J. Nagy László AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ POLITIKAI TÖRTÉNETE SZEGED 2005 © J. Nagy László 3., b ővített, javított kiadás TARTALOM BEVEZET Ő........................................................................................................................ AZ EURÓPA-ESZME A TÖRTÉNELEMBEN................................................................. PÁNEURÓPA-ESZME ÉS TERV A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT...................... I. dokumentum: Richard Coudenhov-Kalergi Páneuropa eszméje................. II. dokumentum: A magyar páneurópa-mozgalom elvei A MODERN EURÓPA KIALAKULÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEMZ ŐJE............... INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEK ÉS EREDMÉNYEK (1945-1957).................... Európa újjáépítése, az integrációs folyamat kezdete................................................. A Schuman terv, (Nyugat) Németország integrációja............................................... A Montánuniótól a Római szerz ődésig............................................................................ III. dokumentum: Az 1950. május 9-i nyilatkozat (A Schuman- terv) IV. dokumentum: Az Európai Gazdasági Közösség létrehozása (1957) A KÖZÖS PIACTÓL AZ EURÓPAI UNIÓIG (1958-1992).................................................... Gazdasági sikerek, politikai nehézségek: a Hatok id őszaka................................................. Az északi kib ővülés: Nagy-Britannia csatlakozása.......................................................... Franciaország Európa politikája az 1960-as években........................................................ Lendületben az integráció................................................................................................. Európa évét ől az Egységes Okmányig....................................................................... Az egységes Európa felé, az Európai Unió megalakulása................................................ V. doumentum: De Gaulle memoranduma a NATO újbóli átgondolására (1958)................ VI. dokumentum: De Gaulle Angliáról és a Közös Piacról (1967).................................. VII. dokumentum: Nyilatkozat az európai identitásról (1973) VIII. dokumentum: Ünnepélyes nyilatkozat az Európai Unióról (1983).................................... IX. dokumentum:Az Európai Unió létrehozása, a Maastrichti szerz ődés (1992) AZ INTEGRÁCIÓ DÉLI IRÁNYA, AZ EURÓPAI UNIÓ MEDITERRÁN POLITIKÁJA......... X. dokumentum: A barcelonai euromediterrán konferencia (1995)......................... KELET-EURÓPA (MAGYARORSZÁG) ÉS AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT.................. XI. dokumentum: Szovjet álláspont a nyugat-európai integrációról (1962) XII. dokumentum: Az Európai Tanács koppenhágai ülése, a csatlakozási kritériumok (1993).... XIII. dokumentum: A Bizottság véleménye Magyarországról (1997)............................... AMSZTERDAM: A KIB ŐVÜLÉS ÉS AZ ELMÉLYÜLÉS PERSPEKTÍVÁI............................. Amszterdam A csatlakozási tárgyalások Nizza Viták Európa jöv őjér ől A KELETI B ŐVÍTÉS: EURÓPA ÚJRAEGYES ŰLÉSE A csatlakozási tárgyalások Az Európai Alkotmány XIV. dokumentum: Az Európai Bizottság országjelentése (2000) XV. dokumentum: Az Európai Unió Alkotmány (2004) FÜGGELÉK Fontosabb évszámok................................................................................ Válogatott irodalom..................................................................... Bevezet ő "Mindig is azt gondoltam, hogy Európa kríziseken keresztül formálódik, és azoknak a válaszoknak az összegzése lesz, amelyeket ezekre a válságokra adnak." Jean Monnet Az "Inspirátor" 70-es években írott szavai összecsengenek azokkal a történeti-politológiai munkákkal, amelyek az európai integrációs folyamatot mutatják be, elemzik. Bino Olivi olasz szerz ő, húsz éven át a Közösség szóviv ője Brüsszelben, a közelmúltban megjelent könyvének - utalva az integrációs folyamat feszültségekkel, konfliktusokkal teli történetére - A nehézkes Európa címet adta. Az integráció fejl ődését végigkísér ő nehézségek mintha napjainkban csúcsosodnának. Kétségtelen, hogy ilyen nagy jelent őség ű feladatokkal - "kihívásokkal" - az elmúlt közel fél évszázad alatt nem találta szembe magát a Közösség. A pénzügyi unió megvalósítása, a közös valuta, az euro bevezetése nem csupán a gazdasági életre lesz meghatározó befolyással, de a politikai unió kialakulásának folyamatára is radikális hatást fog gyakorolni. S mindeközben az Unió megtette a dönt ő lépést a keleti irányú kib ővülésre. E könyv célja annak a komplex történelmi-politikai folyamatnak a bemutatása, amelynek eredményeként kontinensünk egységtörekvései eddig eljutottak. Vagyis általános ismereteket nyújtani az európai integrációs folyamat politikai történetér ől a nemzetközi kapcsolatok rendszerén belül. Hangsúlyozzuk a komplex és általános szavakat, kifejezve velük azt, hogy az integrációs folyamat - az igen elterjedt közfelfogással ellentétben - nem kizárólag gazdasági jelenség, hanem politikai-civilizációs egységtörekvés is. S őt úgy t űnik, hogy egyre inkább az. E könyv nem alapkutatáson alapul (az még várat magára nálunk), hanem a publikált dokumentumok és eredmények (archív anyag, sajtó, feldolgozások) elemzésén. A dokumentumok között találhatók ismertek, de olyanok is , amelyek magyar nyelven most lesznek el őször olvashatók. Fordításuk kollektív munka eredménye: az Európa tanulmányok speciális képzésben résztvev ő hallgatók készítették tanáraik segítségével. Ezúton mondunk köszönetet munkájukért. S végezetül - de nem utolsósorban - a könyv hozzájárulás kíván lenni ahhoz az "ismeretterjeszt ő" munkához, amely közelebb hozza a mindennapokhoz az Európai Uniót. Aktualitását növeli, hogy hazánk 2004. május elsejét ől az Európai Unió teljes jogú tagja. AZ EURÓPA-ESZME A TÖRTÉNELEMBEN Európa említése el őször Hésziodosznál fordult el ő i. e. VIII . században. Hippokratész már összehasonlította Ázsiával, Arisztotelész pedig viszonylag hosszan írt róla (i. e. IV. században) Politika c. művében. A görög mitológia is megörökítette Európát, pontosabban Európa elrablását, amely kés őbb több neves művészt (Veronese, Tiepolo) megihletett. A mitológia szerint a tyroszi király lánya, Europé egy éjjel azt álmodta, hogy ketten - az akkor ismert két földrész - versengenek szerelméért. Az egyikük Ázsia volt. Szerinte Europé őt illeti meg, mert a szépséges királylány Ázsia szülötte, ott nevelkedett. A másik, az ismeretlen, úgy érvelt, hogy Zeusz neki rendelte Europét, s róla fogják őt elnevezni. Europé fölébredve a tengerpartra ment játszani barátn őivel. Messzir ől nézte őt Zeusz, aki mátkájának akarta a lányt. Bikává változott s így közelítette meg a királylányt, s amikor az játékosan a hátára ült, a tengerhez rohant, úszni kezdett, s meg sem állt vele Krétáig. Itt Zeusz újra felvette isteni alakját, s megtartották a mennyegz őt. A történet, hasonlóan az említett görögök leírásához, már megkülönbözteti Európát (egy másik földrészt, világot) az akkor fejlettebb Ázsiától. Földrészünket, lakóit, mint egységes embercsoportot, népet, s "európait" el őször a VIII. században, a muszlimokkal Poitiers mellett vívott csata (732) után említi egy mozarab (andalúziai kereszény arab) krónikás, Cordobai Izidora 769-ben írott m űvében. A csata leírásakor a következ őképpen idézi az európaiakat: "hajnalban az európaiak (Europenses) megpillantották az arabok táborát, a felállított és elrendezett sátrakat... Az európaiak pedig a zsákmányolt fegyverzet s egyéb felszerelés igazságos szétosztása után boldogan hazatértek". Anglibert udvari költ ő,a császár veje, Nagy Károlyt mint "Európa atyját" említi 799-ben. Ezután évszázadokig az Európa elnevezés fel sem merül. Az európaiak nem egy földrajzi egységhez tartozásban találják meg azonosságukat, hanem a kereszténység jelenti identitásuk lényegét. A keresztény világ azonban 1054-ben kettészakad, a katolikusok köpontja Róma lesz, az ortodoxoké pedig Konstantinápoly. Ekkor azonban még nem tekintik véglegesnek a szakadást, a két világot elválasztó "határ" is csak évszázadokkal kés őbb rögzül. S eközben Európa egyre inkább azonos lesz Occidens-szel, a földrész nyugati felével A keresztesek, akiknek vállalkozása ténylegesen egy európai vállalkozás, - "véres európai eposz", ahogyan egy francia történész nevezte - nem a kontinens, hanem a hit nevében mennek a Közel- Keletre, folytatva mintegy az Ibériai félszigeten elkezdett reconquistát. A két világ találkozása gazdagítja az európai civilizációt. Földrészünk számos anyagi és szellemi produktumot átvesz az iszlám világtól, bár azokat a kés őbbi keresztény offenzíva teljesen kitörli az európai tudatból. A kolostorok mellett különösen kiemelked ő szerepet játszottak az Europa christiana formálásában és kialakításában az egyetemek. A tanárok és diákok közössége alkotta Universitasok valóban összeurópai intézmények voltak: a tanári és a hallgatói kar egyaránt internacionális. Az egyetemekre (150 van bel őlük 1400 táján) a földrész minden részéb ől jönnek tanulni és tanítani. A kommunikációt a latin nyelv és a keresztény tan biztosítja közöttük. Ebben az értelemben nem európaiak, hanem egyetemesek, keresztények. Az Európa elnevezés majd Dantenál fordul el ő. Az itáliai költ ő a De vulgari eloquentia (A nép nyelvén való ékesszólásról 1305-6) c. munkájában már nem csupán kontinensünk földrajzi leírását adta, hanem - mai kifejezéssel élve - kulturálist is. Az "európai" melléknevet azonban ő sem használta. Földrészünk különböz őségben megnyilvánuló egységét a nyelvek példáján illusztrálta: És mivel az emberi nemzetség gyökérzete f őként a keleti tájakba mélyedt, a különféle égtájak felé sokféleképpen elágazva onnét terjedt el a mi nemzetségünk. Végezetül