A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István PANDORA KÖNYVEK . KÖTET A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István Szerzők: Arany Éva, Dobi Nyina, Ember Eszter Anna, Farkas László, Fiziker Róbert, Harsányi Iván, Hegedűs István, Kozári József, Lombosi Gábor, Mayer Gábor, Mukri Ágnes, Nagy Emese, Németh István, Smid Réka Debóra, Tollas Gábor, Várkonyi Péter Sorozatszerkesztő: Prof. Dr. Mózes Mihály A -ben megjelent kötetek: Gábos Judit: Dinu Lipatti (. kötet) Várady Krisztina: Poulenc: Un soir de neige (. kötet) Csüllög Judit: A népdal szerepe a kezdők zongoraoktatásában Magyarországon (. kötet) Őrsi Tibor: Lexikológiai és szaknyelvi tanulmányok (. kötet) Mózes Mihály: Agrárfejlődés Erdélyben (. kötet) A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István LÍCEUM KIADÓ Eger, ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET ISSN - A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Csernák Krisztina Borítóterv: Gembela Zsolt Megjelent: . augusztus Példányszám: Készítette: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdája Felelős vezető: Kérészy László TTARTALOMARTALOM A MMÁSODIKÁSODIK VILÁGHÁBORÚVILÁGHÁBORÚ Háború és átrendeződés (Németh István) . Katyń () (Arany Éva – Németh István) . A Barbarossa-terv (. december .) (Közreadja: Németh István) . Tyimosenko–Zsukov: Megfontolások a Szovjetunió haderőinek stratégiai felvonulási tervére a Németországgal és szövetségeseivel való háború esetére ( május) (Közreadja: Németh István) . Kot moszkvai lengyel nagykövet Sztálinról () (Fordította: Arany Éva) . A Vichy-kormány zsidópolitikája (–) (Nagy Emese) . Rudolf Hess titka (Fiziker Róbert) . A jazz Goebbels szolgálatában (–) (Osztrozics Angéla) . Az Enigma ellen (Arany Éva – Németh István) . A Bernhard-akció – pénzhamisítás a „Harmadik Birodalomban” (–) (Németh István) . A Generalplan Ost (–) (Hegedűs István) . A holokauszt (Németh István) . A legendás borostyánszoba (Fiziker Róbert) . Földalatti rakétagyár: a Dora koncentrációs tábor (Németh István) . Rakéták Londonra (Kozári József) . Felpörgetve a csatába (Németh István) . Német tengeralattjáró-háború (Németh István) . Hitler elpusztíthatatlan légvédelmi tornyai (–) (Tollas Gábor) . Hitler atombombája (Németh István) . Salo, az olasz fasizmus utolsó „bástyája” (Hegedűs István) . A Nemzeti Fasiszta Párt programjából () (Közreadja: Németh István) . Fiatalok a salói köztársaságról (Mayer Gábor) . Spykman geopolitikája () (Nagy Emese) . A . század titkai . kötet A Wannsee-konferencia () (Ember Eszter Anna – Németh István) . Auschwitz (Mukri Ágnes) . Miért nem bombázták Auschwitzot? (Várkonyi Péter) . Gulag és Auschwitz – egy nap (Dobi Nyina) . Heller Ágnes: Auschwitz és Gulag (Közreadja: Smid Réka Debóra) . Robert Merle: Mesterségem a halál (Közreadja: Smid Réka Debóra) . Adolf Eichmann: Feljegyzések a börtönből () (Közreadja: Smid Réka Debóra) . Merénylet Hitler ellen – a Villám hadművelet () (Lombosi Gábor) . Merénylet Hitler ellen – a Valkür () (Farkas László) . A Fehér Rózsa ellenálló csoport (–) (Fiziker Róbert) . A Market-Garden hadművelet () (Kozári József) . A varsói felkelés () (Arany Éva – Németh István) . A Waff en-SS (Németh István) . Az ardenneki off enzíva (–) (Kozári József) . Werwolf – a gerillák (–) (Hegedűs István) . Polgárháború Görögországban (Harsányi Iván – Kozári József) . XII. Piusz: Gondolatok a világháborúról (Arany Éva) . A nők mint hadizsákmány (Németh István) . A Wilhelm Gustloff katasztrófája () (Fiziker Róbert) . Raoul Wallenberg: ember az embertelenségben (–) (Fiziker Róbert) . Amerikai atombombák Japánra () (Németh István) . A MÁSODIKMÁSODIK VILÁGHÁBORÚVILÁGHÁBORÚ (–) Az Adolf Hitler nagybirodalmi tervei és faji őrülete által kiváltott expanziós politika és a világhegemóniáért folyó küzdelem a Német Birodalom, Olasz- ország és Japán, illetve Nagy-Britannia és Franciaország demokráciái között, amelyeket -től az Egyesült Államok és a Szovjetunió támogatott, rövidesen a második világháborúvá (–) szélesedett. Lengyelország megtámadá- sa () után a német csapatok benyomultak Hollandiába, Belgiumba és Lu- xemburgba. Két egymást követő villámháborúban a Német Birodalom egyedül -ben hat államot hódított meg, s ezzel megkezdte a földgolyó jelentős ré- szének bevonását az európai háborús eseményekbe. Az amerikai Pearl Harborra irányuló japán támadás () és a „nagyázsiai jó- léti övezet” megteremtésének törekvése az Egyesült Államokat a második vi- lágháborúba való belépésre sarkallta. A Német Birodalom és szövetségeseivel az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió szövetsége állt szemben, amelyhez a nyugati világ legtöbb állama csatlakozott. A fordulatot – az első világháborús helyzethez hasonlóan – az Egyesült Államok hadbalépése váltot- ta ki végén. – fordulóján a . német hadsereg kapitulált Sztálin- grádnál, s ezután Hitler hadseregei folyamatosan visszavonulóban voltak. A gazdasági életet valamennyi hadviselő államban a növekvő fegyverkezési- és lőszerigény határozta meg. Az -es évtized kezdetén Németország a világ második legerősebb ipari nemzete volt. A katonai szolgálat miatti munkaerő- hiány nyomán azonban a mezőgazdasági termelés drasztikusan visszaesett. A fegyverkezést is növekvő mértékben alá kellett rendelni a polgári igények- nek. A háború fi nanszírozása -re milliárd birodalmi márka államadós- ságot halmozott fel. A tudomány és technika területén is a háborús szükségletek domináltak. A szövetségeseknek -ben sikerült kifejleszteni egy rejtjelfejtő készüléket, amellyel megfejtették a németek rejtjelezését. A világháborúval összefüggés- ben számos törekvés történt a nemzeti függetlenség megteremtésére a nyers- anyagellátás vonatkozásában. A nyugati államokban -ben megkezdődött a nyersanyag tengerből való kinyerése. -ben a német Konrad Zuse mérnök programvezérelt elektronikus számítástechnikával jelentkezett. Az olasz Enrico Fermi atomfi zikus beindította az első nukleáris láncreakciót a chicagói futball- stadion tribünjei alatt. Az orvostudomány a testen kívüli „vérmosás” kifej- lesztésével jelentkezett, amely meghosszabította a vesebetegek várható élet- tartamát. A rendkívüli fejlesztésekhez tartozott az amerikai B -es, km hatósugarú bombázó építése, az antibiotikumok sorában a penicillin ipari elő- állítása, a puha PVC kifejlesztése és a képfelbontásos elektronmikroszkóp fel- találása. A második világháború végéig millió katona és millió polgári személy esett áldozatul. További hatmillióan pusztultak el a nemzetiszocialista koncent- rációs- és megsemmisítő táborokban. millió halottjával a Szovjetunió hozta a legnagyobb véráldozatot. A háború Európában ráadásul húszmilliós lakossá- gi mozgással (lakóhelyükről való elűzés, elhurcolás, kitelepítés, menekülés, la- kosságcsere, stb.) járt. A háború végén szinte egész Európa romokban hevert. május -én és -én aláírták a feltétel nélküli német kapitulációt. A legyőzött Németországban és Ausztriában a legfőbb kormányhatalmat az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország gyakorolta. Demilitarizálás, nácitlanítás, a gazdaság dekartellizációja és a lakosság demokratizálása következett. A világ kétpólusúvá vált. HHáborúáború ééss áátrendeztrendeződésdés Bipoláris béke – a szövetséges konferenciák döntései (–) A második világháború utáni európai erőviszonyokról a Hitler-ellenes koalíció 1943. október – 1945. augusztus közötti konferenciáin döntöttek. A németek ál- tal megszállt országok ellenállási mozgalmai csak szerény mértékben járulhattak hozzá az újjáalakuláshoz. 1945-ben sehol sem zajlottak tömegmozgalmakon ala- puló forradalmi változások, mint az első világháború végén Oroszországban, a Habsburg Monarchiában és Németországban. Alapvető változásokra mindenütt csak a győztes hatalmak beavatkozása nyomán került sor, ami rövidesen azt je- lentette, hogy Európában saját társadalmi rendszerüket vezették be. Európa háború utáni rendjének kialakítása 1943 őszére nyúlt vissza, amikor a Hitler-ellenes koalíció három hatalma (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió) a sztálingrádi fordulatot követően egyeztetni kezdte katonai lépéseit a Hitler által rögtönzött „Európa erőddel” szemben. Sztálin rövidesen csatlakozott Németország „feltétel nélküli kapitulációjának” követeléséhez, amelyet 1943. január 24-én Roosevelt és Churchill casablancai konferenciáján fogadtak el. A három hatalom első moszkvai külügyminiszteri konferenciája (1943. október 19–28.) a háború utáni európai rendet illetően még csak egy közös eredményt hozott: Ausztriát független köztársaságként 1937. évi határaival állítják helyre. De létrehozták a londoni székhelyű Európai Tanácsadó Bizottságot (European Advisory Commission – EAC) a háború utáni Európa sorsának közös tervezé- sére és a szövetségesek együttműködésének biztosítására. A konferencia elfoga- dott egy többértelmű nyilatkozatot Olaszország megtisztításáról a „fasiszta” és a „fasiszta barát elemektől” (Olaszország 1943. szeptember 3-án kapitulált) és beje- lentette a német háborús bűnösök elítélését a háború után. A háború utáni Európa arculatáról a „három nagy” (Roosevelt, Churchill és Sztálin) 1943. november-decemberi teheráni konferenciája döntött. A nyugati hatalmak egyetértettek a régi Curzon-vonalon (a Bug és a San folyók mentén) húzódó új lengyel-szovjet határral és a Königsberg-környéki északi kelet-porosz területek szovjet bekebelezésével;