Mikológiai Közlemények, Clusiana 46(2): 211–256. (2007) TUDOMÁNYOS DOLGOZATOK RESEARCH ARTICLES ÚJABB ADATOK AZ ALFÖLD GOMBAVILÁGÁHOZ NAGY László1 és GORLICZAI Zsolt2 1Szegedi Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék 6726 Szeged, Közép fasor 52; [email protected] 26000 Kecskemét, Petőfi S. u. 12; [email protected] Újabb adatok az Alföld gombavilágához. – A Duna–Tisza közi homokterületeken folyta- tott intenzív gyűjtés eredményeként 2266 nagygomba előfordulási adatot publikálunk. Ezek (korábbi adatainkkal együtt) 807 taxonra vonatkoznak, beleértve 331 olyan taxont, melyet ko- rábban még nem publikáltak az Alföldről és további 142 taxont, melyek Magyarországra újak. Röviden összefoglaljuk az Alföld mikológiai térképezésének jelenlegi állását, és jövő- beni terveket fogalmazunk meg az eddig alig kutatott csoportokra vonatkozóan. Further data to the knowledge of the fungi of the Great Hungarian Plain. – As a result of intensive collecting activity on the sandy areas of the Danube–Tisza interfluve 2266 new records of higher fungi are reported. The species list comprises 807 taxa (including our for- merly published records), of which 331 is reported for the first time from the studied area. 142 taxa are new for Hungary. The authors briefly summarise the results of the mycological exploration of the area and make proposal for further research of the presently less explored groups of fungi. Kulcsszavak: Alföld, előfordulási adatok, Magyarország, nagygombák Key words: Great Hungarian Plain, Hungary, macrofungi, occurrence data BEVEZETÉS Két évvel az Alföld gombavilágát taglaló első cikk megjelenése után szükséges- nek érezzük, hogy a közölt fajlistát frissítsük az, azóta gyűjtött vagy esetleg már meglévő, de meghatározatlan anyagokkal. Mint azt már számos korábbi publikáció (BABOS 1973, 1979, 1980, 1989, 1999, NAGY 2004, 2005, 2006, 2007, RIMÓCZI 1993, 1994) is bizonyítja, az Alföld hazánkon belül igen különleges és értékes nagy- gombavilággal rendelkezik, melyet érdemes és szükséges kutatni. Ebben a részben 2266 további előfordulási adatot és 331 olyan taxont közlünk, melyeket a 2004-es munka nem tartalmazott, tovább szélesítve az Alföldről általunk jelzett taxonok számát, 474-ről 807-re. Ezek a számok nem tartalmazzák azokat az adatokat és fajokat, melyeket BABOS (1973, 1979, 1980, 1989, 1999), RIMÓCZI (1993, 1994) és mások közöltek cikkeikben (mintegy 300 faj 1000 előfordulási adattal, leszámít- va Hollós szinte történeti jelentőségű és herbáriumi anyaggal alig rendelkező gyűj- téseit). Hangsúlyozni kell, hogy még mindig maradt igen sok meghatározatlan faj és kollekció. Jelen munkában folytatjuk azt a szemléletet, miszerint kizárólag alapo- san és jól meghatározott fajokat illesztünk be a listába. Mikológiai Közlemények, Clusiana 46(2, 2007 Magyar Mikológiai Társaság, Budapest 212 NAGY L. és GORLICZAI ZS. ANYAG ÉS MÓDSZER A jelen munkában közölt adatok mindegyike herbáriumi anyaggal igazolt, a szá- rítmányok az első szerző gyűjteményében lettek elhelyezve, kivéve ahol ezt más- képp jelezzük. A gyűjtők és határozók neveinél a következő rövidítéseket használ- tuk: BB = Barkóczi B., BG = Bohus Gábor, BL = Benedek Lajos, BM = Babos Margit, GG = Grézal G., GZs = Gorliczai Zsolt, HA = Anton Hausknecht, JM = Mikael Jeppson, KMG = Kovács M. Gábor, KT = Tommy Knutsson, LE = Erhard Ludwig, NL = Nagy László, PN = Pardi N., RI = Rimóczi Imre, SA = Åke Strid, TÉ = Tóth É. A határozást – ha nincs másképp részletezve – az első szerző végezte. A határozáshoz igyekeztünk minden esetben átfogó, monografikus és – amennyi- ben lehetséges – autentikus leírásokat használni. Minden esetben előnyben részesít- jük azokat a munkákat, amelyeknél nyomon követhető a leírás készítéséhez használt anyagok mennyisége, ugyanis sok esetben kiderült, hogy csupán egy-két anyagra ala- pozott (pl. BREITENBACH és KRÄNZLIN 1986–2000, CETTO 1978–1993, KRIEGL- STEINER 2000–2003), vagy más szerzőktől átvett leírások (pl. LUDWIG 1997) nem alkalmasak határozásra, sőt sok esetben félrevezetőek lehetnek. Ezenkívül szüksé- gesnek érezzük hangsúlyozni, hogy – amennyiben egy florisztikai jellegű munká- ban lehetséges – minden esetben a kritikusabb munkákat választottuk, és a tágabb fajkoncepciójú szerzők munkáit (pl. a Fungi Europaei sorozat legtöbb kötete) csak kiegészítőként, illetve illusztrációk forrásaként alkalmaztuk. Ennek a sok kritérium- nak számunkra – általában az Agaricales fajokra – leginkább a Flora Agaricina Neer- landica (BAS és mtsai 1988, 1990, 1995, 1999, NOORDELOOS és mtsai 2001, 2005) sorozat kötetei, egyes nemzetségekre pedig a következő monográfiák és cikkek feleltek meg: collybioid és marasmioid fajok – ANTONÍN és NOORDELOOS (1993– 1997); Conocybe – HAUSKNECHT (1993, 1995a, b, c, 1996, 1997, 1999, 2000, 2001, 2002a, b, 2003, 2005, 2006), HAUSKNECHT és ENDERLE (1992), HAUS- KNECHT és KRISAI (1992); Coprinus – ULJÉ (2005), ULJÉ és BAS (1985, 1988, 1991, 1993), ULJÉ és BENDER (1997), ULJÉ és NOORDELOOS (1993, 1997, 1999, 2000), ULJÉ és mtsai (1998); corticoid fajok – ERIKSSON és mtsai (1975–1988); Cortinarius – BRANDRUD és mtsai (1989–1994); Crepidotus – SENN-IRLET (1995); Entoloma – NOORDELOOS (1992, 2004); Hemimycena, Rickenella stb. – ANTONÍN és NOORDELOOS (2004); Inocybe – KUYPER (1986); Lactarius – HEILMANN-CLAU- SEN és mtsai (1998); Mycena – MAAS GEESTERANUS (1992); Panaeolus – GER- HARDT (1996); Psathyrella – KITS VAN WAVEREN (1985), és még számos kisebb cikk egy-egy faj határozásához. Számos genus taxonómiai problémák miatt (pl. Tubaria) ebben a munkában nincs részletesen feldolgozva, míg mások feldolgozá- sára később kerül majd sor (pl. Russula és Entoloma fajok nagy része). A gyűjtőhelyek visszakeresésének megkönnyítése érdekében az alábbiakban megadjuk az egyes helyek körülbelüli középpontjainak koordinátáit, melyeket a Google Earth program segítségével határoztunk meg: Ásotthalom: é.sz. 46° 12’ 40,86”, k.h. 19° 47’ 32,96”; Bácsalmás: é.sz. 46° 7’ 26,82”, k.h. 19° 20’ 7,23”; Bugac (beleértve a Nagylegelőt is): é.sz. 46° 38’ 27,13”, k.h. 19° 37’ 4,46”; Dóc: é.sz. 46° 26’ 7,43”, k.h. 20° 8’ 59,19”; Fülöpháza: é.sz. 46° 52’ 0,57”, k.h. 19° 25’ 13,17”; Fülöpszállás: é.sz. 46° 48’ 41,69”, k.h. 19° 9’ 28,02”; Mikol. Közlem., Clusiana 46(2), 2007 Újabb adatok az Alföld gombavilágához 213 Helvécia (Matkópuszta): é.sz. 46° 48’ 33,03”, k.h. 19° 38’ 51,19”; Jakabszállás: é.sz. 46° 43’ 57,47”, k.h. 19° 37’ 41,65”; Kecskemét (arborétum): é.sz. 46° 54’ 54,98”, k.h. 19° 39’ 7,69”; Kecskemét (Csalánosi-erdő): é.sz. 46° 53’ 4,82”, k.h. 19° 37’ 8,22”; Kecskemét (Kápolnai-rét): é.sz. 46° 54’ 35,85”, k.h. 19° 38’ 46,64”; Kecskemét (Kisfái): é.sz. 46° 53’ 31,51”, k.h. 19° 47’ 39,32”; Kecskemét (Kőris- hegy): é.sz. 46° 56’ 25,28”, k.h. 19° 44’ 57,50”; Kecskemét (Méntelek): é.sz. 46° 57’ 13,27”, k.h. 19° 36’ 32,51”; Kecskemét (Millenáris-erdő): é.sz. 46° 54’ 37,78”, k.h. 19° 40’ 12,80”; Kecskemét (Nyír): é.sz. 46° 56’ 29,93”, k.h. 19° 37’ 24,40”; Kecske- mét (Nyomási-erdő): é.sz. 46° 55’ 53,94”, k.h. 19° 42’ 21,62”; Kecskemét (szabad- időpark): é.sz. 46° 54’ 43,30”, k.h. 19° 39’ 47,13”; Kecskemét (Törökfái): é.sz. 46° 49’ 50,56”, k.h. 19° 38’ 38,66”; Kerekegyháza (Göbölykútidűlő): é.sz. 46° 54’ 50,58”, k.h. 19° 30’ 39,52”; Kerekegyháza (Kaszatanyadűlő): é.sz. 46° 55’ 50,85”, k.h. 19° 30’ 53,33”; Kerekegyháza (kunbaracsi elágazás): é.sz. 46° 57’ 49,73”, k.h. 19° 26’ 39,99”; Kunbaracs: é.sz. 46° 58’ 2,04”, k.h. 19° 22’ 18,61”; Ladánybene: é.sz. 47° 1’ 44,09”, k.h. 19° 26’ 52,37”; Ladánybene (Jajgatódűlő): é.sz. 47° 1’ 13,40”, k.h. 19° 26’ 3,36”; Lajosmizse (Klábertelep): é.sz. 46° 59’ 47,44”, k.h. 19° 32’ 5,88”; Laki- telek (Szikra): é.sz. 46° 51’ 33,95”, k.h. 19° 58’ 31,67”; Lakitelek (Tőserdő): é.sz. 46° 51’ 7,81”, k.h. 19° 59’ 1,14”; Nagykőrös: é.sz. 47° 3’ 32,69”, k.h. 19° 43’ 4,44”; Nyárlőrinc (Nyárjas): é.sz. 46° 51’ 23,06”, k.h. 19° 54’ 41,04”; Orgovány: é.sz. 46° 41’ 26,84”, k.h. 19° 26’ 42,24”; Ópusztaszer (Hantháza): é.sz. 46° 27’ 32,58”, k.h. 20° 6’ 28,24”; Örkény és Tatárszentgyörgy között: é.sz. 47° 55’ 8,38”, k.h. 19° 24’ 19,66”; Pusztavacs: é.sz. 47° 8’ 10,15”, k.h. 19° 34’ 10,23”; Solt (Kalimajor): é.sz. 46° 45’ 13,35”, k.h. 18° 59’ 26,51”; Szeged: é.sz. 46° 15’ 9,26”, k.h. 20° 9’ 8,62”; Szeged (Algyő): é.sz. 46° 20’ 58,85”, k.h. 20° 11’ 54,99”; Szeged (Boszorkány- sziget): é.sz. 46° 14’ 9,34”, k.h. 20° 8’ 47,77”; Tatárszentgyörgy (sarlósári út): é.sz. 47° 2’ 58,95”, k.h. 19° 25’ 3,70”. Bár néhány konkrét lelőhely a fenti listából hiányzik, a hozzájuk legközelebb álló várost minden esetben megjelöltük, így lehetséges ezen lelőhelyek felkeresése is. EREDMÉNYEK Az előző rész (NAGY 2004) megjelenése óta eltelt évek gyűjtésének és határo- zásának eredményeként 331 olyan fajt közlünk, melyek az előző munkában nem voltak benne. Így az Alföldről általunk publikált fajok száma 807-re emelkedett. Jelen munkában 152 olyan taxont (jórészt Conocybe, Coprinus és Psathyrella) jel- zünk, melynek nem volt korábbi publikált hazai adata (a fajlistában csillaggal jelöl- ve), az összehasonlításhoz használt irodalmak listáját lásd NAGY (2004), kiegészítve az azóta megjelent munkákkal. A korábban publikált adatokkal együtt, ma az Alföldről durva becslés szerint (taxonómiai és nómenklatúrai különbségekre nincs korrigálva) 1287 gombafaj is- mert a következő eloszlásban: Myxomycetes: 51 (GÖNCZÖL és RÉVAY 1999, RÉVAY és NAGY 2005), „mikroszkópikus gombák”: 340 (GÖNCZÖL és RÉVAY 1999), „nagy- gombák”: 807 taxon (NAGY 2004, és a jelen munka), további kb. 90 faj, melyeket BABOS (1989, 1999) és RIMÓCZI (1994) jeleznek, de személyesen még nem sike- rült gyűjtenünk. Itt nem vettük figyelembe azokat a jórészt történeti jelentőségű Mikol. Közlem., Clusiana 46(2), 2007 214 NAGY L. és GORLICZAI ZS. adatokat, melyeket Hollós publikált, valamint KONECSNI (1971, 1974) adatait, mi- vel utóbbiaknak nincs herbáriumi anyaga. Hollós anyagait illetően bonyolultabb a helyzet: minden adat esetében egyedileg kell ellenőrizni, hogy van-e bizonyító pél- dány, mert bár gyűjteménye nagy részét elégette, néhány anyag megmaradt.