NÓGRÁD-HONTI ARCKÉPCSARNOK A MADÁCH IMRE VÁROSI KÖNYVTÁR HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYÉBŐL. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: VAS ÁGNES HELYISMERETI KÖNYVTÁROS 1. Ádám Ferenc György (Ungvár, 1942. október 5. – Balassagyarmat, 2004. július 22.) Gyógyszerész. 1992-ben ötvenévesen, két társával magánpatikát alapított Szent György Gyógyszertár né- ven, amelyben feleségével együtt dolgozott. Nagy összegekkel támogatta elsősorban a beteg gyermekek gyógykezelését előmozdító alapítványokat. Berze Gábor: Nekrológ. = BgyHoHi 2004. 2. Adler Samu (Eger 1880 – 1944?) Izraelita elemi iskolai igazgató. Középiskoláit Balassagyarmaton, a képzőt Budapesten végezte 1901-ben. Tanítói működését 1903-ban Boldogasszonyban kezdte, 1910-ben Esztergomba helyezték. 1923-24-ben került Balassagyarmatra. Neje Weisz Hedvig. Noszky: Nógrád-Hont, Nagy Iván Történeti kör – Holocaust 1995. 3. Ágner Lajos (Szécsény, 1878. febr. 16. – Bp., 1949. április 30.) Tanár, író, irodalomtörténet-író, műfordító. A budapesti egyetem elvégzése után Berlinben tanulmányozta a kínai és a japán nyelvet. Hazatérése után középiskolai tanár. Magyar irodalomtörténeti, nyelvészeti cikkeket publikált. Sokat foglalkozott Japán és Kína kultúrájával. Magyar életrajzi lexikon 4. Algőver Mihály (Súr vagy Sás 1826. január 19. – Balassagyarmat 1908. december 9.) Földmérő és író. Szlovák nyelven publikált. 1853-ban a Zichy uradalom földmérője lett Podluzsányban. Két házasságából tizennégy gyermeke született. Nyugdíjazása után Balassagyarmaton telepedett le. Itt van eltemet- ve, a síremléke megtalálható a temetőben. Apósa volt Baltik Frigyes evangélikus püspöknek és Horváth Danó író, lapszerkesztőnek. Gulyás: Magyar írók élete és munkái, Enciklopedia Slovenska, Reiter László: Utcaneveink. Algőver Mihály. = Ipoly. 1992. aug. 14. 5. Ambrózy Lajos (Kiskürtös 1778 – Buda 1830. december 20.) 1806-1817-ig Nógrád vármegye másodalispánja, cs. kir. kamarás, majd helytartósági tanácsos. Felesége a lo- sonci Gyürky Pál leánya, Erzsébet. Gyermekei: Lajos, Gyula, István, György, Johanna bárói rangra emelked- tek. Borovszky. Nógrád vármegye, Nagy Iván: Mo nemesi családai 6. Amiodt István (Fülek 1676. december 22. – Bécs 1756.) Tudós jezsuita. Nagyszombaton, Bécsben majd Grácban (Graz) teológiát tanított. Erzsébet főhercegnő kí- séretében Brüsszelbe ment, s ott húsz éven át a főhercegnő politikai tanácsadója volt. Erzsébet halála után visszatért Bécsbe, ahol udvari könyvtárnok lett. A bécsi császári könyvtárban húsz kötet teológiai és négy latin munkáját őrzik. Borovszky: Nógrád vármegye 7. Andreánszky Gábor (Bécs 1845. június 23. – Alsópetény 1908. május 19.) Politikus. Tanulmányait Pozsonyban és Nagyváradon végezte. Mint Nógrád vm.-i földbirtokos részt vett a politikai életben. 1875-ben a főrendiház tagja, az 1880-as években csatlakozott az antiszemita mozgalomhoz és ellenezte a vegyes házasságot, 1884-ben antiszemita párti programmal képviselővé választották. Később mér- sékelt ellenzéki politikus lett. Magyar életrajzi lexikon 1994 8. Andreánszky Gábor, báró (Alsópetény 1895. augusztus 1. – Budapest 1967. november 20.) Botanikus, paleobotanikus, egyetemi tanár az MTA lev. tagja (1945-1949). 1920-ban a növényrendszertani tanszéken lett tanársegéd, 1929-ben magántanár. 1942-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának igazga- tója. 1945-ben a budapesti tudományegyetem növényrendszertani és növényföldrajzi tanszékének tanárává ne- vezték ki, 1952-ben visszahelyezték a múzeumba, ott működött haláláig. Magyar életrajzi lexikon 9. Andreánszky Imre (Szinnyelipóc [Sáros megye] 1890. június 27. – Balassagyarmat 1943. április 22.) A balassagyarmati gimnázium (BBG) tanára volt 1919-1943-ig. Matematikát és fizikát tanított, ő volt az énekkar és a zenekar vezetője. Az első világháborúban elvesztette a bal karját. Mint menekült tanár, a beszter- cebányai kir. kath. főgimnáziumból helyezték 1919-bem Balassagyarmatra. Kéziratos kottáit gyermekei a Ma- dách Imre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményének ajándékozták. BBG Évkönyve 1942-43. 10. Áninger László (Balassagyarmat 1854. március 18. – Balassagyarmat 1939. január 13.) Kereskedő, földbirtokos, virilista, ügyvédi kamarai tag. Fivérével, Gyulával a Brüder Áninger vaskereskedés tulajdonosa lett. Felesége Pongrácz Jolán, Pongrácz Lajos, Hont vármegye alispánja lánya. Gyermekei: László, Sarolta, Klára és Jolán. Lakásuk Nagy összeget adományozott a kórház építésére. 1896-ban belépett az Ellen- zéki Népkörbe. 1904-ben felépül a Scitovszky úti Áninger villa. (Lakásuk korábban a Deák Ferenc utcában volt.) 1896-97-ben a Balassagyarmati Takarékpénztár aligazgatója, majd igazgatója. Az új Nemzeti iskola építé- sét anyagilag támogatja. 1923-ban a város képviselőtestületének küldöttségét vezette Rakovszky Iván belügy- miniszterhez, hogy megköszönjék a rendezett tanácsú várossá átszervezés engedélyezését. Majdán Béla BgyHoHi 1985. 2., Balassagyarmat története 11. Antal Károly (Alsótold 1921. november 30. – Szécsény 1989. június 18.) Helytörténész, a szécsényi Honismereti Híradó szerkesztője. Műve: Szemelvények a Cserhát-völgyi közsé- gek történetéhez 1265-1985. l. rész. Nyomtatásban megjelent források. Alsótold, 1987. 321 p. Magyar életrajzi lexikon 12. Antal Lajos (Szalatnya (Slatina) 1902. július 30. – Bp. 1973. február 8.) Orvos, belgyógyász. 1927-ben szerzett oklevelet a bp.-i tudományegy. orvostudományi karán. 1927–29-ben gyakornok a pécsi tudományegy. belklinikáján, ahol szakképesítést szerzett. Elnöke volt az Egészségpolitikai Társ.-nak. 1932–36-ban a Betegápolásügy c. szaklap főszerk.-je. Magyar életrajzi lexikon 1994 13. Antal Zoltán (Komárom 1900. – Pécs 1988. február 29.) Költő, református lelkész és hitoktató Balassagyarmaton 1928 júliusától 1947 júniusáig. 1934-ben magyaro- sította a nevét Sulacsikról Antalra. Tagja különböző művészeti és műkedvelő társaságoknak. (Nógrádvármegyei Madách, salgótarjáni Balassa, losonci Kármán, esztergomi Balassi és a budapesti Gyóni Géza Társaságnak.) Kossaczky Arnold betegsége alatt a Madách Társaság titkári teendőit is ellátta, Andreánszky Imre halála után egy évig a gimnáziumi zenekart is vezette. Tagja volt a Dalegyletnek és a zene- karban nagybőgőzött. Élete végét a pécsi Baldauf Otthonban töltötte. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, Antal Zoltán: Gyarmati éveimből. = Balassagyarmati Honismereti Híradó 1985/2. sz., Gyászhírek. = Balassagyarmati Honismereti Híradó 1988. 14. Aradi György (Balassagyarmat 1937. augusztus 2. – Balassagyarmat 1989. március 7.) Matematika-fizika szakos tanár, 1983-tól haláláig a Bajcsy-Zsilinszky úti általános Iskola igazgatója. Műkö- dése alatt veszi fel az intézmény Kiss Árpád nevét (1986. április 19-én). Igazgatósága alatt teljesedett ki az isko- lában az ének-zene tagozat és az idegen nyelvoktatás. Kitüntetései közül a Gyermekekért Érdemérem volt számára a legkedvesebb. Emlékkönyv 1875–2000. Kiss Árpád általános Iskola, Balassagyarmat, 2000. 15. Árvay József (? 1811 – Vác 1883. február 3.) Ötven évig jegyzősködött Nógrád megye községeiben. 1848-ban és 1861-ben képviselőjelölt. 1882-ben, nyugdíjazása után költözött Vácra. NLHH 1883. február 25. – Gyászhír, NLHH 1879. 46. sz. 16. Asbóth János Keresztély Kristóf (Szatumik, 1845. jún. 7. – Videfalva, 1911. jún. 28.) Országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az 1848-as tábornok fia, Nógrád vármegye törvényhatósági bizottsági tagja, ~ Lajos honvéd tábornok fia. 1872-ben a Kelet Népe, majd a Ma- gyarország főmunkatársa. 1887–1901-ben képviselő. Több ízben járt Afrikában, Bosznia-Hercegovinában. Po- litikai írásaiban konzervatív és modern szocialista tanok keverednek. Az elsők közt hangoztatta a proletár köl- tészet fontosságát. Magyar életrajzi lexikon 1994 17. Augusztin István (Balassagyarmat 1870 – Balassagyarmat 1932. november 1.) Pénzügyi számvevőségi főtanácsos, számvevőségi főnök. Törzsökös gyarmati család utolsó tagja. Nagyapja, Pál molnár volt: vízimalma volt a Nádor utca végén. Apja, Mihály kocsifényező és nyerges, meghalt Lugoson. Balassa- gyarmati társadalmi és műkedvelő egyesületekben működik (Skarabeusz Asztaltársaság, róm. kath. egyháztanács, vá- rosi képviselőtestület), titkára és történetírója a Balassagyarmati Dalegyletnek. Novellái jelentek meg a NLHH-ban. Síremléke a gyarmati temetőben. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, Nógrádi Hírlap 1932. 45. sz. Gyászhír 18. Bagossy Ambrózia (Szatmár 1832 – Balassagyarmat 1888. január 10.) A balassagyarmati Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek zárdájának főnöknője. Életéből 50 évet szerzetesként, tanítóként élt le. Balassagyarmaton 19 évig volt a zárda vezetője. Síremléke a gyarmati te- metőben. Műve: Értesítvény a balassagyarmati római kath. elemi leányiskoláról 1888-89, 1889-90. HT adattár 19. Baintner Ferenc (Hradek 1805 – Balassagyarmat 1883. március 1.) Orvostudor, királyi tanácsos, a vármegye tiszti főorvosa haláláig. Az 1873-as kolerajárvány elleni védeke- zést Balassagyarmaton ő vezeti. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 20. Baintner Ferenc (Balassagyarmat 1871. május 20. – Pusztaberki 1948. március 28.) Mezőgazdasági vegyész. A mosonmagyaróvári gazdasági akadémia tanársegédje, a kolozsvári gazdasági akadémia tanára, a vegyvizsgáló állomás igazgatója. Trianon után hazatelepül Balassagyarmatra. Cikkei, tanul- mányai magyar és német nyelven jelentek meg. Magyar életrajzi lexikon, Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, Borovszky: Nógrád vármegye 21. Baintner Károly (Kolozsvár 1905. november 11. – Bp. 1989. július 12.) Mezőgazdasági mérnök, állatorvos, kandidátus. Középiskoláit Balassagyarmaton végezte. Pályáját a Ma- gyaróvári Gazdasági Akad.-n