Doktori (Ph.D.) disszertáció Zachar Péter Krisztián Bécs versus Buda-Pest. Az 1848 őszi nyílt dinasztikus ellenforradalmi fordulat politikai-katonai háttere (október 4. – december 16.) 2005 Ph.D. disszertáció Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Történelemtudományok Doktori Iskola (D.Sc. Gergely Jenő) XIX-XX. századi magyar történeti program, XIX. századi magyar történelem alprogram Zachar Péter Krisztián Bécs versus Buda-Pest. Az 1848 őszi nyílt dinasztikus ellenforradalmi fordulat politikai-katonai háttere (október 4. – december 16.) Témavezető: Hermann Róbert Ph.D. Budapest, 2005 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................1 Köszönetnyilvánítás...........................................................................................................2 Rövid historiográfiai ismertetés.........................................................................................3 Bevezetés .........................................................................................................................15 I. Vészjósló helyzet..........................................................................................................27 II. Az 1848. október 3-i manifesztum és politikai-katonai következményei...................39 II. 1. A Lamberg-küldetés............................................................................................39 II. 2. Az október 3-i manifesztum megszületése .........................................................47 II. 3. Az október 3-i manifesztum hatása.....................................................................49 III. Sorskérdések ..............................................................................................................66 III. 1. Buda-Pest és Bécs kézfogása.............................................................................66 III.1.1 A bécsi októberi forradalom .........................................................................66 III.1.2. A császári udvar Alamócban .......................................................................75 III.1.3. A magyar segítségnyújtás Bécs forradalmának...........................................82 III. 2. Politika és hadsereg 1848 október - december ..................................................96 III.2.1. A Schwarzenberg-kormány .......................................................................102 III. 2. 2. A trónváltás..............................................................................................114 III. 3. Hadszervezés és haderő Észak-Magyarországon (1848 október-november) ..127 III.3.1. Simunich betörése a Vág völgyébe............................................................130 III.3.2. A kosztolnai összecsapás és következményei ...........................................136 III. 3. 3. A novemberi előkészületek és határmenti harcok ...................................146 IV. A téli hadjárat előkészítése......................................................................................159 IV. 1. Windisch-Grätz intézkedései...........................................................................160 IV. 2. A fősereg támadásának felvezetése: 1848 decembere Észak-Magyarországon ...................................................................................................................................174 IV. 2. 1.Frischeisen előrenyomulása és a budatini ütközet....................................174 IV. 2. 2. Schlik hadi sikerei és a budaméri ütközet ...............................................180 IV. 2. 3. A Simunich- és Wyss-dandár ismételt betörése ......................................186 V. Kitekintés ..................................................................................................................193 Rövidítésjegyzék............................................................................................................200 Forrás- és irodalomjegyzék............................................................................................206 I. Források..................................................................................................................206 I. 1. Levéltári állagok.............................................................................................206 I. 2. Kiadott források..............................................................................................207 II. Szakirodalom.........................................................................................................211 II. 1. Áttekintő, összefoglaló művek......................................................................211 II. 2. Önálló monográfiák ......................................................................................212 II. 3. Tanulmányok.................................................................................................216 1 Köszönetnyilvánítás Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc minden bizonnyal az egyik legjobban feltárt területe hazánk évezredes történetének. Nemcsak a jelenkor történészei, de számos korábbi generáció kiváló tudósai fordultak a magyar lelkeket váratlan magasságokba repítő események tanulmányozása felé. Ennek ellenére mégis ebből az igen sok oldalról körbejárt és számos tekintetből alaposan feldolgozott korszakból és témakörből választottam PhD-disszertációm témáját, ugyanis úgy vélem, hogy a sokszínű események sorában még mindig akad néhány, elsősorban a magyar kutatás számára nem teljes mértékben feldolgozott momentum. A hosszas munkában való segítségnyújtást mindenekelőtt két kiváló szakembernek, a korszak legjobb ismerőinek, két eltérő felfogást és történetírói tradíciót képviselő, de a magyar kutatás-történet szempontjából meghatározó vérbeli történésznek, témavezetőmnek Hermann Róbertnek és Spira Györgynek szeretném megköszönni, akik bíztatásukkal és segítségükkel, valamint általam nem ismert források rendelkezésemre bocsátásával tették lehetővé, hogy ez a tanulmány jelen formájában megvalósulhasson. Ugyancsak e helyütt szeretném megköszönni édesapám, Zachar József bíztatását, sarkalását és azt a megszámlálhatatlan tanácsot, melyek segítettek végleges formába önteni dolgozatomat. 2 Rövid historiográfiai ismertetés Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc történetével foglalkozó munkák teljes historiográfiáját egy önálló disszertáció témájul lehetne kitűzni, ezért jelen rövid fejezetben a saját kutatásaim szempontjából meghatározó, illetve elsősorban az általam tárgyalt kérdések számára jelentős munkákat kívánom kiemelni.1 Az eseményeket követően legelőször maguk a szereplők és szemtanúk kezdtek azok bemutatásával foglalkozni: már az első évektől kezdve jelentős memoár-irodalom jött létre, szinte minden – az eseményeket túlélő – meghatározó szereplő közzétette élményeit, véleményét, és komoly viták alakultak ki az egyes kérdések megítéléséről.2 Az első, kimondottan a hadügyekre koncentráló munka Szilágyi Sándor tollából származott, majd ezt követte Klapka György németnyelvű és Irányi Dániel francia összefoglaló munkája.3 A magyar munkákkal párhuzamosan, a győztes hadvezérek inspirációjára születtek meg az osztrák történetírás első feldolgozásai is: az 1848/49-es téli hadjárat, majd az 1849-es nyári hadjárat története és az ezt kiegészítő kötetek.4 Ugyancsak 1 A jelen fejezet összeállításához többek között az alábbi munkák ismeretanyagát sűrítettem egybe: KOSÁRY DOMOKOS: A Görgey-kérdés története. I-II. Bp., 1994.; SZEKFŰ GYULA: Kútfők és irodalom. In: HÓMAN BÁLINT – SZEKFŰ GYULA: Magyar Történet V. köt., VII. könyv. III. rész. 630-636.o.; Magyar történeti bibliográfia 1825-1867. I-III. köt. szerk. I. TÓTH ZOLTÁN. Bp. 1950-52. IV. köt. szerk. Kemény G. Gábor Bp. 1959.; SPIRA GYÖRGY: Források és feldolgozások. In: Magyarország története 1848-1890. 6/2. köt. Főszerk. KOVÁCS ENDRE. Szerk. KATUS LÁSZLÓ. Bp. 1979. 1543-1594.o. GERGELY ANDRÁS: A forradalom és az önvédelmi háború (1848-1849). 1848-49 historiográfiája. In: 19. századi magyar történelem (1790-1918). Szerk.: GERGELY ANDRÁS. Bp. 1998.; HERMANN RÓBERT: Eredmények és feladatok 1848–1849 hadtörténetének kutatásában. Történelmi Szemle 1998. 3-4. sz. A lábjegyzetekben csak rövidítésként megadott művek feloldását lásd a disszertáció végén a rövidítésjegyzékben. 2 Ezekkel a művekkel, valamint az osztrák szereplők hasonló jellegű műveivel kapcsolatban lásd részben jelen disszertáció irodalomjegyzékét. Felsorolásuktól e helyütt eltekintek, mindössze az általam is sokat forgatott Görgei-visszaemlékezésekre szeretném kiemelten ráirányítani a figyelmet: Artur Görgey: Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849. I-II. Leipzig 1852. Görgey Arthúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években (ford.: Görgey István), Bp. 1911, valamint a kritikai kiadásként felfogható: GÖRGEY, Életem. 3 SZILÁGYI SÁNDOR: A magyar forradalom története 1848 és 49-ben. Pest, 1850.; KLAPKA 1851; IRANYI, DANIEL – CHASSIN, CHARLES-LOUIS: Histoire politique de la revolution de Hongrie 1847-1849. I-II. Paris, 1859-1860. 4 RAMMING, WILHELM: Der Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen im Sommer des Jahres 1849. Pesth 1850.; NOBILI 1851; KOCZICZKA 1850; STRACK 1858; Wfeldzug Siebenbürgen 1861; Ungarns Revolution und der Feldzug der Oesterreicher gegen die Magyaren unter Windischgrätz und Jellachich im Winter 1848-1849. Meißen – Leipzig, é.n. 3 foglalkoztak – nemcsak orosz, de francia és német nyelven is – maguk a cári intervenció szereplői az eseményekkel.5 Az első, nemcsak a hadügyi eseményekre koncentráló összegzés