KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLAT XV. évfolyam 4. szám 2016. december FELDERÍTŐ SZEMLE ALAPÍTVA: 2002 BUDAPEST A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tudományos-szakmai folyóirata Felelős kiadó Kovács József altábornagy, főigazgató Szerkesztőbizottság Elnök: Dr. Béres János vezérőrnagy Tagok: Dezső Sándor dandártábornok Dr. Magyar István ny. dandártábornok Dr. Tömösváry Zsigmond ny. dandártábornok Deák Anita alezredes Dr. Fürjes János alezredes Háry Szabolcs alezredes Dr. Magyar Sándor ezredes Dr. Tóth Sándor alezredes Dr. Vida Csaba alezredes A kézirat lezárva: 2016. december 31. Felelős szerkesztő: Deák Anita alezredes Olvasószerkesztő: Gál Csaba ny. ezredes Tördelőszerkesztő: Molnár Melinda ka. HU ISSN 1588-242X TARTALOM BIZTONSÁGPOLITIKA DR. BÉRES JÁNOS VEZÉRŐRNAGY MUSZLIM RADIKALIZMUS NYUGAT-EURÓPÁBAN .................... 5 DR. UJHÁZI LÓRÁND – KLISZEK NÉMETH NOÉMI A SZERZETESTŐL ÉS A PÜSPÖKTŐL A KATONÁIG, AVAGY A SZENT MÁRTON KULTUSZ FORMÁLÓDÁSA .............................. 32 HÍRSZERZÉS – FELDERÍTÉS KÁROLY LÁSZLÓ ŐRNAGY AZ EGYSÉGES FELDERÍTŐRENDSZER BEMUTATÁSA AZ ASZIMMETRIKUS KONFLIKTUSOKBAN ..................................... 42 LAKATOS ZSOLT ALEZREDES A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉS HÍRSZERZŐ BIZTOSÍTÁSA .... 62 ORSZÁGISMERTETŐ KACSÁNDI RÉKA A JAPÁN NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK FELÉPÍTÉSE ÉS TEVÉKENYSÉGE ....................................................................... 130 DR. MAGYAR ISTVÁN NY. DANDÁRTÁBORNOK A DÁN VÉDELMI HÍRSZERZŐ SZOLGÁLAT 2016. ÉVI HÍRSZERZŐI KOCKÁZATELEMZÉSE ........................................ 143 FÓRUM DR. VIDA CSABA ALEZREDES GONDOLATOK A STRATÉGIAALKOTÁSRÓL MIÉRT VAN SZÜKSÉG STRATÉGIÁKRA? .................................. 168 AZ OLVASÓHOZ E SZÁMUNK TARTALMA .............................................................. 185 A KÖTET SZERZŐI ......................................................................... 193 A FELDERÍTŐ SZEMLÉBEN TÖRTÉNŐ PUBLIKÁLÁS FELTÉTELEI .................................................................................... 194 SAJTÓKÖZLEMÉNY ....................................................................... 198 DR. BÉRES JÁNOS VEZÉRŐRNAGY MUSZLIM RADIKALIZMUS NYUGAT-EURÓPÁBAN Nyugat-Európát az elmúlt két évezredben mindig is célterületnek tekintették a más kontinensekről érkező bevándorlók. Az európai gyarmattartó birodalmak először erőszakkal szállították1 Európába a gyarmatok lakosságát, majd azok függetlenedését követően a helyi lakosok már önként, általában a jobb élet reményében akartak eljutni az egykori gyarmattartó országokba. A Nyugat- Európába irányuló migráció a XX. század közepétől folyamatosan, különböző intenzitással létezett, de az elmúlt években2 olyan méreteket öltött, ami válságot idézett elő az érintett célországokban. Egyes nyugat-európai országok eleinte – demográfiai és gazdasági szempontból – hasznosnak tekintették a bevándorlást, valamint erkölcsi (humanitárius) szempontból kötelességüknek érezték a menekülők befogadását. Mára többségük3 belátta, hogy az eltérő kultúrájú és vallású személyek ilyen tömegének megjelenése sokkal több problémát okoz, mint hasznot jelent a befogadó országok számára. Először azt gondolták, hogy a nyugati társadalmakat át lehet alakítani multikulturális közösségekké, ami azonban – a társadalmak többségét alkotó helyi lakosság identitásának megőrzése érdekében – csak korlátozottan valósulhatott meg. A párhuzamos társadalmak kialakulásától tartva később a betelepülők többségi társadalomba történő integrációjára helyezték a hangsúlyt, amely éppen a migránsok ellenállása miatt akadozott. A legnagyobb problémát azok a többségében muszlim közösséghez tartozók jelentik, akik a vallási identitásuk megőrzése miatt nem tudják vagy nem akarják elfogadni a nyugati demokráciák társadalmainak kereteit, így folyamatos konfliktusban állnak saját magukkal és a többségi társadalmakkal. Megállapítható, hogy az elmúlt évek illegális migrációs válsága átalakította Európa biztonsági helyzetét, mivel a bevándorlókkal számos új veszélytényező is megjelent, valamint a korábban fennálló biztonsági problémák felerősödtek. Ezek közé tartozik a burjánzó vallási radikalizmus, amelynek végső megnyilvánulási formái az erőszakos cselekmények, többek között a terrortámadások. A nyugat- európai országok még nem találták meg annak a módját, hogyan lépjenek fel hatékonyan a bevándorlók által előidézett biztonsági problémákkal, mindenekelőtt a muszlim radikalizmussal szemben. 1 A létszámuk jóval kisebb volt, mint az Amerikai Egyesült Államokba erőszakkal szállított rabszolgák esetében. Általában az arisztokrácia kiszolgálása érdekében hoztak Európába más kultúrához tartozó személyeket. 2 A jelenlegi illegális migrációs hullám előjelei már 2008-ban észlelhetők voltak, 2013/2014-től pedig tömeges méretet öltött a migránsok Európába áramlása. Eddigi csúcspontját 2015-ben érte el, de azt követően is folyamatosan fennáll az Európára irányuló migrációs nyomás. Várhatóan a következő években sem csökken jelentősen, mert még milliók készülnek arra, hogy eljuthassanak Európába. 3 Többek között Németország, Franciaország, Belgium és Ausztria. BIZTONSÁGPOLITIKA 5 Tanulmányomban azt kívánom bemutatni, hogy a 2008-as doktori értekezésem4 óta, amelyben a muszlim radikalizmussal is foglalkoztam, milyen változások történtek ezen a területen, valamint 2016-ban milyen fenyegetést jelent Európa számára ez a veszélytényező. Ehhez fel kívánom használni az elmúlt nyolc év tapasztalatait, valamint kitekintést kívánok adni a következő időszakra, hogy a muszlim radikalizmus vonatkozásában milyen tendenciák várhatóak Európában. A vizsgálatom nem terjed ki az iszlám vallású bevándorlók által előidézett más jellegű (politikai, gazdasági, társadalmi, egészségügyi, pénzügyi, demográfiai stb.) problémákra, hanem csak a szélsőséges szalafita ideológiát követő muszlimok jelentette fenyegetettségre fókuszálok. Megítélésem szerint – az elmúlt években az illegális migrációs válság által kiváltott veszélytényezők közül – a muszlim radikalizmus jelenti a legnagyobb biztonsági fenyegetést, amelynek fokozatos erősödésével kell számolni. A biztonsági probléma jelentőségét alátámasztja Ole Weaver elmélete,5 amely szerint egyes jelenségek biztonsági kérdéssé válása a társadalmakban olyan veszélyérzeteket teremt, amelyek ellen az adott ország – akár a veszélytényező súlyától aránytalanul nagyobb erőforrások bevonásával is – kénytelen fellépni. A muszlim radikalizmust is ezekhez a jelenségekhez kell sorolni, amelynek kezelésére azonban az érintett országok még nem találták meg a megfelelő módot, így annak hatása a társadalom biztonságérzetében egyre nagyobb szerepet kap. Az iszlám kötődésű radikalizmus – annak ellenére, hogy a nyugat-európai muszlim közösségekben jelenleg elenyésző a radikális ideológiát vallók aránya – össztársadalmi szintű, komplex kezelést igényel, mert amennyiben a radikalizmus megjelenik egy iszlám közösségben, akkor annak járványszerű elterjedésével kell számolni, ami folyamatosan emberéletben és anyagi értékekben is felmérhetetlen károkkal fenyegető biztonsági kockázatot jelent. A problémakör feldolgozása során először megvizsgálom a muszlim radikalizmust és kialakulásának okait, majd annak megjelenését a nyitott nyugat- európai társadalmakban. Ezután elemzem a nyugat-európai muszlim közösségek és a radikalizmus kapcsolatát, végül a nyugat-európai társadalmak válaszreakcióit veszem sorra és következtetéseket vonok le a jövőben várható tendenciákra. A muszlim radikalizmus alapjai A muszlim radikalizmus meghatározását nehezíti az a tény, hogy a fogalom terminológiai megközelítése nem egységes. A muszlim radikalizmus helyett sokan – kiemelten a médiahírekben, de több szakirodalmi tanulmányban is6 – használják az 4 BÉRES János: Napjaink muszlim terrorizmusának gyökerei és visszaszorításának lehetőségei, Doktori értekezés, ZMNE, 2008. Forrás: http://uni- nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2008/beres_janos.pdf, letöltés: 2016.11.20. 5 Ole WEAVER dán szociológus, a biztonsági tanulmányok koppenhágai iskolájának fő képviselője, aki 1995-ben alkotta meg a „biztonságosítás” (securitization) elméletét, amely a nemzetközi kapcsolatok elméletében új oldalról közelítette meg a biztonságot, mert nem tárgyi, hanem folyamat oldalról vizsgálja a biztonság alakulását. 6 Például egy vallásban jártas személy, FISCHL Vilmos evangélikus lelkész 2004-ben a Hadtudományi Szemle 4/1. számában megjelentetett „Iszlám és terrorizmus, avagy civilizációk összecsapása” tanulmányában is használja az iszlám radikalizmus kifejezést. Forrás: http://uni- 6 BIZTONSÁGPOLITIKA „iszlám radikalizmus” vagy „iszlám terrorizmus” kifejezéseket. Az utóbbiak használata ellen a muszlim országok, kiemelten Törökország tiltakozik. Ezen országok képviselői szerint egy vallást nem lehet olyan jelzőkkel illetni, amelyek nem a vallás tanaiból származnak, hanem annak képviselőitől.7 A muszlim radikalizmus alapjait és kialakulását nem az iszlám vallásban, hanem képviselőinek történelmében kell keresni. Mohamed próféta8 színre lépését követően (i. sz. 611-től) az új vallás gyorsan elterjedt az Arab-félszigeten. Az egymást követő muszlim dinasztiák a következő évszázadokban hatalmas területeket vontak ellenőrzésük alá a Közel- Keleten, Közép-Ázsiában, Észak-Afrikában és a Pireneusi-félszigeten, majd a Balkánon. A VIII. századtól a XIII. századig tartó időszakot az iszlám civilizáció aranykorának tekintik.9 Virágzott a tudomány és a kultúra, eközben a sötét középkorba süllyedt Európa messze lemaradt a muszlim világban zajló fejlődés ütemétől. Ez a tendencia a XV. században fordult meg, Nyugat-Európában megjelent