Konyv_1 26.2.2003 13:10 Stránka 2 Összeállította Görföl Jenő Kovács László Konyv_1 26.2.2003 13:10 Stránka 4 A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapest) és a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatta. Publikácia vyšla s finančnou podporou Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (Budapešť) a Ministerstva kultúry Slovenskej republiky. Fotók © Görföl Jenő © Görföl Jenő, Kovács László, Limpár Péter, Varga László, 2003 Konyv_1 26.2.2003 13:10 Stránka 3 Hol sírjaik domborulnak Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a mai Szlovákia területén NAPKiadó Dunaszerdahely 2003 Konyv_1 26.2.2003 13:10 Stránka 5 Előszó A nemzeti emlékezet szerint történelmünk legfényesebb napjai 1848–49-ben vol- tak. Olyan másfél év volt ez, mellyel kivívtuk az emberiség jobbik felének csodá- latát. A forradalom és szabadságharc ismert és névtelen hőseinek tettei keltették ezt a csodálatot. Az ő küzdelmük egy jobb és igazságosabb társadalomért sok esetben hősi halállal végződött, de önfeláldozó szellemiségük máig hat. A kor szereplői mindannyian hősök voltak. Az ifjú forradalmárok azért, mert ama márciusi napokban félelem nélkül cselekedtek. A forradalmárok által kiví- vott szabadságot azonban meg kellett védeni. Fegyveres támadásra fegyveres harccal kellett válaszolni. S azok bátorsága, hősiessége sem volt kisebb, akik sok- szor saját magukat is legyőzve vállalták ezt a harcot. A forradalmárok eszmék bűvöletében éltek, nekik tehát könnyebb volt a tetteket vállalni, mint azoknak a katonáknak, akik a társadalmi átalakulásnak legfeljebb csak végső céljait lát- ták. Az önkénteseknek, a nemzetőröknek, a honvédeknek, volt császári tisztek- nek a harc vállalása volt igazán hősies cselekedetük. Ezért lehetnek példák ma is. Ezért ápoljuk az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit ma is. Ebben a könyvben a mai Szlovákia területén található emlékek összegyűjté- sére és bemutatására vállalkoztunk. A pozsonyi „törvényes” forradalom helyszí- neit, szereplőinek emlékeit, a politikai események és személyek, a nagy csaták emlékműveit, valamint az ország temetőiben szétszórva található honvédsíro- kat ismerhetik meg a könyv lapjairól, fényképeiről. A könyv tárgyalja a mai Szlo- vákia területén zajló hadi eseményeket, s bemutatja a bukás után létrejövő hon- védegyletek működését is. Akiknek emlékeit itt bemutatjuk, a mi sorsunkat is befolyásoló tetteket hajtot- tak végre. Ezért illeti kegyelet emléküket. Kovács László 5 Konyv_1 26.2.2003 13:10 Stránka 6 6 Konyv_1 26.2.2003 13:10 Stránka 7 Kovács László A forradalom és szabadságharc pozsonyi eseményei A „törvényes” seire azonban november 12-én a Prímáspalota Tükörtermében került sor. forradalom Pozsonyban 1848 a forradalmak éve volt Európában. A Po- zsonyba érkező hírek meggyorsították az Or- Az 1848–49-es sorsfordító évek eseményeinek szággyűlés munkáját is. Március 2-án Kossuth La- egyik fontos helyszíne Pozsony városa volt. Po- jos az alsótáblán arra szólított, hogy „...emeljük fel zsony a XVI. század közepétől, mikor Magyaror- politikánkat a körülmények színvonalára”. Más- szág központi részei (Buda, Székesfehérvár, Vi- nap „roppant számú hallgatóság, fulladásig tö- segrád, Esztergom) török kézre kerültek, a Habs- mött karzatok” előtt hangzott el az a felirati javas- burgok uralta Magyar Királyság fővárosa lett. Itt lat Kossuth szájából, mely a feudális viszonyok működtek a különféle kormányszervek, Pozsony teljes megszüntetését s a polgári demokratikus lett a koronázó város, s itt ülésezett az ország leg- rendszer kialakítását irányozta elő: „És most min- fontosabb politikai intézménye, a rendi ország- den további motiváció nélkül felírást indítványo- gyűlés. A török kiűzése és az ország újraegyesíté- zok Őfelségéhez, melynek tartalma az eszmékre se után a kormányszervek Budára, illetve Pestre nézve következő: Elhatároztuk, hogy a közös te- költöztek, s a város a XVIII. század végétől foko- herviselés alapján a nép közterheibe, mikkel a zatosan az ország politikai, gazdasági és főleg kul- megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi, osz- turális központjává vált. Pozsony azonban to- tozni fogunk, s az ország új szükségeinek pótlásá- vábbra is megmaradt koronázó városnak és a ma- ról is hasonló alapon gondoskodandunk. Elhatá- gyar rendi országgyűlés helyszínének. roztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontako- A reformkor politikai történéseinek nagy ré- zást kármentesítéssel összekötve eszközöljük, s sze az Országgyűlésben zajlott, s az 1848-ban be- ezáltal a nép és a nemesség közti érdekeket kiegyen- következett radikális változásoknak egyik terepe lítve hazánk boldogságának gyarapításával Felsé- szintén az Országgyűlés volt. A néptömegeket ged trónját megszilárdítjuk. A királyi városok és mozgató események ugyan ekkor már Pesten tör- szabad kerületek közigazgatási és politikai rende- téntek, de az úgynevezett törvényes forradalom zését halaszthatatlan tárgynak tekintjük, s a nép- helyszínei még Pozsonyban találhatók. nek politikai jogokban illő részesítésére is az időt Az utolsó rendi országgyűlést 1847. novem- elérkezettnek véljük. De arról is meg vagyunk ber 7-én nyitotta meg V. Ferdinánd magyar nyel- győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s vű beszéddel. Erre az Országgyűlésre várt a kor- nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó szakalkotó forradalmi törvények megalkotása. törvényeink csak azáltal nyerhetnek életet és va- Az alsótábla az üléseit általában a Mihálykapu lóságot, hogy végrehajtásukkal minden idegen utcában lévő volt Magyar Királyi Kamara épületé- avatkozástól független nemzeti kormány leszen ben tartotta azt követően, hogy a Kamarát 1783- megbízva, mely a többség alkotmányos elvének le- ban Budára költöztették. (Korábban az alsótábla gyen felelős kifolyása. Ezeket Felségeddel egyetért- a Zöldszoba épületében, a megyeházán és egyéb ve az országgyűlésen szerencsésen megoldani el- helyszíneken ülésezett.) Ezt az épületet nevezték határozott komoly szándékunk.” általában Országháznak. Ebben az épületben zaj- A felirati javaslat elküldése a felsőtábla haloga- lott a reformkor rengeteg vitája a gazdasági és tár- tó taktikája miatt csak 11 nappal később valósul- sadalmi átalakulás szükségességéről, itt szónokolt hatott meg. Március 14-én a főrendek is az Or- Kölcsey, Deák, Kossuth, itt hangzott el 1825. no- szágházban üléseztek. Az ülést István nádor vezet- vember 6-án Széchenyi István javaslata a Magyar te, aki, akárcsak apja, József nádor, az Országház Tudományos Akadémia megalapítására. Az 1847- melletti (Ventúr utca) palotában lakván (az épü- ben megnyílott országgyűlés királyi előterjeszté- let már a XV. századtól fejedelmi lakóház, királyi 7 Konyv_1 26.2.2003 13:10 Stránka 8 kúria) egyenest a kúriát az Országházzal össze- szágot létrehozó törvényeket. Az Országháza kötő első emeleti ajtón ment az ülésre. A nádor (Egyetemi Könyvtár) falán ezekre az események- maga is javasolta elfogadásra a reformokat sür- re egy vörösmárvány-tábla emlékeztetett (az első gető feliratot. világháború után eltávolították) az alábbi szöveg- Március 15-én – amikor a pesti forradalom zaj- gel: „Magyarország fő- és nemesi rendjei a népsza- lott – indult el Pozsonyból a hajóállomásról a Fe- badság eszméjétől föllelkesülve, e történelmi neve- renc Károly-hajó és még egy másik gőzös a ma- zetességű palota tanácskozási termeiben alkották gyar országgyűlés küldöttségével s az őket kísérő meg a halhatatlan emlékű nagy művüket, az fiatalsággal. A küldöttséget a hajóállomáson már 1848-iki Törvényeket és azokkal a modern ma- a forradalmi Bécs fogadta, s némi udvari vonako- gyar államot. Örök dicsőség és a fölszabadított dás után kérésük teljesült. népmilliók hálája emlékükre. A nagy esemény A Pozsonyba 17-én visszaérkező küldöttséget színhelyét az utókor számára ez emléktáblával lelkesen üdvözölte a hajóállomáson összegyűlt megjelölni hazafias lelkesedéssel elrendelte Po- nép, és éljenzés közepette kísérte a vezetőit, töb- zsony szab. kir. város törvényhatósági bizottságá- bek között Kossuthot és Batthyányt a Zöldfa ven- nak 1898. évi március hó 7-én tartott közgyűlése.” déglőbe. A Zöldfa – helyén ma az 1928–30-ban Április 7-én az első felelős magyar kormány is épült Carlton Szálló található – Palugyai Jakab, hí- megalakult. A kormányalakítási tárgyalások egyik res pozsonyi vendéglős kezén vált igazán nép- helyszíne a Prímáspalota volt. Az 1778–81 között szerűvé. A Zöldfa a reformkori népszerűségét Batthyány József esztergomi hercegprímás által szinte a XX. századi lebontásáig megőrizte: Alfred emelt palota helyén már a középkorban is ún. Nobel, sőt Albert Einstein is lakott itt. A Zöldfa Püspök-ház volt. Pozsony városa később megvá- előtt, a Sétatéren (ma: Hviezdoslav tér) összegyűlt sárolta a palotát. A XIX. században több neveze- tömegnek Kossuth Lajos tartott lelkesítő beszé- tes politikai esemény helyszíne volt, többek kö- det, és mutatta be Batthyány Lajost, a leendő mi- zött itt írták alá az austerlitzi csata után a pozso- niszterelnököt: „Mint a magyar szabadság hírnö- nyi békét Napóleonnal. 1848. április 11-én itt tar- kei, üdvözöljük Magyarhon szabadságának nap- tották az alsó- és felsőtábla utolsó együttes ülését, ját. Megjöttünk Bécs falai közül, hol az abszolutiz- melyen sor került a törvények szentesítésére, a musnak századokon keresztül tartogatott rend- kormány beiktatására és az utolsó rendi or- szere összedőlt. Testvéri szeretettel fogadtattunk szággyűlés bezárására. A nagyszerű esemény a azon nép által, mely a szabadság kivívásának tet- Tükörteremben zajlott, ahol jelen voltak a főren- tére Pozsony falai közül kapta a biztató szót. A mi dek, a főpapok,