A kincset csak fáradsággal hozhatjuk napvilágra Tanulmánykötet báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára TANULMÁNYKÖTET BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF SZÜLETÉSÉNEK 200. ÉVFORDULÓJÁRA SZÜLETÉSÉNEK JÓZSEF EÖTVÖS BÁRÓ TANULMÁNYKÖTET ELTE Eötvös József Collegium 2013 EEotvos_borito.inddotvos_borito.indd 1 22013.11.11.013.11.11. 117:52:597:52:59 A kincset csak fáradsággal hozhatjuk napvilágra Tanulmánykötet báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára A kiadvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-TKH-M-MPA-12 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg. A kincset csak fáradsággal hozhatjuk napvilágra Tanulmánykötet báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára Szerkesztette: Gángó Gábor ELTE Eötvös József Collegium 2013 ELTE Eötvös József Collegium Budapest, 2013 Felelős kiadó: Dr. Horváth László, az ELTE Eötvös Collegium igazgatója Szerkesztő: Gángó Gábor Copyright © Eötvös Collegium 2013 Minden jog fenntartva! A nyomdai munkákat a Pátria Nyomda Zrt. végezte 1117 Budapest, Hunyadi János út 7. Felelős vezető: Fodor István vezérigazgató ISBN 978-615-5371-14-1 Tartalomjegyzék Előszó ..............................................................................................................9 KÖSZÖNTőK Balog Zoltán .................................................................................................15 Hoffmann Rózsa ..........................................................................................17 Klinghammer István ....................................................................................21 Mezey Barna .................................................................................................23 Horváth László .............................................................................................27 AZ ÉLETMű éS HatÁSA Szegedy-Maszák Mihály: Eötvös József: regényíró vagy értekező? .......31 Frank Tibor: Az Eötvös-család a magyar tudomány szolgálatában ......45 AZ ÍRÓ ÉS ÉLETRajZA Szilágyi Márton: Önösség és áldozat (Eötvös József: A karthauzi) .......73 Taxner-Tóth Ernő: „Keserv az ember élete” .............................................83 Egyed Emese: A komplex élmény. Eötvös színészsiratója ......................89 Gángó Gábor: Eötvös József a bécsi Magyar Udvari Kancellárián......107 A POLITIkaI GONDOLKODÓ Demeter M. Attila: Eötvös József nemzetiségi nézetei az Uralkodó eszmék- ben, valamint 1865-ös brosúrájában, A nemzetiségi kérdésben ...........121 Eötvös József: Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról Fordította: Gángó Gábor ...........................................................................137 A POLITIKUS ÉS A PUBLICISTA Mezey Barna: Eötvös József és a magyar börtönügyi terminológia ....229 Magyarics Tamás: Szegénység Irlandban – Eötvös József és reformkori magyar utazók ............................................................................................245 Gábori Kovács József: Ellenzéki párttöredékek közeledése a publicisztika útján 1845-ben ...........................................................................................261 Deák Ágnes: „…optimismus és pessimismus közti folytonos oscillálás” Eötvös József politikai programja a Schmerling-provizórium idején . 273 A MINISZTER ÉS A NEVELő Hermann Róbert: Eötvös József a Batthyány-kormányban .................289 Cieger András: Az elvszerűség paradoxonjai. Eötvös József második minisztersége (1867–1871)...............................329 Szögi László: „Aki kétszer is kultuszminiszter lett”. Eötvös József felső- oktatási politikája 1848-ban és 1867 után. .............................................359 EÖTVÖSI HAGYOMÁNYOK KÖVetÉSE Garai Imre: Eötvös József és a magyar középiskolai tanári szakma kiala- kulása. A Báró Eötvös József Collegium létrejöttének előzményei. ....371 Tóth Károly: Eötvös József portréi az Eötvös Collegium gyűjteményében .........................................................................................383 Feldné Knapp Ilona: Cathedra Magistrorum. Tanárakadémia ............391 Előszó „A kincset, melyet a természet tehetségeinkben adott, mint az érczet, me- lyet a föld mélyre rejt, csak fáradsággal hozhatjuk napvilágra.”1 A kétszáz éve született báró Eötvös József e gondolatának jegyében ajánljuk az Olvasó fi- gyelmébe és jóindulatába kötetünket, amely a 2013. szeptember 3-án, Eötvös József születésnapján az ELTE Eötvös József Collegiumban tartott ünnepi megemlékezés és konferencia szerkesztett, egységes tematikájú tudományos tanulmánygyűjteménnyé bővített anyagait tartalmazza. Eötvös e gondolata híven kifejezi a maga tudósi, kultúrpolitikusi, művészi és nevelői éthoszának alaphangját éppúgy, mint az Eötvös József pedagó- giai törekvéseinek örökségét tovább vivő mai tehetséggondozók hitvallását. Kötetünk szerzői önálló kutatásaikon alapuló, új eredményekkel világítják meg Eötvös József sokoldalú tehetségének kibontakozását: terveit, küzdelmeit és eredményeit. Szegedy-Maszák Mihály Eötvös József: regényíró vagy értekező? című ta- nulmánya az egész életmű összefüggésében tárgyalja a gondolkodói értéke- ket Eötvös regényeiben, és figyelmeztet az esszékben, tanulmányokban és publicisztikai írásokban jelen levő irodalmi kvalitásokra. A szerző az életmű egyik központi programjaként a nemzet kulturális nevelésére irányuló szán- dékot emeli ki Eötvös József számos más, máig sem avulttá vagy túlhaladottá vált törekvése közül. E szerteágazó kulturális és tudományos terveket, illetve azok valóra váltását összegzi és értékeli Frank Tibor írása (Az Eötvös-család a magyar tudomány szolgálatában) nemcsak Eötvös Józsefre, hanem fiára, Eötvös Lorándra is tekintve. A tanulmány széles forrásbázis alapján ad számot az Eötvösök tudománypolitikai és tudománypártoló tevékenységéről és annak jelentős hazai és nemzetközi hatásáról. A szépíró Eötvös alkotásainak vizsgálói valamennyi műnemben tett fel- fedező utazásait mérlegre teszik. Szilágyi Márton Önösség és áldozat (Eötvös József: A karthauzi) című tanulmánya lélektan és társadalomrajz viszonyát vizsgálja Eötvös első regényében. Taxner-Tóth Ernő esszéje („Keserv az em- ber élete”) a lírikust szólítja meg, míg Egyed Emese tanulmánya (A komplex élmény. Eötvös színészsiratója) a drámaíró Eötvössel és műveinek színpadi 1 Eötvös J.: Gondolatok. Révai Testvérek, Budapest, 1908, 253. 10 Gángó Gábor sorsával foglalko zik. Gángó Gábor cikke (Eötvös József a bécsi Magyar Udvari Kancellárián) a pályakezdő Eötvös alakját idézi meg. Eötvös Józsefnek, a politikaelméleti alkotónak Demeter M. Attila szentelt tanulmányt Eötvös József nemzetiségi nézetei az Uralkodó eszmékben, vala- mint az 1865-ös brosúrájában, A nemzetiségi kérdésben címmel. A nacio- nalizmus-kutató Eötvös portréját egészíti ki kötetünkben az 1850-es röpirat, az Ausztria nemzetiségeinek egyenjogúsításáról új magyar fordítása. Mezey Barna írása (Eötvös József és a magyar börtönügyi terminológia) Eötvös József jogi, illetve különösképpen büntetőjogi munkásságát tárgyalja új megvilágításban, míg Magyarics Tamás tanulmánya Szegénység Irlandban – Eötvös József és reformkori magyar utazók címmel az eötvösi politikai esz- széírás egyik legszebb darabját helyezi el széles nemzetközi összefüggésben. A programalkotó publicista munkásságának és törekvéseinek szentel tanul- mányt Gábori Kovács József és Deák Ágnes. Előbbi Ellenzéki párttöredékek közeledése a publicisztika útján 1845-ben című tanulmányában az ellenzéki pártviszonyoknak a korabeli sajtóviták útján való rekonstrukciójára (és ezáltal Eötvös egyes cikkeinek kontextuális elemzésére) vállalkozik, míg az utóbbi „…optimismus és pessimismus közti folytonos oscillálás.” Eötvös József politikai programja a Schmerling-provizórium idején című írásával Eötvös 1863–1864-es politikai programjának mélyebb megismeréséhez járul hozzá új adatokkal. Eötvös Józsefnek ismeretesen megadatott tervei legalább részleges va- lóra válthatása is. Kötetünkben Hermann Róbert dolgozata (Eötvös József a Batthyány-kormányban) kortárs visszaemlékezések és más testimóniu- mok alapján rajzolja meg Eötvös szövevényes személyes viszonyát minisz- tertársaihoz az 1848-as minisztériumban, míg Cieger András tanulmánya (Az elvszerűség paradoxonjai. Eötvös József második minisztersége (1867–1871) címmel) az idős államférfi személyiség-rajzát alkotta meg utolsó éveiből való megnyilatkozásainak összegyűjtése és értelmezése révén. Szögi László nagy ívű áttekintése („Aki kétszer is kultuszminiszter lett.” Eötvös József felsőoktatási politikája 1848-ban és 1867 után) pedig Eötvös mindkét hivatali idejét átfogva az oktatásszervező miniszter tevékenységét tárgyalja. Másfelől kötetünk három tanulmánnyal is számot ad az eötvösi hagyomá- nyok követéséről a múltban és a jelenben. Garai Imre cikke (Eötvös József és a magyar középiskolai tanári szakma kialakulása. A Báró Eötvös József Collegium megalapításának előzményei) a Collegium életre hívásának kezdeteit tárja fel a dualizmus kori oktatásügy összefüggésében. Tóth Károly írása Eötvös József portréi az Eötvös Collegium gyűjteményében. Megjegyzések Eötvös József Előszó 11 port réikonográfiájához címmel az egyes ábrázolások sorsát tekinti át, Feldné Knapp Ilona pedig az elit tanárképzés egyik kortárs műhelyéről ad beszámolót írásában: Cathedra Magistrorum. Tanárakadémia. Bízunk benne és reméljük, hogy kötetünk híven ad számot Eötvös József sokszínű adottságainak kibontakozásáról, melyet olykor könnyedén, ám java részint valóban nem kis fáradsággal és önfeladással vitt teljesedésbe – sohasem a maga örömére, hanem mindig a magyar