ETHNO-LORE XXXII. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA NÉPRAJZTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVEI Főszerkesztő: ORTUTAY GYULA (NÉPI KULTÚRA – NÉPI TÁRSADALOM címmel) I. kötet – 1968. Szerkesztő: Diószegi Vilmos II–III. kötet – 1969. Szerkesztő: Diószegi Vilmos IV. kötet – 1970. Szerkesztő: Diószegi Vilmos V–VI. kötet – 1971. Szerkesztő: Diószegi Vilmos Összeállította: Kósa László VII. kötet – 1973. Szerkesztő: Diószegi Vilmos Összeállították: Istvánovits Márton és Kósa László VIII. kötet – 1975. Szerkesztő: Kósa László IX. kötet – 1977. Szerkesztő: Kósa László X. kötet – 1977. Szerkesztő: Kósa László XI–XII. kötet – 1980. Szerkesztő: Kósa László Főszerkesztő: BODROGI TIBOR XIII. kötet – 1983. Szerkesztő: Kósa László XIV. kötet – 1987. Szerkesztő: Kósa László Technikai szerkesztő: Niedermüller Péter Főszerkesztő: PaLÁDI-KOVÁCS ATTILA XV. kötet – 1990. Szerkesztő: Nidermüller Péter XVI. kötet – 1991. Szerkesztő: Niedermüller Péter és Sárkány Mihály XVII. kötet – 1993. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XVIII. kötet – 1995. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XIX. kötet – 1998. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XX. kötet –2001. Szerkesztő: Szilágyi Miklós XXI. kötet – 2003. Szerkesztő: Vargyas Gábor Főszerkesztő: HOPPÁL MIHÁLY (ETHNO-LORE címmel) XXII. kötet – 2005. Szerkesztő: Vargyas Gábor A szerkesztő munkatársa: Berta Péter XXIII. kötet – 2006. Szerkesztő: Vargyas Gábor A szerkesztő munkatársa: Berta Péter XXIV. kötet – 2007. Szerkesztő: Vargyas Gábor és Berta Péter XXV. kötet – 2008. Szerkesztő: Vargyas Gábor és Berta Péter XXVI. kötet – 2009. Szerkesztő: Berta Péter Főszerkesztő: BALOGH BALÁZS XXVII. – 2010. Szerkesztő: Berta Péter XXVIII. – 2011. Szerkesztő: Ispán Ágota Lídia és Magyar Zoltán XXIX. – 2012. Szerkesztő: Báti Anikó – Sárkány Mihály A szerkesztő munkatársa: Vargha Katalin (Kiadja az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) XXX. – 2013. Szerkesztő: Berta Péter – Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán – Szemerkényi Ágnes XXXI. – 2014. Szerkesztő: Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán XXXII. – 2015. Szerkesztő: Fülemile Ágnes – Ispán Ágota Lídia – Magyar Zoltán ETHNO-LORE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT NÉPRAJZTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK ÉVKÖNYVE XXXII. FőSZerKeSZTő BALOGH BALÁZS SZERKESZTETTE FÜLEMILE ÁGNEs – Ispán ÁGOTA LÍDIA – MAGYAR ZOLTÁN BuDAPeST, 2015 Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISSN 1787-9396 Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont 1014 Budapest, Országház u. 30. www.etnologia.mta.hu első magyar nyelvű kiadás: 2015 © MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest 2015 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. A kiadásért felelős: az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója. Borítóterv: Kaszta Mónika A címlap a brassói suszternő („Eine Schusterin aus Cronstadt”), Muzeul National Brukenthal, Biblioteca Brukenthal, Gr. 232.; női suszter („Ein Frauen Schuster”), Muzeul National Brukenthal, Biblioteca Brukenthal, Gr. 232.; paraszt Szelindekről („Ein Bauer aus Stoltzenburg”), Muzeul National Brukenthal, Biblioteca Brukenthal, Gr. 232., a hátsó borító a gyulafehérvári zsidó („Ein Carlsburger Jude”), Muzeul National Brukenthal, Biblioteca Brukenthal, Gr. 232.; mezei cigány („Ein Feld Czigeuner”), Muzeul National Brukenthal, Biblioteca Brukenthal, Gr. 232.; cigány menyasszony („Eine Czigeuner Braut”), Muzeul National Brukenthal, Biblioteca Brukenthal, Gr. 232. képek felhasználásával készült. A fordítás Gulyás Judit munkája. A tördelés Fancsek Krisztina munkája. A nyomdai munkálatokat a Prime rate Kft. végezte. Felelős vezető: Dr. Tomcsányi Péter Budapest 2015 Printed in Hungary TaRTALOM FÜLEMILE ÁGNES Az önmeghatározás és csoportelhatárolódás vizuális toposzai – Imagológiai megközelítések a néprajztudomány felől 9 SZ. KRISTÓ F ILDI K Ó A „távoli Másik” szövegekben és képekben a kora újkori Magyarországon: historia naturalis és antropológia a nagyszombati kalendáriumokban, 1676–1709 (1745) 11 FÜLEMILE ÁGNES Az „odaliszk” – egy orientalizáló képzőművészeti téma jelentésének és recepciójának változásai 69 Deák Éva Népviseletek a 17–18. századi erdélyben a viseletsorozatok tükrében 145 TOMISA ILONA Patrona Hungariæ ábrázolások a 16–17. századi főúri hadizászlókon. Különös tekintettel a Fraknói Vármúzeum Zászlógyűjteményének zászlóira esterházy Pál nádor idejéből (1635–1713) 181 MAGYAR ZOLT Á N A „csodás képmás” – Kegyképekhez fűződő mondák a magyar folklórban 219 NAGY KÁ ROLY ZSOLT „Mely igen szerelmetesek a te hajlékaid...” A református templom mint a felekezeti azonosságtudat reprezentációja 293 BEDN Á RI K JÁ NOS egy virágszőnyeg képei – A budakeszi úrnapi dekoráció néprajzi nézetben 331 VÁ R K ONYI -NIC K EL RÉ K A „rimaiként élni, rimainak látszani” – A salgótarjáni acélgyári kolónia önmeghatározásának vizuális elemei az 1930-as, 1940-es években 371 BALOGH BAL Á ZS A kivándorlók „apoteózisa” – Festmény az amerikai magyar emigránsokról egy midwesti iparváros közkönyvtárában 393 TAM Á S ILDI K Ó A sarki fény színei Szimbólumok a számi nemzeti identitáskonstrukció folyamatában 415 TATIANA SA F ONO V A – SÁ NTHA IST vá N A sámánfa és az evenkik mindennapi élete – fotográfiai elemzés 447 BORSOS BAL Á ZS Az európai néprajzi atlaszok vizuális megjelenítéséről 497 SZíNeS MeLLÉKLeT 523 A KUTATÓINTÉZET MUNKATÁRSAI ÁLTAL ÍRT vagy SZerKeSZTeTT, 2014-BeN MeGJeLeNT KÖNyVeK 547 TabLE OF CONTENTS FÜLEMILE ÁGNES 9 ILDI K Ó KRISTÓ F The distant Other in texts and pictures in early modern Hungary: Historia naturalis and anthropology in the almanacs of Trnava, 1676–1709 (1745) 11 ÁGNES FÜLEMILE 69 ÉV A DE ák Folk costumes in 17th and 18th century Transylvania based on costume series 145 ILONA TOMISA The representation of Patrona Hungariae on military banners of aristocrats in the 16th–17th century with special regard to the banners in the collection of the Forchtenstein Castle Museum 181 ZOLT Á N MAGYAR The miraculous icon: Legends of icons in Hungarian folklore 219 KÁ ROLY ZSOLT NAGY How lovely is your dwelling place, O Lord Almighty! The spatial organization and the use of space in Calvinist churches as a representation of denominational identity in Hungary 293 JÁ NOS BEDN Á RI K The images of a carpet of flowers. An ethnographic aspect of the decoration at the Feast of Corpus Christi in Budakeszi 331 RÉ K A VÁ R K ONYI -NIC K EL The visual elements of the self-definition of steelworkers’ colony in Salgótarján in the 1930s and 1940s 371 BAL Á ZS BALOGH The “apotheosis” of immigrants (A painting on Hungarian immigrants in the public library of an American industrial town) 393 ILDI K Ó TAM Á S The colors of polar light: Symbols in the construction of the Sámi national identity 415 TATIANA SA F ONO V A – IST va N SÁ NTHA The Shaman Tree and the everyday Life of the evenki: A Photographic Analysis 447 BAL Á ZS BORSOS On the visual appearance of ethnographic atlases 497 ILLUSTRATIONS 523 BOOKS PuBLISHeD IN 2014 wrITTeN Or eDITeD By reSeArCHerS OF THe INSTITuTe OF eTHNOLOGy 547 AZ ÖNMEGHATÁROZÁS ÉS CSOPORTELHATÁROLÓDÁS VIZUÁLIS TOPOSZAI – IMAGOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSEK A NÉPrAJZTuDOMÁNy FeLőL Az Ethno-lore, Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudomá- nyi Intézetének évkönyve, amelynek elsődleges feladata, hogy reprezentálja az intézetben folyó sokirányú kutatásokat és a munkatársaknak lehetőséget adjon, hogy eredményeiket frissen elérhetővé tehessék az érdeklődő magyar tudományos közeg számára. Az Intézet vezetése néhány éve elhatározta, hogy az Ethno-lore éves számait „vetésforgóban” gondozzák a – ma témacsoportok- nak hívott egykori – osztályok: a Társadalomnéprajzi, Folklór, etnológiai és Történeti Néprajzi intézmény részlegek. A szűkebb témacsoporti kereteken túl, természetesen az intézet bármely kutatója kapcsolódhat egy-egy számhoz, ha van olyan aktuális témája, amellyel szívesen hozzájárul a kiválasztott tematika köré rendezett kötethez. A Történeti Néprajzi Munkacsoport az Ethno-lore 2015. évi számának ha- tározottabb tematikai fókuszt kívánt adni, s ez egy szóban, egyszerűen össze- foglalva a ‘vizualitás’ problematikája, amely lehet egy forráscsoport, (egyben) sajátos kutatási módszer, illetve tágabb interdiszciplináris kutatási terület, ame- lyet sokan sokfelől megközelíthetünk. Hiszen aligha olyan kutató, aki meg- figyelései során ne „botlana” olyan jelenségekbe, amelyek a vizualitás felől megragadva, érvényes megközelítési módszert, releváns értelmezést, értékes eredményeket kínálna. A kötet keresi, hogy hogyan, milyen témákkal járulhat hozzá a „sokarcú” néprajztudomány és a folklorisztika, a vizualitással kapcsolatos tudományte- rületek, és az imagológiai kutatások interdiszciplináris diskurzusaihoz. A ter- vezett kötetnek nem kötelező jelleggel, inkább ötletadó problémafelvetésként: Az önmeghatározás és csoportelhatárolódás vizuális toposzai – Imagológiai megközelítések a néprajztudomány felől címet adtuk. Arra kértük a kollégákat, hogy a témák lehetőség szerint világítsanak rá a vizualitás szerepére a populá- ris kultúra toposzainak, a magunkról és másokról alkotott sztereotíp képeknek, képzeteknek, „üzeneteknek”, kollektív önképeknek, és az identitás politikumá- nak kialakításában. Az imagológia szó etimológiája szerint az ‘imago’ - kép és ‘logos’ – szó ki- fejezések összetételéből származik és kifejezi azt a kettősséget, amely egyaránt utal a közölt tartalom előadására és mentális befogadására, tehát utal nemcsak a nyilvánosság számára kreált „képre”, mint a kommunikáció eszközére, ha- nem a recepciója során kialakult gondolati képzetekre is.