DOI:10.26080/krrmkozl.2013.1.177 A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 177–202 Ka pos vár, 2013 A Balatonlelle-Rádpusztai Árpád-kori telep MoLNÁR ISTVÁN és SIPoS CARMEN Rippl-Rónai Múzeum, H-7400 Kaposvár, Fő u. 10. E-mail: [email protected], [email protected] MOLNAR I. SI PO S C.: Arpadian-aged settlement in Balatonlelle- Rádpuszta Abstract: The article summarizes the results of the excava- tions of the Arpad-aged settlement from the 11th–14th century in Balatonlelle-Rádpuszta. We found a pit-house and several outdoor-furnaces with abundant finds: potteries, a spur and a mammut-tooth. Keywords: Arpadian-aged village, pit-house, outdoor furnace, spur, mammut-tooth. Tanulmányunkban a Rádpuszta mellett, a 67-es el- kerülő út építése előtt 2005-ben és 2006-ban végzett megelőző feltárások során előkerült középkori tele- pülésmaradványokat szeretnénk bemutatni. Ezek két lelőhelyet érintettek – a 67/5. Balatonlelle–Rádpuszta- Romtemplom mellett lelőhelyen Sipos Carmen és Mol- nár István, a 67/4. Balatonlelle–Rádpuszta-Temetőalja -dűlő lelőhelyen Honti Szilvia és Németh Péter Gergely vezette a feltárást. Utóbbiaknak köszönjük, hogy anya- gukat feldolgozásra átadták.1 A Somogy Megye északi részén, a Balatonhoz kö- zel található Rádpuszta település a környezetétől 10– 15 m-re emelkedő homokháton helyezkedik el. (1. kép) A dombháttól nyugatra, a mai napig használt temető- ben, a település utolsó házaitól délnyugatra állnak a falu egykori templomának maradványai. Ez a megye egyik legszebb romtemploma, falai 8–10 m magasan megma- radtak. (12. tábla 6. kép) 1. kép: A lelőhely elhelyezkedése A településtől keletre fokozatosan emelkedő dombo- kon szőlő terem, nyugaton az észak-déli irányú Tetves pülést nyugatról kerüli el (2. kép). A szemesi szakaszon patak és mocsaras ártere található. A patak az újkor- még mocsaras területen vezet át, de a csomóponttól ban szabályozáson esett át, részben mesterségesen indulva fokozatosan eléri a berekpartot. kialakított árokban folyik a Balatonba a Szemesi-berken A kiváló megtelepedést nyújtó berekparton végig le- keresztül. Ez utóbbi egy nagyobb, tölcsér alakú, mocsa- lőhelyek sora húzódik. Rádpuszta település déli részétől ras öböl, amely majd négy kilométer széles a torkolati északra haladva közel két kilométer hosszan folyama- részén, dél felé fokozatosan keskenyedik. A 67-es elke- tosan régészeti objektumok kerültek felszínre. A terület rülő út ezen a szakaszon a pataktól keletre fut, a tele- négy lelőhelyre lett osztva. Ezek közül a két északi (67/2. Balatonlelle–Rádi út mellett és 67/3. Balatonlelle–Rádi- 1 Köszönjük az ásatás minden dolgozójának a munkát. Az SMMI domb) feltárásakor nem kerültek elő középkori objektu- dolgozói közül technikusként Mészáros Szilvia, Beke Zsolt, Var- mok.2 Ezek a mai Rádpuszta település mellett található ga Gyula, illetve Nyári Zsolt, Balla Krisztián, Cserép Tamás, Gál 67/4. Balatonlelle–Rádpuszta-Temetőalja-dűlő lelőhely Zoltán, Ferencz Bálint és Ambrus Edit dolgoztak az ásatásokon. A közepétől jelennek meg, majd a legdélebbi lelőhelyen gépi munkát a Leveller Kft., az ásatási munkásokat az Arch-Homo 2003 Kft. és a Leveller Kft. biztosította, a térinformatikai munkát az – 67/5. Balatonlelle-Rádpuszta-Romtemplom mellett – Archeodata 98 Bt végezte. A tanulmányunkban leközölt fémanya- a középkori templomrom közelében is folytatódnak. got Horváth Péter, a kerámiaanyagot Nagy Ágnes restaurálta, a A templomromnál Éry István 1959-ben végzett ré- tárgyrajzokat Nyári Zsolt, a tárgyfotókat Balla Krisztián készítette - munkájukat köszönjük. A 67-es útkorrekció Látrány-Balatonszemes gészeti feltárást, ekkor a rom állagmegóvása is meg- közötti szakaszának régészeti munkálatait az Nemzeti Autópálya történt. A templomnál 3 építési periódust különböztetett Zrt. anyagi támogatása és az akkori, kulturális örökségünk és múl- tunk emlékeinek védelme szempontjából megfelelőbb törvényi hát- tér tette lehetővé. 2 Honti et al. 2006. 46-49. ________________________________________ ISSN 2064-1966 (Print); ISSN 2631-0376 (Online) 178 MoLNÁR ISTVÁN – SIPoS CARMEN 2. kép: légifotó a lelőhelyről meg. A legkorábbi fázist az Árpád-korra tette, azon belül nemzetségben találja meg a település első birtokosait a 12. század közepére valószínűsítette, a 2. építési pe- és a templom építőit, kegyurait, de a Pannonhalmi apát- riódust a 13–14. sz. fordulójára, a 14. századra, a 3. pe- ság szerez itt adományként birtokokat. Magyar Kálmán riódust a 15. század második felére keltezte.3 Az épület a templomot korai eredetűnek, Vecelin és leszármazot- az 1. periódusban félköríves záródású, kis téglatemp- tai kegyúri bencés egyházának tartja5. A templom és a lom volt, amely a 2. periódusban új hajót kapott, a régi település is megérte a török-kort. Az 1573–75-ös török templomból szentély lett. Az új, nagyobb méretű hajó összeírásokban még szerepel, 8 házat említenek. Ké- nyugati karzattal, támpillérekkel rendelkezett, később sőbb elnéptelenedik, csak majorság lesz a falu helyén a sekrestyét építettek hozzá, ebben oltár is volt, kápolna- visszahódítás után.6 ként szolgált.4 A templomot 1333-ban, a pápai tizedjegyzékben A település neve a Rád nemzetségre utal. A Rád említik először, ekkor 50, a 1335-ös összeírásban 20 nemzetség Vecelin és a fia Rád leszármazottait jelenti, dénárral szerepel, a papot Péternek illetve Gergelynek akik Somogyban, a legyőzött Koppány területén kaptak hívják. 1419-ből István, 1517-ből Kelemen nevű plébá- birtokokat. Éry István a feltárás eredményeit bemuta- nos neve maradt fenn. A Somogyi főesperességhez tar- tó cikkében összegyűjtötte és bemutatta a településre tozott, Szűz Máriának szentelték.7 vonatkozó írott forrásokat is. A korai időszakból több, Ha nem is teljes biztonsággal, de egy fontos törté- a pannonhalmi apátság javára tett adományról ma- nelmi esemény is a településhez kapcsolható. Az Imre radtak fenn adatok. 1131–1141 között András remete, király és öccse, a későbbi II. András közötti testvérhá- korábbi veszprémi prépost rádi szabadosokat, 6 szőlő- ború egyik csatája 1199-ben Rádon zajlott. A harc Imre művest és 3 szőlőt, 1146-ben Szines asszony 5 szőlőt győzelmével ért véget. A több Rád nevű helység közül 5 háznéppel ajándékoz az apátságnak. Az 1237–40- a kutatás leginkább ide, a Somogy megyei Rádra loka- es Albeus-féle összeírás alapján tudjuk, hogy 10 ház lizálja a csata helyét.8 szőlőművese, 1 jobbágya volt Rádon az apátságnak. A források jól mutatják a szőlőművelés nagy múltját 1255-ben a Rád nemzetség tagjai 30 hold földet adnak a településen, már a legkorábbi említés is ezzel kapcso- el az apátságnak. Később, a 14. századból vannak arra latos. A falutól keletre ma is szőlőhegyek kezdődnek. adatok, hogy Rád nemzetség tagjai bérlik a pannonhal- A források alapján azt is valószínűsíthetjük, hogy tatár- mi apátság itteni földjeit. A források alapján Éry a Rád 5 Magyar 2001. 265. 6 Éry 1967. 189-190. 3 Éry 1967. 190-193. 7 Éry 1967. 189., M. Aradi 2007. Adattár 4 Éry 1967. 186-189. 8 Kristó 2003. 130., Kristó 2006. 197. A BalatoNLELLE-RÁdpusztai ÁRPÁd-KoRI TELEP 179 járás sem okozhatott nagy törést a település életében. zotta a megtelepülőket, ugyanakkor a földrajzi helyzet Tudjuk, hogy Rád a 12. század végén a hadiút mel- egy keskenyebb sávra szűkíti a megtelepedés lehetsé- lett feküdt, amely Szemesen, Gamáson és Marcalin át ges területét. A berken átvezető átjáró is hozzájárult a futott.9 Egy másik, Rádot is érintő út kelet felé, Teleki, település létrejöttéhez. ozora és Simontornya irányába vezetett. Rádtól nyu- Mint már utaltunk rá, a 67-es út nyomvonala a falu- gatra a bereken átkelve a Balaton déli partján folytató- tól nyugatra fut, a lelőhelynek az út nyomvonalába eső dott az út, amely az északi partra átjutást biztosító át- része volt feltárható. A mai település a tengerszint felett kelőt is érintett.10 113–122 m-re van, a Tetves patak mocsarasodó ártere Lázár deák 16. század elején készült térképén a te- 106–108 m mélységig mélyül. Nyilvánvalóan ez a terület lepülés nincs ábrázolva, a mai Somogytúrnál lévő Tard, nagyon érzékeny volt a talajszint változásaira. Maga az Nagycsepely, Köröshegy van jelölve a térképen. Csepely ásatási terület a legdélebbi pontján 108 m tengerszint- a Balaton mellé van rajzolva, a tó illetve a mellette lévő feletti magasságon kezdődik és északra haladva egyre mocsaras, lápos területek igen kiterjedtek voltak. A ku- magasabban fekvő területet érint. Amikor a nyomvonal tatás a Balaton vízszintjének emelkedését, a vízfelület a mai településhez fokozatosan közeledni kezd, len- kiterjedését valószínűsíti az időszakban.11 Ennek okát dületesebben emelkedik 112–113 m magasságig. Bár elsősorban az éghajlati változásban kereshetjük. Az írott a folytatódó nyomvonal egyre magasabban halad, az források is utalnak az éghajlat 13. századtól bekövetkező utolsó Árpád-kori, középkori objektumok nagyjából a je- csapadékosabbá válására, a vizes térszintek kiterjedé- lenlegi település utolsó házainál, az előbbi magasság- sére.12 Mint majd kitérünk rá, erre lelőhelyünkön is van- ban voltak. Az itt talált kemencebokortól 60 m-re délre, nak jelek. Ugyanakkor – legalábbis egyes vélemények egy nagyjából 100 m hosszú szakaszon csoportosult az szerint – a Balaton Árpád-kor végi gyors vízszintemelke- objektumok többsége, 3 kemence és 4 egyéb objektum. désében egy a Tihanyi apátság által a 13. század első A legdélebbi, legmélyebb részen volt egy ház, egy ke- felében végzett gátépítés is szerepet játszhatott.13 mencebokor és egy sekély gödör, valamint a két terület Az első katonai felmérésen a berket még igen kiter- között elszórtan három