SZERENCSI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 22001122 mmttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt SZERENCSI KISTÉRSÉG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés A helyzetelemzés a TÁMOP-5.2.1. Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai-módszertani megalapozása és a program kísérése c. pályázat keretében készült. Készítette: Kopasz Marianna Az adatgyűjtésben és az elemzés összeállításában a WSA munkatársai közreműködtek. Az anyagot a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás munkatársai véleményezték. A borítón szerepl ő kép a Megyaszói Általános Iskola rendezvényén készült. 2 22001122 mmttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt Tartalom Összefoglalás ........................................................................................................................................... 4 Bevezetés: Az adatok forrása, az adatgyűjtés módszere ...................................................................... 9 1. A kistérség elhelyezkedése és települései ..................................................................................... 9 2. A kistérség demográfiai helyzete ................................................................................................. 13 Népesség, természetes szaporodás/fogyás, belföldi vándorlás ........................................................ 13 A népesség korösszetétele ................................................................................................................. 16 A cigányság aránya ........................................................................................................................... 19 3. Iskolázottság ................................................................................................................................. 21 4. Munkaerő-piaci helyzet, vállalkozói aktivitás és a lakosság jövedelmi viszonyai ...................... 23 Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás, munkanélküliség ...................................................................... 23 Vállalkozói aktivitás ........................................................................................................................... 27 Jövedelmi helyzet ............................................................................................................................... 29 5. Segélyezési helyzetkép ................................................................................................................. 31 6. A gyermekes családok helyzete, szegénységi kockázata ............................................................. 34 7. Szolgáltatások a kistérség településein ....................................................................................... 40 Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői .............................................................................. 40 Közoktatási intézmények és szolgáltatások ...................................................................................... 48 8. Lakáshelyzet és közműellátottság ................................................................................................ 63 9. Szegregátumok ............................................................................................................................. 68 10. A megnevezett helyi szükségletek és igények (adatlapok és interjúk alapján) ...................... 70 11. Civil szervezetek ........................................................................................................................ 72 MELLÉKLET ............................................................................................................................................ 79 3 22001122 mmttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt Összefoglalás A Szerencsi kistérség Magyarország 19. legfejetlenebb kistérsége, komplex programmal segítend ő LHH kistérség. A kistérség 18 települése közül 13 társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott vagy az országos átlagot jelent ősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. Négy település tartozik a legmagasabb szegénységi kockázatú települések közé: Mez őzombor, Prügy, Sóstófalva és Taktakenéz. A kistérség népessége az elmúlt tíz év folyamán – összhangban az országos és a Borsod- Abaúj-Zemplénre jellemz ő tendenciával – csökkenést mutat. A népességfogyás mértéke meghaladja az országosan jellemz ő szintet, és valamivel fölötte van a megyeinek is. A kistérség népességszámának az országosnál er ősebb csökkenésében az elvándorlás játszik meghatározó szerepet. A természetes fogyás ugyanakkor ezt az id őszakot tekintve kisebb volt az országosnál. Sőt, a kistérség települései közül Taktaszadát és Taktakenézt számottev ő természetes szaporodás jellemzi. A kistérségben a népesség korösszetétele jelent ősen eltér az országostól. Az országosan jellemz őnél számottev ően magasabb, 21,4%-ot kitev ő a 0-17 évesek aránya. A gyermekek népességen belüli részaránya Taktakenézen a legnagyobb: tíz lakosból három 18 éven aluli. További hat településen – Megyaszó, Prügy, Újcsanálos, Taktaszada, Sóstófalva és Mez őzombor – a népesség több mint negyede gyermekkorú. A cigány népesség kistérségi száma 2012-ben – a jegyz ői becslésekb ől kiindulva – 8507 főre, teljes népességen belüli aránya pedig 19,6%-ra tehet ő. A roma lakosság aránya Taktakenéz (49,5%), Prügy (45,5%) és Taktaszada (42,2%) községekben a legnagyobb. Számottev ő, közel egyharmados a cigány népesség aránya Megyaszón és Mez őzomboron is. Aligha fér hozzá kétség, hogy a népesség alacsony iskolázottsága a kistérség egyik, hanem a legsúlyosabb problémája. Err ől árulkodnak részint a – meglehet ősen régi – 2001-es népszámlálás adatai, részint pedig az intézményi adatlapok. A népszámlálás adatai szerint a Szerencsi kistérségben Taktakenéz népessége volt a legiskolázatlanabb, de Taktaszadán, Legyesbényén és Prügyön is nagyon alacsony volt az érettségivel rendelkez ők aránya. Az iskolázottság hiányosságai visszaköszönnek a különböz ő intézmények adatlapjain is; a fejlesztési igények között rendre megjelennek a szül ők életmóddal, életvezetéssel, családi életre neveléssel, gyermekneveléssel kapcsolatok ismeretei b ővítésének szükségessége. A kistérségben él ő népesség munkaer ő-piaci helyzetét roppant alacsony gazdasági aktivitás, alacsony foglalkoztatás és súlyos munkanélküliség jellemzi. A 2010-es adatok szerint a 15-64 éves korúak között a gazdaságilag aktív népesség aránya mindössze 51,9% volt, ami lényegesen alatta marad az országosnak, s őt még az egyébként is alacsony megyeinek is. A kistérség 41,2%-os foglalkoztatási aránya hasonlóképpen nemcsak országos viszonylatban meglehet ősen alacsony, de még a megyei rátához mérten is. A Szerencsi kistérségben 2010- ben valamivel több mint minden ötödik 15-64 éves korú állástalan volt. A kistérség 20,7%-os munkanélküliségi rátája majdnem kétszerese az országos rátának. A munkanélküliség súlyosságát mi sem jelzi jobban, minthogy a különböz ő intézményi adatalapokon (jegyz ői, 4 22001122 mmttaattkk GGyyeerrreekkeessséélllyy---kkuutttaatttóó CCsssooppoorrrttt óvodai, iskolai, véd őnői, stb.) az egyik visszatér ő fejlesztési igény a munkahelyteremtés volt. Ez nem pusztán a családok jövedelmi helyzete miatt hangsúlyos, hanem amiatt is, hogy a kistérségben gyermekek generációi n őnek fel anélkül, hogy dolgozó családtagot látnának a közvetlen a környezetükben. A közcélú foglalkoztatás a kistérségben meglehet ősen kiterjedt. A közmunkába bevontak aktív korúakra vetített száma 2010-ben az országos arány több mint három és félszeresét tette ki, de másfélszerese volt a megyei aránynak is. A közfoglalkozás messze legnagyobb mértékben Megyaszó települést jellemzi, de igencsak kiterjedt Taktakenézen és Monokon is. A jegyz ői becslések alapján valószín űsíthet ő, hogy 2010-ről 2011-re a közfoglalkoztatásba bevontak számában nem történt lényeges elmozdulás. A Szerencsi kistérségben gyenge a vállalkozói aktivitás országos, regionális és még megyei viszonylatban is. A működ ő vállalkozások száma 2009-ben 1477 volt, azaz ezer lakosra 36 működ ő vállalkozás jutott. A működ ő vállalkozásokon belül viszonylag alacsony a nagyobb foglalkoztatási potenciált jelent ő társas vállalkozások aránya. A vállalkozói aktivitás a meglehet ősen egyenetlen a kistérségen belül: a legnagyobb vállalkozói s űrűség Bekecs, Szerencs és Mád településeket jellemzi. A sor másik végén, a legkisebb vállalkozói aktivitást felmutató települések közé Taktakenéz, Taktaszada, Megyaszó és Monok tartoznak. A lakosság jövedelmi viszonyait jól jellemzi, hogy 2010-ben a kistérségben 1000 állandó lakos közül mindössze 385 fizetett személyi jövedelemadót. Az adófizet ők fajlagos száma jócskán elmarad az országos adattól, és némileg alatta van a régiós és a megyei adatnak is. A Szerencsi kistérségben az egy lakosra es ő személyi jövedelemadó-alap 2010-ben 557,1 ezer forint volt, ami a megyei átlagnak is csak a 84%-át teszi ki, az országos átlagnak pedig még a 70%-át sem éri el. A rendszeres szociális segélyben részesül ők ezer aktív korúra vetített száma 2010-ben az országosan jellemz ő háromszorosa volt. A kistérségi adat regionális és megyei összehasonlításban is meglehet ősen kedvez őtlen képet fest. A segélyezettek fajlagos száma Taktakenézen és Mez őzombor a legnagyobb, de magas Taktaszadán és Taktaharkányban is. A Szerencsi kistérségben az országoshoz mérten magas az átmeneti segélyben részesítettek ezer lakosra vetített száma is. 2011-ben a jegyz