DE TTK 1949 A temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésében Egyetemi doktori (PhD) értekezés LÖKI Viktor Témavezető MOLNÁR V. Attila Egyetemi tanár DEBRECENI EGYETEM Természettudományi Doktori Tanács Juhász Nagy Pál Doktori Iskola Debrecen, 2019 Ezen értekezést a Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács a Juhász Nagy Pál Doktori Iskola Biodiverzitás doktori programja keretében készítettem a Debreceni Egyetem természettudományi doktori (PhD) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, 2018. ………………………… a jelölt aláírása Tanúsítom, hogy Löki Viktor doktorjelölt 2014-2018 között a fent megnevezett Doktori Iskola Biodiverzitás doktori programjának keretében irányításommal végezte munkáját. Az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotó tevékenységével meghatározóan hozzájárult. Az értekezés elfogadását javasolom. Debrecen, 2018. ………………………… Molnár V. Attila témavezető A doktori értekezés betétlapja A TEMETŐK SZEREPE A NÖVÉNYI BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN THE ROLE OF CEMETERIES IN BIODIVERSITY CONSERVATION Értekezés a doktori (Ph.D.) fokozat megszerzése érdekében a Környezettudomány tudományágban Írta: Löki Viktor okleveles biológus Készült a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskolája (Biodiverzitás Doktori program programja) keretében Témavezető: Molnár V. Attila egyetemi tanár A doktori szigorlati bizottság: elnök: Prof. Barta Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tagok: Dr. Lengyel Szabolcs tudományos tanácsadó Dr. Valkó Orsolya habilitált egyetemi adjunktus A doktori szigorlat időpontja: 2017. november 7. Az értekezés bírálói: Dr. Török Péter ………………………… Dr. Babai Dániel ………………………… A bírálóbizottság: elnök: ………………………… ………………………… tagok: ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… ………………………… Az értekezés védésének időpontja:. ……………… … . Tartalomjegyzék I. IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK ............................................................ 1 II. ANYAG ÉS MÓDSZER ............................................................................................ 19 A temetkezési helyek szerepe a biodiverzitás megőrzésében .................... 19 A terepi adatgyűjtés általános módszertana ..................................................... 20 Törökországi temetők orchideái ........................................................................... 20 Albániai temetők orchideaflórája és vallási hovatartozása ....................... 29 A csipkés gyöngyvesssző (Spiraea crenata) és más sztyepp-fajok előfordulása Pannon temetőkben ...................................................................... 31 A vetővirág (Sternbergia colchiciflora) elterjedése és szaporodási sikere Pannon temetőkben ................................................................................................. 32 III. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁSUK...................................................................... 34 A temetkezési helyek szerepe a biodiverzitás megőrzésében .................... 34 Törökországi temetők orchideái ........................................................................... 60 Albániai temetők orchideaflórája és vallási hovatartozása ....................... 94 A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) és más sztyepp-fajok előfordulása Pannon temetőkben .................................................................... 103 A vetővirág (Sternbergia colchiciflora) elterjedése és szaporodási sikere Pannon temetőkben .............................................................................................. 115 KITEKINTÉS ............................................................................................................ 120 AZ ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK TÉZISSZERŰ ÖSSZEFOGLALÁSA ..................... 124 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ....................................................................................... 128 IRODALOMJEGYZÉK és hivatkozott világháló oldalak ................................ 130 PUBLIKÁCIÓK LISTA .............................................................................................. 145 FÜGGELÉK .............................................................................................................. 150 LÖKI Viktor: A temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésében Fekete István: Ballagó idő (részlet) ,,Vannak temetők, melyekből a múlandóság réme huhog felénk, vannak, melyek rideg kőerdejükkel messziről ráfeküsznek a szívünkre, és vannak, melyek olyanok, mint a csendes falusi kertek, hol magától nő a jácint, szabad benne halkan nevetni, hiszen a méhek is zümmögve dúdolgatnak a virágokon, és a napsugár is tűnődve el‐elszunnyad a sírok közének pihenős völgyében.” 1. IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉSEK A Föld felszíne drámaian megváltozott az elmúlt évszázadokban. Az emberi tevékenység a természetes élőhelyek területének drasztikus mértékű csökkenéséhez vezetett (SKOLE & TUCKER 1993; FAHRIG 2003). A természetes élőhelyek világszerte tapasztalható degradálódásával és felaprózódásával párhuzamosan a kis kiterjedésű természetközeli állapotú élőhelyfoltok – mint az eredeti élővilág menedékhelyei – felértékelődtek (SAUNDERS et al. 1991). Az antropogén élőhelyek napjainkra a Föld biomjainak jelentős részét foglalják el, és kiterjedésük gyorsan növekszik (ELLIS 2013). A megmaradt biológiai sokféleség megőrzése érdekében rendkívül fontos a magas természetvédelmi értéket képviselő fennmaradt élőhelyfoltok azonosítása és védelme, a fenntartható táj- és élőhelyhasználati gyakorlat fejlesztése, valamint a jövőbeli fejlesztések természetvédelmi prioritások figyelembevételével történő tervezése. Az emberi tevékenység sokrétűen befolyásolta a természetes élőhelyeket, ám nem feltétlenül mindig negatív irányú az előjel: számos esetben az emberi tevékenység következtében stabil, fajgazdag életközösségek alakultak ki, melyek emellett számos ökoszisztéma szolgáltatással is rendelkeznek (PLIENINGER et al. 2006). Napjainkra a szakemberek továbbá felismerték az emberi tevékenység által létrehozott bizonyos élőhelyek, mint például felhagyott bányák, és ipari területek 1 Egyetemi doktori (PhD) értekezés (RATCLIFFE 1974; GREENWOOD & GEMMELL 1978; KELCEY 1984; DAVIS 1979; BOX 1999; JURKIEWICZ et al. 2001 GRANT & KOCH 2003; ESFELD et al. 2008; SHEFFERSON et al. 2008; LUNDHOLM & RICHARDSON 2010; WOCH et al. 2013), útszegélyek és mezsgyék (WAY 1977; HARRINGTON 1994; COUSINS 2006; FEKETE et al. 2017), kávéültetvények (SOLIS-MONTERO et al. 2005), gátoldalak (BÁTORI et al. 2016.) vagy kurgánok (DEÁK et al. 2016a,b) jelentős szerepét a biodiverzitás megőrzésében. Bár a temetkezési helyek a legtöbb tartósan emberek által lakott vidéken (ezáltal szinte minden klímazónában és biogeográfiai régióban) régóta, jelentős számban és nagy összesített kiterjedésben léteznek, valamint régészeti és kulturális szempontból régóta kutatják őket, ökológiai és természetvédelmi jelentőségüket elég későn ismerték fel (LASKE 1994), és élővilágukról a mai napig kevés átfogó ismerettel rendelkezünk (BARRETT & BARRETT 2001). A temetők természetvédelmi jelentőségét használatuk története magyarázza: a temetkezési helyekre általában évszázadok óta alacsony mértékű emberi zavarás jellemző. A rendszerint körbekerített temetők (2. ábra A) általában mentesülnek az állatok legeltetésének és taposásának kedvezőtlen hatásai alól. A temetőkben (lásd 2. ábra B–E) rendszerint nem folyik növénytermesztés, fakitermelés, vagy ipari termelés. A temetők emiatt – az ún. szent ligetekhez („sacred groves”, vö.: GADGIL & VARTAK 1976; BHAGWAT & RUTTE 2006; GAO et al. 2013) és templomerdőkhöz („chuch forests”, vö.: AERTS et al. 2016) hasonlóan – a gyökeresen átalakított tájban – mára különleges élőhelyszigeteket képviselnek. Világszerte növekvő számban ismertek példák a természetes flóra és vegetáció elemeinek temetőkben történő fennmaradására. Észak- Amerikában a prérinövényzet maradványait őrzik (COULD 1941; RUCH et 2 LÖKI Viktor: A temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésében al. 2014), Ausztráliában egy igen veszélyezetett vegetációtípusnak („grassy white box woodlands”) nyújtanak menedéket (PROBER 1996). Európában az elmúlt években kezdték el vizsgálni a temetők élővilágát például Lengyelországban (TRZASKOWSKA & KARCZMARZ 2013), vagy Németországban (KOWARIK et al. 2016); a szerzők egyetlen berlini temetőben összesen 604 faj (denevérek, madarak, zuzmók, mohák, futóbogarak, edényes növények és pókok) előfordulását regisztrálták. Amint arra GILBERT (1991) rámutat, a városi élőhelyek képesek a természeti elemek befogadására és megőrzésére, de a különböző rendszertani csoportok nem egyformán képesek alkalmazkodni ezekhez az élőhelyekhez (HODGSON 1986); BARRETT & BARRETT (2001) szerint a temetők olyan modellrendszerek, amelyekben tanulmányozni lehet a biotikus és a kulturális sokféleség kapcsolatát, emellett napjainkban a temetők kulturális jelentősége is jól ismert világszerte (LASKE, 1994; DAFNI et al. 2006; RAHMAN et al. 2008; JORDAN 2010; HADI et al. 2014). Mivel a muszlim vallás egy ökológiai szempontból érzékeny, és tudatos vallásként van világszerte elkönyvelve (FOLTZ 2006), nem meglepő, hogy a muszlim temetőket is általánosságban érintetlenvédett helyeknek tartják a szakemberek (CHAMPION et al. 1965). Ennek ellenére a muszlim temetők szerepe a növényi biodiverzitás megőrzésben csak néhány tanulmány alapján ismert, így például Pakisztánból (RAHMAN et al. 2008; HADI et al. 2014; CHAGHTAI et al. 1978, 1983; AHMAD et al. 2010), ahol ritka aromás és gyógynövények rendszeresen felbukkannak muszlim temetőkben is úgy, mint az Olea ferruginea,