikátor, Szápár, Tés, Veszprémvarsány, Zirc. A térség mintegy 600 km2-en fekszik, lakosságának száma 1996. végén 28.887 volt, a megye lakosságának 7,5%-a. Települések megoszlása lakosságszám szerint 500 fő 501-1000 1001-1500 1501-2000 2001-3000 3001 fô alatt fő fő fő fő felett Települések 8 13 3 2 1 1 száma A térség egyetlen városa Zirc, mely 7359 fős lakosságával a megye egyik legkisebb lélekszámú városa. A városi népesség aránya a térségben 25%. A város a térség gazdasági, intézményi és Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Zirci Kistérség HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 6 kulturális központja, ugyanakkor több mikroközpont is kialakult vagy alakulófélben van (pl. Veszprémvarsány, Bakonybél, Dudar, stb.). A térség településszerkezetében túlsúlyban vannak a törpe ill. kis lakosságszámú falvak. A lakosság száma mérsékelt ütemű csökkenést mutat: minden 1000 lakos közül 5 fő dönt a térségből máshova való telepedés mellett, és szintén 1000 lakosból több, mint 1 fővel kevesebb születik a halálozások számához viszonyítva. Jelzett demográfiai jellemzôk a megyei átlagnál kedvezőtlenebb módon alakultak. A térség népsűrűsége 53 fő/km2, mely értékkel a megye legritkábban lakott térsége. A regisztrált munkanélküliek aránya 7,5% - ez megyei átlag körüli értéket jelent -, a tartósan munka nélkül maradtak arányában 1990-hez viszonyítva jelentős csökkenés tapasztalható, ami sok esetben kényszerűségből az egyéni vállalkozásba való menekülést is jelenti. Ezt igazolja az a tény, hogy az összes gazdasági szervezetből mintegy 85%-ot tesznek ki a magánvállalkozások, és minden 1000 lakosból 266-an dolgoznak a mezőgazdaságban egyéni gazdálkodóként, szemben a megyei átlag 145 fővel. A működő gazdasági szervezetek mindössze 1%-a foglalkoztat 50 főnél többet, a vállalkozások jelentős része nem tud nagyobb fejlődést produkálni. A mezőgazdasági szövetkezetek megszűnésével a vagyon és a földek szétaprózódtak, több tevékenységi kör megszűnt vagy zsugorodott. Hasonló a helyzet az ipari tevékenységet folytató gazdasági szervezetek körében is. A gazdaság gyengeségét mutatja az is, hogy az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma és átlagkeresete alacsonyabb a megyei átlagnál. A kereskedelem és a szolgáltatások súlya növekedett az elmúlt években, ugyanakkor az ellátás szinte kizárólag a helyi lakosságra korlátozódik. Az idegenforgalom néhány preferált településtôl eltekintve hiányzik a térségből - a fogadó infrastrukturális kínálat - főként szállodai férőhelyek száma és összetétele - elmarad a kívánatos színvonaltól. Jellemző, hogy a kereskedelmi szállások férőhelyeiből a szállodák és panziók csekély, mintegy 7,3 %-kal részesednek. A közműellátás, különösen a csatornaellátottság, a vezetékes gázellátás, valamint a kommunális hulladék- elhelyezés térségi gondként fogalmazódik meg. Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Zirci Kistérség HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 7 Pozitívan értékelhető a térségi önkormányzati társulás megszerveződése és az elért kezdeti eredmények, amelyek erősítése sokoldalú igényként fogalmazható meg. A térség általános képét tekintve elmondható, hogy lehetőségei és adottságai ellenére még nem alakult ki az egységes arculat, a külső szereplő számára ajánlható ötlet és az összefogás. Mindezekhez még hozzájárul a pénzügyi és az intézményi infrastruktúra hiányosságai, a térségnek eddig meghatározó gazdasági szereplőinek megingása, illetve megszűnése. 2. A fejlődést elősegítő és gátló tényezők A fejlődést elősegítő és gátló tényezők sorában részletesen áttekintettük a természeti, a gazdasági, az infrastrukturális és az épített-művi környezeti, továbbá értékeltük a demográfiai- társadalmi tényezőket. A természeti tényezők összességét tekintve rendkívül változatos feltételeket biztosítanak a térségi fejlődés számára. Elősegítik az idegenforgalom, erdő- és vadgazdálkodás, fekvésbeli - Veszprém, Pápa, Várpalota, Ajka, Mór, Kisbér, illetve Győr és Székesfehérvár, valamint Balaton közeli - térségközi fejlesztési előnyök érvényesítését. Korlátozzák ugyanakkor az agrártermelés lehetőségeit, a termőtalaj hasznosítását, továbbá a szomszédsági közlekedési kapcsolatokat. A gazdasági tényezők az ipar, a mezőgazdaság és a turizmus számára elősegítő és egyes tényezők tekintetében elősegítôk ill. gátlók. A fejlődés feltételei alapján kínálkozó lehetőség az élelmiszeripar, az egyes extrakciós tevékenységek, speciális mezőgazdasági termékek és a falusi és a bakonyi turizmus fejlesztése számára. Az infrastruktúra és intézményi rendszer kiépítése, ezen belül a közművesítés fejlesztése és az intézményhálózat sokoldalúsága a térség felemelkedésének és az életminőség fejlesztésének kulcskérdése. Bakonyi Önkormányzatok Szövetsége Zirci Kistérség HOSSZÚ TÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAM 8 Az épített-művi környezeti tényezők területileg differenciálják a lehetőségeket: az elősegítő és gátló tényezők egyidejűleg képviselve vannak. A kistérségi programozás feladata a túlzott különbségek mérséklése. 3. Az erősségek, gyengeségek,