MAGYAROK ROMÁNIÁBAN, 1990–2015 tanulmánykötet Sorozatszerkesztő: Sepsi Enikő A szerkesztőbizottság tagjai: Balla Péter, Bozsonyi Károly, Csanády Márton, Fabiny Tibor, Homicskó Árpád, Kendeffy Gábor, Kocsev Miklós, Sepsi Enikő, Szenczi Árpád, Törő Csaba MAGYAROK ROMÁNIÁBAN, 1990–2015 tut tanulmánykötet Tanulmányok az erdélyi magyarságról Szerkesztették: Bárdi Nándor és Éger György Károli Gáspár Református Egyetem • L’Harmattan Kiadó Budapest, 2017 Ez a kötet a Károli Gáspár Református Egyetem, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet és a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet közös kutatási programjában készült, a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században 109173 sz. OTKA projekt támogatásával. Lektorálta Filep Tamás Gusztáv Felelős kiadó: Dr. Szenczi Árpád, a KRE TFK dékánja Károli Gáspár Református Egyetem 1091 Budapest, Kálvin tér 9. Telefon: 455-9060 Fax: 455-9062 © Szerzők, szerkesztők, 2017 © Károli Gáspár Református Egyetem, 2017 © L’Harmattan Kiadó, 2017 ISBN 978-963-414-357-4 ISSN 2062-9850 Kiadja a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó. A kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16. Tel.: +36-267-5979 [email protected] www.harmattan.hu; webshop.harmattan.hu TartaLom tut Előszó . 7 1. Románia magyarságpolitikája 1918–1989 (Bárdi Nándor) . 9 1.1. A romániai magyarság fogalmának történeti körülírása . 10 1.2. Politikatörténeti periodizáció . 23 1.3. Románia magyarságpolitikája a két világháború között . 32 1.4. Magyar politikai érdekképviselet a két világháború között . 44 1.5. a román pártok és kormányzatok magyarságpolitikája 1944–1948 . 63 1.6. A Magyar Autonóm Tartomány mint politikai kirakat, gettó vagy üvegház? 96 1.7. A Ceauşescu-korszak magyarságpolitikája . 114 1.8. Hetven év magyarságpolitikájának keretezése . 119 2. Demográfiai és társadalmi makrofolyamatok (Kiss Tamás) . 129 2.1. A romániai magyar népesség alakulása . 129 2.2. Változó etnikai rétegződési rendszer . 152 3. Nyelvismeret, nyelvi jogok és nyelvhasználat (Horváth István) . 185 3.1. Az erdélyi magyar nyelvi közösség jellegzetességei a romániai népszámlálások tükrében . 185 3.2. Az erdélyi nyelvi helyzet, nyelvismeret a népszámlálási statisztikákon túl . 192 3.3. Hivatalos nyelvi státus, nyelvi jogok és azok alkalmazása . 198 3.4. Médiafogyasztás . 221 3.5. Nyelvhasználati minták . 224 3.6. Következtetések . 225 4. Jogi keretek (Fábián Gyula) . 231 4.1. Az 1989-es helyzetkép . 232 4.2. Alkotmány és kétoldalú szerződések . 236 • 5 • Tartalom 4.3 Az identitáshoz való jog és az etnikai arányok megváltoztatásának tilalma 240 4.4 A diszkrimináció és a hátrányos megkülönböztetés tilalma . 247 4.5 A nemzeti jelképekhez és ünnepekhez való jog . 253 4.6. A vallásgyakorlás joga . 257 4.7. Az önkormányzati jogosítványok . 259 4.8. A külfölddel való aka dály ta lan kapcsolattartás joga . 266 4.9. Anya nyelv hasz ná lat az igazságszolgáltatásban . 270 5. Erdélyi magyarok: kisebbség, politikai közösség vagy diaszpóra? (Kiss Tamás, Toró Tibor, Székely István Gergő) . 277 5.1. Kisebbség a többség szemében . 278 5.2. Az erdélyi magyar politikai mező . 294 5.3. Magyar állampolgárság- és nemzetpolitika . 324 6. Oktatásügy (Papp Z. Attila, Márton János) . 341 6.1. A kisebbségi oktatáspolitika és a magyar oktatási hálózat . 341 6.2. Statisztikai helyzetkép . 344 6.3. Jogi környezet . 347 6.4. Óvodák . 351 6.5. Általános iskolák . 352 6.6. Középiskolai oktatás . 353 6.7. Szakmunkásképzés . 354 6.8. Magyar nyelvű felsőoktatás . 355 6.9. Oktatás szórványban . 358 6.10. Felnőttképzés . 360 6.11. A kompetenciamérések tanulságai . 361 6.12. Meghatározó folyamatok . 370 7. Egyházak és vallási élet (Kiss Dénes) . 373 7.1. Vallásosság és vallási élet. Statisztikai helyzetkép . 373 7.2. Az egyházak intézményrendszere . 378 7.3. Az egyházak társadalmi intézményei, tevékenysége . 383 8. Nyilvánosság és médiafogyasztás . 395 8.1. Az erdélyi magyarok nyilvánosságának általános jegyei (Magyari Tivadar) . 395 8.2. Médiaszerkezet, médiafogyasztás a 21. század második évtizedében (Kiss Tamás) . 406 • 6 • ELőszó tut Gyakorló egyetemi oktatóként az elmúlt évek során számtalanszor szembesül- tünk azzal a ténnyel, hogy a hallgatók nagy vonalakban sincsenek tisztában a határon túli magyar közösségek viszonyaival. Közben a hazai és külhoni magyar tudományosság a kisebbségi közösségek kutatásában rendkívül jelentős ered- ményeket ért el, amelyek összefoglaló munkákban, például a Kisebbségi magyar közösségek a 20. században, Kárpát panel 2007 vagy a Határon túli magyarság a 21. században kötetekben is megjelentek. A romániai magyarság vonatkozá- sában az erdélyi folyóiratokban (Magyar Kisebbség, Erdélyi Társadalom, Szé- kelyföld, Korunk), a különböző tudományos műhelyek könyvsorozataiban (EME Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport, Kriza János Néprajzi Társaság, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Sapientia EMTE) is jelentős számú értékes munka jelent meg. Ezek jó része tudományos segédletekkel, adatbázisokkal együtt elérhető az Erdélyi Magyar Adatbankban is. Ugyanakkor az 1990 után intézményesülő, szerteágazó és színvonalas kutatási eredményeket hozó kül- honi magyar kutatások a lehetségesnél sokkal kevésbé szervesültek a magyar- országi tudományos életben. Ezért tartjuk fontosnak e kötet megjelentetését. A hiányt felismerve határoztuk el, hogy elsősorban a felsőoktatás igényeit fi- gyelembe véve, az egyetemi oktatás színvonalának emelése és bővítése, továbbá az oktatók és a hallgatók munkájának megkönnyítése érdekében tekintjük át a romániai magyarság történetét. A könyv olvasói célcsoportja a felsőoktatásban résztvevők mellett a politikai döntéshozók, a középiskolai tanárok, a téma iránt érdeklődők. Ez a kötet az utóbbi 25 év romániai magyarságra vonatkozó történeti- társadalmi-politikai kutatásainak szintézisére törekedett. A kisebbségi közös- séget, mint társadalmi önszerveződést tárgyaljuk, szélesebb történeti keretben, illetve Románia és Erdély társadalmi viszonyaiban értelmezzük. A címben ígérthez képest többet adunk az 1918-ig visszanyúló történe- ti áttekintéssel, amely az 1989 utáni kisebbségtörténeti kutatások próbálta • 7 • Előszó összegezni. Ugyanakkor a romániai magyar intézményességnek hiányoznak olyan mezői ( például egyesületek, közművelődés, tudományosság) ahol a szer- kesztők nem találtak átfogó kutatásokat vagy szerzőket. Jelen kötetünk szerzői a téma romániai és magyarországi szakértői, nagy- részt a kolozsvári Kisebbségkutó Intézet és az MTA TK Kisebbségkutató In- tézetének munkatársai. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik áldozatos munkájukkal a kötet megjelenését lehetővé tették/teszik, elsősorban is a Károli Gáspár Református Egyetemnek és a Kiadónak. Budapest, 2017 nyarán A Szerkesztők • 8 • 1. Románia maGyaRsáGpoLiTiKája 1918–1989 tut Bárdi Nándor A kötet a romániai magyarság 1989 utáni társadalmi-politikai helyzetével fog- lalkozik, ez a tanulmány pedig a történeti előzményekről ad áttekintést. Köny- vünk nem szenvedéstörténetet ír, így itt sem a romániai magyarság hanyatlás- történetéről, a „szükségszerű” évszázados demográfiai, társadalmi, gazdasági, kulturális visszaesésről lesz szó. Egy olyan közösséget szeretnénk bemutatni, amelyik a 20. század rendkívül változó romániai, román–magyar és tágabb regionális, nemzetközi viszonyai között adottságaival és forrásaival kereste a helyét. Vezetői nemcsak elszenvedői voltak az eseményeknek: a gyakori és radi- kális politikai-hatalmi változásokra különböző válaszokat dolgoztak ki, és ezek megvalósítása érdekében döntéseket is hoztak. Azt, hogy a pusztán magyarul beszélők csoportja helyett kisebbségi magyar közösségről beszélhetünk – amely önmagát képes romániai magyar kisebbségi társadalomként elképzelni –, az elitek tevékenysége mellett a folyamatosan újraszerveződő, etnikailag integrált romániai magyar intézményességre vezetjük vissza. Ebben a fejezetben, miután megpróbálom tisztázni, hogy történetiségében miről is beszélünk – hogyan is értelmezhető a romániai magyarság fogalma a 20. században –, részletes periodizációt adok (1.1.–1.2.). Ezt követően Románia két világháború közti magyarságpolitikáját tekintem át (1.3.). Majd a politikai érdekérvényesítés lehetőségeit vázolom (1.4.). Az 1944 utáni történéseket már nem tudom tematikusan taglalni, hiszen alaptételem az, hogy az államszoci- alizmusban nincs lehetőség a kisebbségpolitika intézményesülésére, hanem az adott ország magyarságpolitikáján belül alakulnak a kisebbségi közösségek lehetőségei. Ezért itt a kronológiai tagolással éltem, az 1944–1947 közti évek- re (1.5.), a Gheorghiu-Dej meghatározta időszakra, 1948–1965 (1.6.), illetve a Ceauşescu-korszakra, 1965–1989 (1.7.) bontva a történetet. Végezetül a nyolc- vanas évek második felére vonatkozó helyzetképet vázolok, és a hét évtized magyarságpolitikáját alakító legmeghatározóbb viszonylatokat taglalom (1.8.). Így míg az 1944 előttiekről vázlatosan szólok, inkább csak a kereteket felvázolva, • 9 • Bárdi Nándor addig a második világháború után történtekről eseménytörténeti összefoglalót kell adnom, mert ekkor már sokkal kevésbé lehet a magyar közösség történéseit a román pártállami működésben szétbogozni, külön szerkezetként értelmezni. Ezzel is tudatosítani szeretném, hogy a romániai magyarság évszázados történe- tében a két világháború között és 1989 után intézményesülhetett mint politikai közösség, de az államszocialista korszakban csak a pártállami viszonylatokban (azoknak alárendelve) szerveződhetett, tematizálhatta sajátosságait, problémáit. De mindez mindvégig politikai alkufolyamatokban működött – az egyéni