Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció űsek Ern A DUALIZMUS KORI ELIT TOLNA MEGYÉBEN Történelemtudományok Doktori Iskola Dr. Erddy Gábor DSc, egyetemi tanár Társadalom- és gazdaságtörténet Doktori Program Dr. Kövér György DSc, egyetemi tanár A bizottság elnöke: Dr. Bácskai Vera DSc, professor emerita Hivatalosan felkért bírálók: Dr. Halmos Károly PhD, egyetemi adjunktus Dr. Gaál Zsuzsanna PhD A bizottság további tagjai: Dr. Csapó Csaba PhD, egyetemi adjunktus Dr. Tóvári Judit űSc, fiskolai tanár Dr. Erddy Gábor DSc, egyetemi tanár (póttag) Dr. Tóth Zoltán DSc, egyetemi tanár (póttag) Témavezet: Dr. Kövér György DSc, egyetemi tanár 2014 1 2 3 Itt szeretném kifejezni köszönetemet a jelen értekezés elkészültét hasznos tanácsaival segít Dr. Bácskai Vera Professzor Asszonynak, a disszertáció írását szoros figyelemmel kísér témavezetmnek, Dr. Kövér György egyetemi tanárnak, aki hasznos tanácsaival jelentsen hozzájárult disszertációm szerteágazó témájának mederben tartásához. Ugyancsak köszönettel tartozom a Tolna Megyei Levéltár kutatószolgálatát vezet Ruzsa Évának, aki a kutatás minden fázisában nagy segítségemre volt. Köszönöm továbbá valamennyi levéltáros, könyvtáros és történész kollégámnak, tanáraimnak, hogy munkámat szakmai segítségükkel támogatták, s nem utolsó sorban mindazért, amellyel levéltárosi, történészi pályámon segítettek, arra inspirálóan hatottak. Végezetül, de nem utolsó sorban köszönöm szüleimnek és családomnak a támogatást, amelyet a doktori tanulmányaim és a disszertáció írása alatt végig megadtak, külön is köszönve nejem, Dr. Németh Ildikó kitartó támogatását, aki az értekezés szövegének els olvasójaként, annak korrektoraként is nagy segítségemre volt. 4 TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ BEVEZETÉS 7 I.A. A TÉMA KÖRÜLHATÁROLÁSA, KUTATÁSTÖRTÉNET 7 I.B. TOLNA MEGYE A DUALIZMUS KORÁBAN 13 I.C. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ŰIZOTTSÁG ELZMÉNYEI – A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG SZEREPE, ÖSSZETÉTELE 24 II. RÉSZ A MEGYEI ELIT STRUKTURÁLIS VIZSGÁLATA 28 II.A. AZ ELS TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG LÉTREJÖTTE 28 II.A.1. A vármegyei virilisták 1872. évi jegyzékének összeállítása 29 II.A.2. Akik nem kerültek fel a virilis jegyzékre, illetve nem éltek a virilizmus jogával 42 II.A.2.a. Más törvényhatóságban is nagy vagyonnal bíró nagybirtokosok 42 II.A.2.b. A virilis jegyzékre fel nem került további nagy adófizetk 51 II.A.2.c. Magas adót fizet nk 60 63 II.A.2.d. Akik a kétszeres adóbeszámítás miatt nem kerültek a virilisek közé II.A.3. Az els törvényhatósági választások (1871) 66 II.Ű. AZ ELS TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ÖSSZETÉTELE (1872) 73 II.C. A VIRILISEK ÉS VÁLASZTOTTAK ÖSSZETÉTELÉBEN ÉRVÉNYESÜL FŰŰ TENDENűIÁK (1874-1914) 88 II.C.1. Virilisek 88 II.c.1.a. A szekszárdi virilisek összetétele 1872-1914 94 II.C.2. Választottak 106 II.c.2.a Egy kistáj, a Sárköz képviselete a törvényhatósági bizottságban a dualizmus korában 113 III. RÉSZ A MEGYEI ELIT ŰELS VÁLASZTÓVONALAI A VÁRMEGYEI ÖNKORMÁNYZATISÁG TÜKRÉBEN 118 III.A. A VIRILISEK, ILLETVE A VÁLASZTOTTAK SÚLYA, SZEREPE A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGBAN – A NÉPKÉPVISELET ELVÉNEK KORLÁTOZOTT ÉRVÉNYESÜLÉSE 118 III.A.1. A népképviselet elvének korlátozása a törvényi szabályozásban 118 III.A.2. A korlátozott felhatalmazással járó törvényhatósági választások, mérsékelt részvételi arány 121 III.A.3. A törvényhatósági bizottság virilis és választott tagjai összetételének alakulása 127 5 III.A.4. A virilis és választott tagok súlya – A törvényhatósági bizottságon belül létrehozott testületek összetételének alakulása 135 III.B. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI PÁRTOK – VÁRMEGYEI POLITIKA 149 IV. RÉSZ AZ „ORSZÁGOS POLITIKA” MEGYEI SZINTEN - AZ ELITRÉTEGEK POLITIKASZERVEZ EREJÉRL 162 IV.A. A VÁLASZTÓI MAGATARTÁS FŰŰ JELLEMZI 165 IV.Ű. A KÉPVISELK ÉS A JELÖLTEK - TÁRSADALMI, FOGLALKOZÁSI, LAKHELY ÉS PÁRTÁLLÁS SZERINTI MEGOSZLÁSUK 180 V. RÉSZ A VÁRMEGYESZÉKHELY: SZEKSZÁRD – AZ ELITRÉTEGEK TELEPÜLÉSSZERVEZ ÉS -FEJLESZT EREJÉRL 191 V.A. SZEKSZÁRD VÁROS VIRILIS ELITJÉNEK RÉTEGZDÉSE 192 V.A.1. Szekszárd nagyközség viriliseinek összetétele 190ő eltt 193 V.A.2. Szekszárd r.t. város viriliseinek összetétele 1905-1914 között 196 V.B. A VIRILISEK SZEREPE ÉS JELENTSÉGE SZEKSZÁRD ÉLETÉBEN, ILLETVE AZ R.T. VÁROS MKÖDTETÉSÉŰEN, FENNTARTÁSÁBAN (1905-1914) 203 V.B.1. A virilisek gazdasági súlya, jelentsége 207 V.B.2. A városfejldés, valamint a városi elit és középrétegek ersödésének elsdleges záloga: a megyeszékhelyi funkció 211 V.C. A VIRILISEK ÉS A DÖNT RÉSZŰEN A MEZGAZDASÁGI, PARASZTI NÉPESSÉGŰL KIKERÜL VÁLASZTOTTAK ELMÉLYÜL ELLENTÉTE. AZ 1913. ÉVI VÁROS-VISSZAFEJLESZT MOZGALOM 214 VI. RÉSZ ÖSSZEGZÉS 224 RÖVIDÍTÉSEK 230 FORRÁSOK 230 HIVATKOZOTT IRODALOM 233 FÜGGELÉK 241 6 I.BEVEZETÉS I.A. A TÉMA KÖRÜLHATÁROLÁSA, KUTATÁSTÖRTÉNET Értekezésünkben Tolna megye dualizmus kori elitjével foglalkozunk. Ennek során a vizsgálandók körét a törvényhatósági bizottság (megyebizottság) 1872-1918 közti személyi állományában határoztuk meg. Az egykorú törvényi szabályozás szerint ez felerészben a legnagyobb adófizetk közül kikerül virilis tagokat, felerészben pedig a választás útján bekerült választott tagokat jelenti. A virilis és választott tagok foglalkozás szerinti összetételének, társadalmi rétegzdésének, lakhely szerinti megoszlásának, s annak idbeli változásának elemzésén túl, értékezésünk kitüntetett célja szerint, foglalkozunk a törvényhatósági bizottság döntéshozatali mechanizmusával, a megyei eliten belül kirajzolódó bels választóvonalakkal.1 Az értekezés utolsó harmadában a megyei elitrétegek politikaszervez, politikai intézményrendszert mködtet szerepének bemutatása mellett azok településszervez és településfejleszt erejére is rámutatunk. Az addig jobbára ideológiai alapú megközelítésekhez képest Vörös Károly2 1970-es években folytatott viriliskutatásai irányították a figyelmet a dualizmus kori elit strukturális vizsgálata felé. Vörös Károly Űudapestre vonatkozó nagy jelentség kutatásai nyomában, jószerint az általa kialakított módszertani eljárások követésével több vidéki város, így Pécs (Bérdi József), Hódmezvásárhely (Gyáni Gábor), Miskolc (Tóvári Judit) kapcsán készültek tanulmányok, feldolgozások.3 E munkák, illetve további követik a virilis jegyzékek adta forráslehetségek felhasználása mellett egyben kijelölték az elemzés alá vont gazdasági elit határait is. Idben késbb, 2002-ben jelent meg Szakál Gyula Gyrre vonatkozó feldolgozása, mely a virilis jegyzék által behatárolt, s kialakult módszertanon lazítva, az átfogóbb, strukturális vizsgálatoktól haladt 1 Itt kell megjegyeznünk, hogy az értekezésünk során ugyan kitérünk a vármegyei tisztviseli karra is, de személyi állományuk nem képezi a törvényhatósági bizottság virilis és választott tagjaihoz hasonló szisztematikus elemzés tárgyát. 2 A Budapest legnagyobb adófizetit az dualizmus korszakának egészére feldolgozó kötetének megjelenése eltt Vörös Károly a Tanulmányok Budapest múltjából kötetsorozatban folytatásokban közzétett tanulmányokban már beható vizsgálat alá vette a fváros gazdasági elitjét. Vörös 1966., Vörös 1971., Vörös 1972., Vörös 1979.; A fváros esetében alkalmazott egyedi szabályozás eredményeként a legnagyobb adófizetk jegyzékére felkerülk nem voltak azonosak a fváros törvényhatósági bizottságába kerülkkel. Ugyanis a legnagyobb adófizetk névjegyzékre felkerülk – rendszerint 1000 f feletti – közössége maga közül választotta meg a törvényhatósági bizottságba virilis jogon bejutókat. 3 Bérdi 1977., Gyáni 1977., Tóvári 1997.; Az említett munkák közül egyedül Tóvári Judit munkája ölelte fel a dualizmus korának egészét, míg Gyáni Gábor 1888-tól egészen a második világháborúig átfogóan tekintette át Hódmezvásárhely legnagyobb adófizetinek összetételében végbement változásokat. Monografikus igény mvében Tóvári beható elemzés alá vonta Miskolc virilis elitjét, amelynek során mindenekeltt foglalkozási csoportonként vette számba az eliten belül betöltött súlyukat, gazdasági szerepüket, vagyoni viszonyaikat. 7 – a téma kifejtése szerint is – a kisebb struktúrák, egyéni életutak, illetve mentalitás, politikai értékválasztás irányába.4 A dualizmus kori elit vizsgálata terén a legújabb feldolgozások (Takács Tibornak5 Nyíregyháza, Horváth J. Andrásnak6 pedig Budapest kapcsán írt monográfiái) nem elsdlegesen gazdasági elitként azonosították a viriliseket, s tárgyukat nem csupán azok összetételének elemzésében, annak idbeli módosulásának bemutatásában, s az mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi folyamatok megragadásában határozták meg, hanem a virilizmus intézményének lényegéhez igazodva, kitüntetett figyelmet fordítottak virilisként gyakorolt városigazgatási, városfejlesztési feladataikra, tevékenységükre. Ennek során pedig az önkormányzati testületek választott tagjait is elemzésük hatókörébe vonva, már nem csak a virilisek képezték az elemzett helyi elit tagjait, amely e munkákban már döntéshozó, városvezet, vagy éppen uralmi elitként jelenik meg elttünk. Amint a felsoroltakból kitetszik, az elmúlt idszakban a virilisekre, vagy újabban a választott tagokra (törvényhatósági választásokra) vonatkozó feldolgozások, illetve az együtt történ elemzésükre példát szolgáltató munkák (Takács Tibor, Horváth J. András) tárgyát kivétel nélkül városok (törvényhatósági jogú, illetve rendezett tanácsú városok) képezték. Ismereteink szerint megyékre vonatkozó, megyei virilis jegyzékekre alapozott kutatások eredményei eddig csak egy-két rövidebb tanulmányban láttak napvilágot (Kosján László Nógrád megyei gazdasági elitrl /1987/, Takács Péter Szabolcs megyei virilisekrl írt tanulmányai /1990/).7 Egy-egy megye dualizmus kori elitjére vonatkozó kevés számú tanulmány miatt munkánk