Magyar Tudomány • 2003/10 Megemlékezés Teller Ede professzor 96. élet- tok eredményei képezték évében, ez év. szeptember 9- PhD téziseit, amelyeket én, Stanfordban elhunyt. Sze- 1930-ban védett meg. Lip- mélyében a 20. század zseniá- cse után Göttingen követ- lis természettudósát veszítet- kezett, ahol James Franck tük el. Elsõsorban fizikus volt, munkatársa lett (1931-33). de gondolatai, eredményei E periódus eredménye volt hatottak és alkalmazást nyer- a Pöschl-Teller-féle egydi- tek a természettudományok menziós potenciálfügg- más területein is. vény kidolgozása és leve- Teller Ede 1908. január zetése (Pöschl-Teller, 15-én született Budapesten, 1933), amely a hajlítási moz- itt járt elemi iskolába és gim- gások leírására szolgál. náziumba. Édesapja (Teller 1934-ben a Rockefeller Miksa) ügyvéd volt, aki fiának Alapítvány támogatásával is jól jövedelmezõ pályát sze- TELLER EDE látogatott meg néhány inté- retett volna választani; ve- 1908 – 2003 zetet és neves kutatót: gyészmérnöknek szánta és Niels Bohrt Koppenhágá- 1925 szeptemberében beíratta a Budapesti ban és Enrico Fermit Rómában. Niels Bohr Mûszaki Egyetemre. Teller Ede egy félévig intézetében ismerte meg az orosz származá- hallgatott itt elõadásokat. A második félévet sú George Gamowot, és a vele folytatott be- már a Karlsruhei Egyetemen végezte, ahol szélgetések hatására kezdett foglalkozni a kémia, matematika és kvantummechanika magfizikával. Amikor Gamow a George elõadásokat hallgatott. Az utóbbit Herman Washington Egyetemen professzor lett, Mark professzor adta elõ, és valószínû, ez 1935-ben Tellernek is szerzett itt állást. 1936- volt az elsõ hatás, ami a fizika felé irányította ban megjelent egy közös dolgozatuk (Ga- az ifjú Teller figyelmét. mow–Teller, 1936), amelyben leírták a béta- Az 1928-as tavaszi szemeszterre már a bomlás szelekciós szabályát, ezt azóta Ga- Müncheni Egyetemre iratkozott be, ahol mow-Teller szabálynak hívják. 1938-ban kö- Arnold Sommerfeld elõadásait is hallgatta. zös dolgozatot publikáltak a termonukleá- Ebben az évben tanulmányait megakasz- ris reakciók elméletérõl (Gamow – Teller, totta egy müncheni baleset, amelyben el- 1938). Teller egy visszaemlékezésében írta, vesztette jobb lábát. A kórházi ápolás után hogy ebben az idõben értették meg a Nap Budapesten vakációzott, majd nem Mün- energiaforrását: a proton-proton fúziót és a chenbe tért vissza, hanem a Lipcsei Egyetem- pozitív béta-bomlás együttes megvalósulá- re ment. Itt volt professzor Werner Heisen- sát. Ennek a magreakciónak a valószínûsége berg is, aki bevonta kutatómunkájába a ma- nagyon kicsi (a proton-proton ciklus átlagos gyar hallgatót. A hidrogénatom és ionizált ideje 109-1010 év), mégis a napban lévõ pro- hidrogénmolekulával kapcsolatos vizsgála- tonmennyiséget figyelembe véve, elég ah- 1332 Megemlékezés hoz, hogy a Nap mûködését fenntartsa (még januárjában. Itt számolt be Niels Bohr arról, mintegy további 5·10 9 évig). hogy Otto Hahn és Fritz Strassman felfedez- Ezekben az években Teller professzor- ték a maghasadást. Ennek jelentõségét az nak volt elég energiája , hogy a magfizikához Amerikában élõ fizikusok azonnal felismer- nem kapcsolódó, más tudományterületekre ték, és ezután felgyorsultak az események. is kiránduljon és ott is maradandót alkosson. Az akkor harmincegy éves Teller is ott 1937-ben jelent meg dolgozata Hermann volt a Long Island-i üdülõhelyen 1939. au- Arthur Jahn társaságában az elektronszer- gusztus 2-án, ahol Albert Einstein és Szilárd kezet és a molekulák geometriájának kap- Leó megírták az ismeretes levelet Roosevelt csolatáról (Jahn-Teller, 1937). Ebben a dolgo- elnöknek, amelyben javasolták a Manhattan zatban kimutatták, hogy a degenerált elekt- Terv létrehozását. ronállapot torzul valamely normál koordináta Teller professzor 1942-1946 között a mentén, és a rendszer energiaminimumának Manhattan Project keretében tevékenyke- biztosításához a geometriának is torzulnia dett. Az atombomba etikai kérdésérõl ké- kell. Ezt a hatást azóta Jahn-Teller effektus- sõbb könyvet is írt The Legacy of Hiroshima nak nevezik. Az utóbbi idõben a mágneses címmel (Teller – Brown, 1962). adattárolásra használt kolosszális mágneses Már a Manhattan Project idején felve- ellenállást (KME) mutató anyagokban a KME tette a termonukleáris (hidrogén) bomba ki- jelenség mechanizmusának értelmezésére fejlesztésének lehetõségét, és folyamatosan is felhasználják a Jahn-Teller effektust. szorgalmazta ennek megvalósítását. 1949 és Egy teljesen másfajta jelenség, a nempó- 1952 között õ volt a Los Alamos Tudományos rusos szilárd felületen lejátszódó több rétegû Laboratórium társigazgatója, ahol az elsõ adszorpció is felkeltette Teller professzor hidrogénbomba elkészült. Teller tevékeny- érdeklõdését. Ezzel a témával foglalkozik a sége lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a Stephen Brunauer, Paul Hugh Emmett és Szovjetunió nem vált a termonukleáris bom- Teller (BET) által publikált, 1938-ban megje- ba egyedüli birtokosává. A Reagan elnök lent dolgozat (Brunauer et al., 1938). Azóta a idején elkezdett csillagháborús stratégia nempórusos szilárd anyagok felületét BET egyik kidolgozója, támogatója és propagáló- felületnek hívják, és az ilyen anyagok fajlagos ja szintén Teller Ede volt (Teller, 1987). Igen felületét a BET egyenlet és a BET készülék valószínû, hogy ez a program kényszeríttette segítségével határozzák meg. Ez az ered- bele a Szovjetuniót egy olyan hidegháborús mény a szájhagyomány szerint1 úgy jött lét- fegyverkezési versenybe, amelybe belerok- re, hogy Brunauer (aki szintén magyar szár- kant. A hidrogénbomba kifejlesztésében és a mazású volt) egy hétvégén találkozott csillagháborús stratégia kidolgozásában játszott Tellerrel, és beszélt honfitársának témájáról, kezdeményezõ szerepe révén Teller profesz- a gázok adszorpciójáról. Teller másnap átadta szor hatással volt a 20. század történelmére. Brunauernak a jelenség matematikai leírását. 1952-tõl idejét megosztotta a Radiation A rendszeresen megrendezésre kerülõ Laboratory, Livermore, a Lawrence Livermore Washingtoni Elméleti Fizikai Konferenciát National Laboratory intézetek és az Univer- (Washington Conference on Theoretical sity of California, Berkeley között. 1975-tõl a Physics) Gamow és Teller szervezte 1939 Stanfordi Egyetemen felállított Hoover In- stitution on War, Revolution and Peace-ben 1 Ezt a történetet Dr. Pászli Istvántól hallottam, akinek dolgozott haláláig. Nagy Lajos György professzor mondta el. Neki Shay Géza professzor továbbította a sztorit, aki ismerte Teller Ede egész életében kötõdött a ma- Brunauert, az eredeti hírforrást. gyar kultúrához, a magyar nyelvhez, és figye- 1333 Magyar Tudomány • 2003/10 lemmel kísérte a Magyarországon folyó ese- Mintegy harminc egyetemnek és tíz aka- ményeket. Pontosan és precízen (angol démiának volt tiszteletbeli doktora, illetve szavak használata nélkül) beszélt magyarul, tagja. A Magyar Tudományos Akadémia és kívülrõl tudott sok magyar verset. Ked- 1990-ben választotta tiszteleti tagjává, és az venc költõje Ady volt. Eötvös Loránd Tudományegyetem díszdok- Az 1989-90-es kelet-európai rendszer- torává avatta 1991-ben. változás után azonnal bekapcsolódott a ma- Eredményeit hatvan díj és kitüntetés is- gyar tudományos és társadalmi életbe. Ez- merte el. Elnöki kitüntetést kapott John után gyakran jött Magyarországra (volt olyan Kennedy elnöktõl (1962), két alkalommal év, hogy kétszer is megtette a Stanford– Ronald Reagan elnöktõl (1982 és 1989) és Budapest utat) mindaddig, amíg egészsége 2003 júliusában Geroge W. Bush elnök tün- engedte. Számos elõadást tartott egyeteme- tette ki az Elnöki Szabadság Éremmel ken, az Akadémián és Magyarországon (Presidential Freedom Award). rendezett konferenciákon. Mindig gondolat- A Magyar Köztársaság Elnökétõl 1990- ébresztõ, nagy élmény volt õt hallgatni. Így ben A Magyar Köztársaság Rubinokkal az 1991 augusztusában, Szombathelyen ren- Ékesített Zászlórendje és 1994-ben A Ma- dezett nemzetközi pozitronannihilációs gyar Köztársasági Érdemrend középkereszt- konferencián elõadást is tartott, a Proceed- je a csillaggal kitüntetést kapta. Õ volt az ings elõszavát is õ írta, és a diszkussziókban elsõ, aki 2001-ben megkapta az újra életre is igen intenzíven részt vett. (Akkor nyolcvan- hívott Magyar Corvin-láncot a Magyar Köztár- három éves volt.) Az említett elõszó utolsó saság Miniszterelnökétõl. két sora lefordítva így szólt: Teller Edét gyászolja a világ természet- „A Szombathelyen rendezett, inspiráló tudományos társadalma. konferencia, ha kis mértékben is, de hozzá- Vértes Attila járult hitünk megerõsítéséhez, hogy a tudo- mányos megismerés folyamata végtelen.” IRODALOM A Kluwer gondozásában ez évben fog Brunauer, Stephen – Emmett, Paul Hugh – Teller, megjelenni az ötkötetes Handbook of Edward (1938): Adsorption of Gases in Multimo- Nuclear Chemistry. Januárban kértük Teller lecular Layers. Journal of the American Chemical Society. 309. professzort, hogy írjon néhány bevezetõ Gamow, George – Teller, Edward (1936): Selection gondolatot a sorozathoz. Az elõszó március- Rules for the Beta-Disintegration. Physical Review. ban megérkezett, elsõ két mondata így szól: 49, 895. „Az új gondolatokat nehéz befogadni; a Gamow, George – Teller, Edward (1938): The Rate of Selective Thermonuclear Reactions. Physical bizalmatlanság és ellenállás gyakran gátolja Review. 53, 608. az új tudomány és technológia feltárását és Jahn, Hermann Arthur – Teller, Edward (1937): Sta- felhasználását. Elég, ha csak Galilei, Newton bility of Polyatomic Molecules in Degenerate Elec- és Einstein mûvére és veszõdségeire gondo- tronic States I – Orbital Degeneracy. Proceedings of the Royal Society of London Series A. 161, 220. lunk, s azonnal látjuk, mekkora akadályokat Pöschl, G. – Teller, Edward (1933): Bemerkungen kellett leküzdeniük.” zur Quantenmechanik des anharmonischen Teller Ede életmûve hatalmas. Számos tu- Oszillators. Z. Physik. 83, 143. dománnyal és annak népszerûsítésével fog- Teller, Edward – Brown, Allen (1962): The Legacy of Hiroshima. Garden City, New York lalkozó dolgozatot írt, és mintegy ötven köny- Teller, Edward (1987): Better A Shield Than A Sword. vet publikált. (Többnyire társszerzõkkel.) Free Press/Macmillan, New York 1334.