Multimédia szoftver szabványok HEFOP 3.5.1 Korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása EMIR azonosító: HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 Tananyagfejlesztő: Máté István Lektorálta: Brückler Tamás Felelős kiadó: Dr. Fodor Imréné PRKK 2007 Akkreditációs lajstrom szám: 0013 Nyilvántartási szám: 02-0154-05 Máté István Multimédia szoftver szabványok A modulfüzet alapadatai SZAKMACSOPORT: Informatika SZAKMA: Multimédia fejlesztő MODUL: Multimédia szabványok Bemeneti követelmények: A modulhoz a számítástechnikai és multimédia alapismeretek, az integ- rált irodai programcsomag használata, valamint az internet felhasználói ismeretek modul megtanulása szükséges. A modul célja: A hallgató a multimédia szabványok modul elvégzése után képes legyen multimédiához kapcsolódó adattárolási, adatátviteli, adattömörítési, hardver csatolófelület és a médiumokhoz kapcsolódó egyéb szabványok azonosítására és alkalmazására a gyakorlatban, ismerje és használja a szabványokkal kapcsolatos szakkifejezéseket magyarul és angolul. A modul időtartama: 60 óra A modul során elsajátított kompetenciák: Számítógépek szabványos csatolófelületeinek felismerése, csatlakoztatá- sa. Adattárolási szabványok felismerése, tárolási formátumok használata a gyakorlatban. Adattömörítési szabványok elismerése és alkalmazása a gyakorlatban. Adatátviteli megvalósítása a gyakorlatban. Szöveg médium szabványainak felismerése, átalakítás az egyes formá- tumok között az adott helyzetnek megfelelően. Állókép médium szabványainak felismerése, átalakítás az egyes formá- tumok között az adott helyzetnek megfelelően. 4 Hang médium szabványainak felismerése, átalakítás az egyes formátu- mok között az adott helyzetnek megfelelően. Mozgókép médium szabványainak felismerése, átalakítás az egyes for- mátumok között az adott helyzetnek megfelelően. Szabványok összefüggéseinek és kapcsolatainak gyakorlati alkalmazása. A modulban alkalmazott értékelési módszerek: Önellenőrzés (kompetenciánként), Csoportos gyakorlat (kompetenciánként; 3-4 fő), Egyéni gyakorlat (kompetenciánként), Ellenőrző lista (modulonként), Részteljesítés (a modul során), Modulzáró vizsga. 5 A modulfüzet témakörei Sorszám Időtartam Témakör Oldalszám (órában) 1. Szöveg médium szabványai 7 12 2. Állókép médium szabványai 29 12 3. Hang médium szabványai 54 12 Mozgókép médium 4. 67 12 szabványai 5. Adattömörítési szabványok 79 12 6 Szöveg médium szabványai Tanulási útmutató Bevezetés A multimédia alkalmazások egyik leggyakrabban használt médiumának szabványait ismerhetjük meg ebben a fejezetben. Szó kerül a karakterkó- dolásról és az általánosan használatos szövegformátumokról is. A tanulási feladatok elvégzése után a hallgató képes lesz Azonosítani a szövegkódolást és szükség esetén más kódolási formába áthelyezni a tartalmat, képes lesz a szövegformátumok felismerésére és célszerű használatára a multimédiaalkalmazásban. 1. Szövegkódolás 8 2. Szöveg formátum szabványok 20 7 1. Szövegkódolás [tanulási feladat] A számítógépeken történő szövegfeldolgozás alapvető követelménye a szöveg alkotórészeinek karakterek vagy jelek azonosítása. Erre a legalkal- masabb módszer a számkód alkalmazása, tekinttel arra, hogy a számítógép ezeket a számokat fel tudja dolgozni (a kódokat karakereknek, jeleknek tud- ja megfeleltetni). A különféle számítógépeken más és más kódolási megoldások alakultak ki az idők során, s akkor még nem is említettük a különféle nemzeti nyelvek jelkészletei közötti különbségekből fakadó problémákat. A következőkben a különféle kódolási módokat tekintjük át. ASCII kód Az American Standard Code Kód Jel Kód Jel Kód Jel 32 szóköz 64 @ 96 ` for Infomation Interchange 33 ! 65 A 97 a (Amerikai Szabványos Infor- 34 " 66 B 98 b mációcsere Kódrendszer) – 35 # 67 C 99 c 36 $ 68 D 100 d rövid nevén ASCII – a legel- 37 % 69 E 101 e terjedtebb számítógépes karak- 38 & 70 F 102 f 39 ' 71 G 103 g terkódolási eljárás. A kezdet- 40 ( 72 H 104 h ben 7 bites kódhosszúságú 41 ) 73 I 105 i ASCII kódon 27, azaz 128 kü- 42 * 74 J 106 j 43 + 75 K 107 k lönböző karaktert lehetett 44 , 76 L 108 l egyedileg azonosítani. Az an- 45 - 77 M 109 m 46 . 78 N 110 n gol abc betűkészlete és néhány 47 / 79 O 111 o gyakrabban használt jel, vala- 48 0 80 P 112 p mint az egyes vezérlő karakte- 49 1 81 Q 113 q 50 2 82 R 114 r rek „el is fértek” az említett 51 3 83 S 115 s tartományban. Az egyes jele- 52 4 84 T 116 t 53 5 85 U 117 u ket „szabályosan” helyezték el: 54 6 86 V 118 v a nagybetűk kódja 32-vel ki- 55 7 87 W 119 w 56 8 88 X 120 x sebb, mint a kisbetűké. 1977- 57 9 89 Y 121 y ben az ANSI (Amerikai Szab- 58 : 90 Z 122 z ványügyi Hivatal) az alsó hét 59 ; 91 [ 123 { 60 < 92 \ 124 | bit értékeihez (a 0 és 127 közé 61 = 93 ] 125 } eső kódokhoz) tartozó karakte- 62 > 94 ^ 126 ~ 63 ? 95 _ reket szabványosította, melyet az ISO is elfogadott. A mara- 1. Táblázat - 1. Táblázat - ASCII kódtábla részlet (33 – 126 kódhely) dék egy bitet ellenőrzési célok- ra – paritásbit – tartották fenn. 8 1. FELADAT Írja le az „I want to go home” mondatot a fenti kódtábla kódjaival: ............................................................................................................ ............................................................................................................ ............................................................................................................ ............................................................................................................ ............................................................................................................ Majd az Ön által használt szövegszerkesztőbe vigye be a kódokat. A számítástechnika a későbbiekben egyre „nemzetközibbé” vált, ami a speciális nemzeti karakterek (pl. À,Â,Ã,Ä,Å…) megjelenését vonta maga után. A hét bites ábrázolás 8 bitesre bővült, oly módon, hogy a paritásbitet is felhasználták. Így összesen 28, azaz 256 különböző karaktert azonosítha- tunk (a kód értéke tehát 000000002 – 111111112 vagyis 0 és 255). 1. ábra - ASCII szöveg átalakítása bináris kóddá http://www.roubaixinteractive.com/PlayGround/Binary_Conversion/Binary_To_Text.asp Az ANSI természetesen csak az angol ábécé betűit helyezte el a kódki- osztásban. Később felmerült a nagy nemzeti nyelvek speciális karaktereinek és az egyéb grafikus jelek és vezérlőkarakterek alkalmazásának az igénye. Ezeket a legfelső, a 8.bit használatba vételével 128 és 255 között helyezték el. Mivel a magyar nem tartozik a nagy nemzeti nyelvek közé, a csak nálunk használt "ő" és "ű" nem került be a kódkészletbe. Végül hosszas huzavona után 1993-ban fogadta el a Magyar Szabványügyi Hivatal MSZ 7795-3 szám alatt azt a magyar karakterkód-kiosztást, amelyet eredetileg 852-es kódlap néven az IBM dolgozott ki. Emellett többféle magyar kódkiosztást (pl. a Windows 1250) is használnak. 9 Itt néhány európai nyel jelkészlete, valamint matematikai, grafikai és egyéb jelek is elérhetők voltak. A magyar abc karakterei azonban a kialaku- ló, de egymással nem kompatibilis rendszereknél eltérő kódszámokon érhe- tők el. További információk : http://www.ansi.org/ Magyar karakterkód szabvány 1993-ig a magyar szabványban 7 biten történő karakterábrázolás szere- pelt. Az MSZ 7795/3-84, illetve ennek függeléke a DKOI táblázat (MSZ KGST 358) tartalmazta a magyar abc ékezetes betűit. A jelenlegi magyar szabvány (MSZ 7795-3/1992) az ISO 8859-2/1987 alapján készült, bár attól nagymértékben eltér. Nincsenek benne például az idegen karakterek, vala- mint a különböző kategóriáknál a kódkészletek eltérnek egymástól. Így használatos az: - ASCII kódtábla UNIX rendszerek - ASCII Latin-2 kódtábla (ISO 8859-2) PC környezet - EBCDIC kódtábla - nagygépes környezet Az egyes kódtáblák kialakítása nem mindig kedvez a magyar nyelvnek. Az ASCII Latin-2 kódlapban a kis- és nagybetűk kódjai között megszokott 32-es eltérés nincs meg. Ez megnehezítheti a programozók dolgát az abc szerinti rendezések kódolásánál. ISO 8859-n szabványok Napjainkban a 8 bites ISO 8859-n (Latin-n) szabványsorozat terjed legin- kább. Ezen kódkészletek mindegyike nyelvek bizonyos csoportjainak betű- készletét tartalmazza (emellett a US-ASCII készlet részhalmazként megta- lálható bennük): - ISO 8859-1 nyugat-európai nyelvek (Latin-1), latin amerikai nyelvek, szuahéli - ISO 8859-2 kelet-európai nyelvek (Latin-2) - ISO 8859-3 délkelet-európai nyelvek (Latin-3) - ISO 8859-4 (Latin-4) skandináv nyelvek - ISO 8859-5 cirill - ISO 8859-6 arab - ISO 8859-7 görög - ISO 8859-8 héber - ISO 8859-9 török (Latin-5) - ISO 8859-10 (Latin-6) 10 A nemzetközi ajánlások szerint az ISO 8859-2 kódtábla tartalmazza a magyar karakterkészletet, továbbá itt kaptak helyet a lengyel, szlovák, cseh karakterek is. 2. FELADAT Keresse meg az ISO 8859-9 kódtábla karaktereit ábrázoló képet vagy táblázatot az Interneten! Mentse az eredményt fájlként! A mentés helyét írja ide: ............................................................................................................ ............................................................................................................ ............................................................................................................ ISO 8859-1 (Latin-1) szabvány Nyugat-Európában használt kódszabvány, mely a legtöbb magyar ékeze- tes karaktert is tartalmazza. Bár az ő és Ő karakterek helyett ő és Ő, illetve az ű és Ű karakterek helyett ű és Ű található benne, a karakterek kódjai megegyeznek a Latin-2 tábla ékezethelyes karaktereinek kódjával (a kon- verzió nem okoz gondot). 2. ábra – ISO 8859-1 (Latin 1) karakterkészlet ISO 8859-2 (Latin-2)