BUDAPEST RÉGISÉGEI XLI. 2007. ZSIDI PAULA A DUNA SZEREPE AQUINCUM TOPOGRÁFIÁJÁBAN BEVEZETÉS keresztül a birodalom közigazgatási határvonalát, A Kárpátmedencét keleti és nyugati részre osztó Pannonia inferior helytartójának aquincumi Duna a római kort megelőző időszakokban rezidenciáját is a Duna által közrefogott területen, többnyire nem töltött be oly mértékű gazdasági, a mai Dunameder egy szigetén helyezkedett el. etnikai és kulturális megosztó szerepet, mint A Duna hatását az aquincumi topográfia amilyet a római kor csaknem öt évszázada alatt. A kialakulására és változásaira többnyire csak Krisztus utáni 1. századtól a Római Birodalom érintette a kutatás, bár sosem hagyta egészen közigazgatási határa a Duna vonala lett.1 Az ettől figyelmen kívül. A Pannonia történeti földrajzára nyugatra a fekvő terület az Európa nagy részét vonatkozó, a topográfiai kutatások korai szaka- kitevő, a Földközi–tenger övezetét is magában szában keletkezett publikációk elsősorban a foglaló birodalom részeként fejlődött tovább, meg- történeti forrásokra, és a felszínen látható marad- honosítva egyebek között a hódítók írásbeliségét, a ványokra támaszkodva értékelték a Duna szere- kőépítkezést, a városi infrastruktúra korábban pét.4 Nagy Lajos vetette össze elsőként – isme- nem ismert elemeit. A Dunától keletre fekvő reteim szerint kiadatlan munkájában – a folyó területek népei – bár a birodalom közelsége áradásairól szóló jelenkori tapasztalatokat és az vitatlanul hatott a határokon túl élőkre is – saját aquincumi topográfia egyre szaporodó adatait.5 fejlődési útjukat járták. A Kárpátmedence nyugati Kéziratában számos olyan, a római kori város felében meghonosodott római kultúra sok szem- árvízvédelmével kapcsolatos kérdést vetett fel, pontból hatással volt a területek későbbi amelyre csak a későbbi kutatások eredményei fejlődésére is. adhattak választ (pl. a polgárváros árvízvédelme), A Duna gazdasági, kulturális szerepe jól ismert ugyanakkor több olyan megállapítást is tett, Aquincumnak, Budapest római kori város- melyeket a későbbi régészeti kutatások is mege- elődjének, Pannonia inferior fővárosának, hely- rősíteni látszanak (pl. az őrtornyok és erődök tartói székhelyének történetében is.2 Stratégiai telepítése), vagy a helytartói palotát hordozó Óbu- szempontból a folyó szigetekkel tagolt partvonala dai ún. Kissziget keletkezésének kérdése. Összes- jó védelmet, s egyben biztonságos átkelési ségében munkája már az ismert ásatási adatok lehetőséget is nyújtott. A folyó szerves alkotóeleme birtokában világított rá arra, hogy Aquincum volt a római katonai határövezetnek, védelmi helyrajzát a folyó vízjárását is figyelembevéve rendszernek is, melyet mindkét partján és alakították ki. Néhány évtizeddel később Nagy szigetein létesített katonai objektumok láncolata Tibor több művében is foglalkozott az egykori igazol.3 A folyó jelentette továbbá hosszú időn környezettel. A főváros őskortól a honfoglalásig 1 A Kárpát-medence korábbi közigazgatási egységére és 4 Aquincum földrajzi fekvésének első részletes taglalása a annak római korban továbbélő nyomára utal ALFÖLDI A.: felszínen látható maradványok számbavételével: SALAMON Magyarország népei és a Római Birodalom. (az eredeti (1878) 293–305. Később az itinerariumok alapján: GRÁF A.: budapesti 1934–es kiadás nyomán szerkesztette: Pannonia ókori földrajza. (Übersicht der antiken Patay–Horváth András és Forisek Péter. Máriabesnyő– Geographie von Pannonien. DissPann I/6. Budapest, 1936. Gödöllő, 2004. 21. 96–99. 2 Legutóbb összefoglalóan PÓCZY 2004. 17–61. 5 NAGY L.: A dunai árvizek és árterületek Budapest környékén 3 Az aquincumi limes–szakasz táborairól VISY 2000. 55–58; az őskortól a magyar honfoglalás idejéig. Kézirat BTM NÉMETH 2003a. 85–92; Idem: 96–99. Régészeti Adattár 206–79. ltsz. 57 ZSIDI PAULA terjedő történetét és régészeti emlékeit bemutató trukciós partvédelmi létesítmények, töltésen munkájának rövid bevezető fejezetét szentelte a haladó utak, hídpillérek, hídfőállások, kikötők) ne- témának, s a kötethez mellékelt színes lelőhely- héz és költséges, sokszor szárazföldi módszerekkel térkép alapjául a korabeli hidrológiai kutatások nem is lehetséges. Ráadásul a közvetlenül a parton eredményeképpen rekonstruált egykori Duna- vagy a mederben létesített építmények a száraz- medret tüntette fel.6 Ugyanő a polgárváros korai földi maradványoknál többnyire sérülékenyebbek, történetét feldolgozó tanulmányában hosszan veszélyeztetettebbek, részben éppen a medrét vizsgálja a területre vonatkozó hidrológiai kutatá- folyamatosan építő–bontó folyam által, részben sok eredményeit, és azokat felhasználja a topog- pedig az ember modern partvédelemmel és hajó- ráfiai és történeti következtetések levonására.7 Az zással összefüggő építési munkájának eredmé- újabb, aquincumi topográfiával foglalkozó publi- nyeképpen. kációk szinte mindegyike kiindulópontként említi a földrajzi környezetet, melynek ismerete a gyara- TÖRTÉNETI FORRÁSOK A DUNÁRÓL podó régészeti adatok és a lassan rendszeressé Aquincum, illetve Budapest területének római váló geomorfológiai és geológiai vizsgálatok alap- kori földrajzi nevei közül egyedül a Duna ján egyre pontosabbá válik.8 A téma interdisz- (Danuvius) neve maradt fenn. A név számos ciplináris jelentőségét felismerve, célzott alapku- korai történeti írásból ismert, s említése nem tatás keretében is sor került Aquincum szűkebb mentes az irodalmi sablonoktól.11 A Duna és körzetének környezettörténeti–geomorfológiai környezete általában akkor jelenik meg a történeti vizsgálatára.9 Új adatokat jelenthet a Duna medré- írók munkáiban, amikor a birodalmi politika nek lassanként rendszeressé váló búvárrégészeti számára fontos események zajlottak térségében. kutatása.10 A folyó későbbi aquincumi szakaszára talán csak A téma kutatása nem könnyű, annak ellenére, a korai források közül az egyik legtöbbet idézett, hogy Budapest területén a római kori régészeti Augustus császár ancyrai felirata, a Monu- örökség egy része éppen a Duna partján, annak mentum Ancyranum utal közvetlenül,12 közelében, illetve medrében található. Ezeknek az „…kiterjesztettem Illyricum határát a Duna emlékeknek a feltárása jellegüknél fogva (fakons- folyam partjáig” – írja a császár. Az Augustus császár végrendeleteként is számontartott feliraton a Duna vidékre vonatkozó rész azonban vitatott,13 ugyanis a forrásban jelzett "ad ripam 6 NAGY T. 1973. 41. 7 Idem 1971. 68–70. Fluvii Danubii" értelmezését a későbbi aquincumi 8 ZSIDI P.: Aquincum polgárvárosa az Antoninusok és partszakaszra a régészeti leletek egyelőre csak Severusok korában. Budapest, 2002. 21–22; Idem: Die gyéren támasztják alá.14 Kétségtelen azonban, Geographie Aquincums. In: Forschungen in Aquincum hogy Augustus uralkodásától kezdődően a mai 2003. 43–46; Idem 2004. 168–171; MINDSZENTY A.–HORVÁTH Z.: Geo–archaeopedologia a környezeti rekonstrukció Budapest területének története kettévált a Duna szolgálatában. (Geoarchaeology in the service of jobb, illetve bal bartján, a Duna jobb partja római environmental reconstruction. Aqfüz 9. (2003) 16–32; érdekkörbe került,15 még akkor is, ha a tényleges HORVÁTH Z.–MINDSZENTY A.–KROLOPP E.: Fejezetek katonai hatalom és foglalás csak Claudius császár Aquincum jégkorszak utáni környezetének fejlődés- uralkodása idején valósult meg. történetéből. In: (Szerk. Csemez A.) Óbuda–Békásmegyer területén kialakult tájhasználati konfliktusok feltárása. Guckler Károly Természetvédelmi Közalapítvány Kuratóriuma. Budapest, 2008. 25–36. 11 MÓCSY A.: Pannonia az ókori irodalomban. In: Pannonia 9Az MTA Földrajztudományi Intézete és a BTM Aquincumi régészeti kézikönyve (szerk. Mócsy András és Fitz Jenő) Múzeumának közös kutatási programja „Római kori Budapest, 1990, 10–14; ANREITER, P.: Die vorrömischen települések vizsgálata környezetmorfológiai szempontból a Namen Pannoniens. Budapest, 2001. 229–238; A korai Duna partján, a Római fürdő és a Zsigmond tér közötti időszak legismertebb forrásainak közreadása, benne szakaszon.” címmel, az OTKA tematikus pályázataként, T számos Dunára vonatkozó adattal: Korai földrajzi írók – a 032263 nyilvántartási számon, témavezetők H. Kérdő római hódítás kora (ediderunt Fehér Bence – Kovács Péter) Katalin és Schweitzer Ferenc. Budapest, 2003, 11–35. 10 Az elmúlt években a Duna-parti illetve a Duna medrét 12 Ibidem 234–235. érintő beruházásokhoz kapcsolódóan rendszeressé vált a 13 TÓTH 1976; MÓCSY 1979; FITZ J.: Probleme der Zweiteilung búvárrégészeti kutatás Tóth János Attila közre- Illyricums. Alba Regia 29. (2000), p. 65–73. működésével: TÓTH J. A.: Budapest, III. ker., Dunameder, 14 GABLER, D.: Early roman occupation in the Pannonian Aquincumi híd. Aqfüz 12. (2006), 212–214; Idem: Budapest, Danube bend. In: Roman frontier studies 1995. Oxbow III. ker., Zsigmond tér, Dunameder. Aqfüz 13. (2007) Monograph 91. (1997), p. 87–88. 264–265. 15 NAGY T. 1973. 84–85, 113. 58 ADUNA SZEREPE AQUINCUM TOPOGRÁFIÁJÁBAN A Duna víziútját a későbbi korok számos utal az alacsonyabb társadalmi helyzetűek kultusz történetírója is említi, ezek többségükben azonban iránti tiszteletének megnyilvánulására.22 A magas nem vonatkoztathatók közvetlenül az aquincumi állami tisztségviselők hivatalos kultuszának után- Duna–szakaszra. A későrómai időszak két forrását zásaként értékelhető a Duna medréből, a azonban érdemes kiemelni. Aquincumról szóló Hajógyári szigetnél előkerült, a „hömpölygő” egyik utolsó hiteles forrásunk Ammianus Mar- Dunának („Danuvio defluenti”) szentelt oltárkő, cellinus, aki számos, a Dunán keresztül történt melyet Titus Aterius Callinicus, Titus Haterius barbár betörésről is tudósít, leírást ad az