6 ÉVES VÁSÁRHELY K SÁRLABDA SPORTJA Összeállította: SZABÓ ERN İ és Dr. ELEK ANDRÁS 1 BALOGH IMRE - 1922. március 7.-én született Hódmez ıvásárhelyen . A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1941- ben, majd a Testnevelési F ıiskola hallgatója lett. Itt ismerkedett meg kedvenc sportágával, a kosárlabdázás- sal. A háború, majd a hadifogság után hazatérve 1946 júliusában szerzett diplomát a TF-en. Ez év szeptembe- rét ıl 1981-ig, nyugállományába vonulásáig a Bethlen Gábor Gimnáziumban tanított. A sport iránti szenvedé- lyes szeretetét dinamikus, szuggesztív egyénisége ré- vén plántálta át az egymást követ ı diáknemzedékekbe. 1946-ban Ö honosította meg városunkban a kosárlabda sportot. Edz ısége alatt a férficsapat, melynek 1962-ig aktív játékosa is volt, évtizedekig szerepelt eredményesen az NB II-ben. A gimnázium csapatai számos bajnokságot és kupát nyertek vezetésével, s ıt a fiúk többször az országos dönt ıbe is jutottak. A férficsapat ötször végzett dobogón az NB II -ben, nemegyszer alig lemaradva a feljutástól. A n ık is több éven át NB II- ben játszottak edz ısége alatt. Eredményes testnevel ı tanári és edz ıi mun- káját fémjelzi, hogy nevel ıedz ıje volt a sokszoros válogatott és olimpikon Bencze János és Gabányi László kosárlabdázóknak, valamint Juhász Kata- lin és Gyuricza József t ırvívó világbajnokoknak. A férfi kosárlabda csapat- nak 1976 végéig, a n ıknek 1979-ig volt edz ıje. Munkájáért számos elisme- résben részesült. Hosszú, súlyos betegség után 1993. július 17.-én hunyt el. Emlékét diáksport alapítvány ırzi. FARAGÓ ISTVÁN - 1942. december 20.-án született Szegeden. A kosárlabdázással Kertész Ferenc testnevel ı tanára révén a Radnóti Gimnáziumban ismerkedett meg. Pá- lyafutását, amelyet 33 ifjúsági válogatottság fémjelez, dr. Faragó József is egyengette. 1961-73-ig a SZEAC majd SZEOL irányító játékosaként és csapat kapitá- nyaként többszáz NB I-es mérk ızést játszott. Visszavo- nulása után 1973-76-ig a SZEOL n ıi NB II-es csapa- tának edz ıje lett. 1976 végén vette át a vásárhelyi férficsapatot, mely irányítása alatt a megyei bajnok- ságtól az NB I "A" csoportjáig jutott. Végig mellékál- lásban edz ısködött - el ıbb a Dégáznál, majd a vásárhelyi Tanácsnál, ké- sıbb pedig a Csongrád Megyei Sportigazgatóságnál betöltött - munkája mellett. 17 évi edz ısködés után még 3 szezonban a csapat szakmai igazga- tója volt, majd 1997-ben végleg befejezte kosárlabda pályafutását. 2 3 Hatvan éves a vásárhelyi kosárlabdázás A kosárlabda mai formájára leginkább emlékeztet ı játékot a Kö- zép- és Dél-Amerikában él ı mayáknál fedezték fel. A régészek szerint a Jukatán félszigeten az i.sz. 7. században Pok-tok néven ismert játékot vallá- si ünnepek alkalmával játszották. Játékeszközük szent növények morzsalé- kával töltött gumilabda volt, amelyet mintegy 270-280 cm magasan lév ı lyukas körlapba kellett bejuttatni. A 16. században az aztékok tömör gumi- labdával, rögzített gy őrőre játszottak, amely már jobban hasonlított a mai kosárlabdára. A kosárlabda mai változata 1891-ben az amerikai Massachusetts államban lév ı Springfieldb ıl indult világhódító útjára. A játék kiötl ıje dr. James Naismith f ıiskolai tanár volt, aki 1892. január 15.-én írta le a játék els ı írásos szabályait. A f ıiskola diákjai játszották az els ı kosárlabda mér- kızést 1892. január 20.-án. Az els ı nyilvános mérk ızést a f ıiskola diákjai és tanárai között rendezték 1892. március 1.-én. 1893-ban már palánk is került a kosár mögé, s ıt az els ı n ıi mérk ızést is lebonyolították. 1897 óta a csapatok létszáma 5 - 5 f ı. Az Amerikában egyre népszer őbb sportág 1904- ben St. Louisban már szerepelt az olimpián, bemutató jellegő nemzetközi fıiskolai torna keretében. Európában is egyre ismertebbé vált a sportág és 1932. június 18.-án Genfben megalakult a FIBA. (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) Az 1936-os berlini olimpia óta elmaradhatatlan sporteseménye az olimpiai játékoknak. Magyarországon Kuncze Géza testnevel ı tanár honosította meg a sportágat, miután 1912-ben, Németországban megismerkedett a játékkal és hazahozta az els ı szabálykönyvet. 1921-ben Kuncze fordításában jelent meg a magyar szabálykönyv, melynek segítségével tanítványai játszottak el ıször Magyarországon kosárlabdát. A húszas években már sorozatban voltak mérk ızések és bajnoki tornák. A Magyar Atlétikai Szövetség 1925- ben Kosárlabda Bizottságot alakított. 1930-ban a MOTESZ küldöttei létre- hozták a Kosárlabda Játék Bizottságot. A hivatalos Magyar Bajnokság 1933-ban indult. 1935-ben magyar férfi válogatott részt vett az els ı EB-n. Szegeden már a harmincas években kosárlabdáztak, s ıt középiskolás baj- nokság is volt. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 1942-ben alakult meg. Még ebben az évben nevüket Magyar Kosárlabda Szövetségre változtatták. A háború után lendült fel igazán hazánkban a kosárlabda sport. Jellemz ı, hogy 1947-ben már 107 kosárlabda egyesületet tartottak számon. 4 Városunkban 1945 el ıtt csaknem ismeretlen volt ez a játék, bár 1933 ıszén Genersich Gabriella a leánygimnázium új tanárnıje próbálko- zott megszervezni az els ı leánycsapatot. Kés ıbb valami hasonlót Banga Sámuel tornatanár repül ı kosárlabda néven igyekezett megvalósítani a bethlenes diákok között. A háború után 1945 júliusában a HMTE kísérletet tett egy kosárlabda szakosztály létrehozására, de nem járt sikerrel. 1946. június 3.-án az egyik újságíró a Vívópályán járt, ahol azt látta, hogy kosaraztak a fiúk a lányok ellen és gy ıztek a lányok. A városban újnak számító sportág els ı lépéseir ıl rögtön be is számolt az újságban. 1946 ıszén szervezte Balogh Imre és Telek Endre az els ı férfi csapatot. Rajtuk kívül tagjai voltak dr. Kovács Pál, dr. Kováts Dénes, Könyöki Lóránt, dr. Faragó László, Petrik Sándor, Zikély Mihály és Sallai Lázár. Segítségükkel a MÁV HTVE keretén belül megalakult a kosárlabda szakosztály . Az els ı palánkot a gimnázium tornatermében állították fel, amelyet Bán Márton asztalos készített - hitelbe. Hamaro- san a gimnazista fiúk is elkezdtek kosarazni. Még ebben az évben a n ıi szakosztály is létrejött Kovács Ida, Telek Magda, Csongor Lajosné, Petrik Erzsébet, Nagy Ilona, Molnár Margit, Meszlényi Ilona, Kovács Ella és Vörös Jolán részvételével. 1947. január 24.-én mindkét helyi újságban megjelent a gimnázium fiatal testnevel ı tanárának, Balogh Imrének a felhívása, amelyben ismerteti a kosárlabda történetét és biztatja a fiatalokat - próbálják ki ezt a szép játékot. Másnap játszotta els ı bemutató és egyben bajnoki mérk ızését a férfi kosár- labda csapat, amelyen rögtön gy ızelemmel kezdtek: 1947. január 25. MÁV HTVE - Szegedi Tisza 41 - 40 (15 - 22) kerületi férfi bajnoki HTVE : Telek Endre 2, Kovács Pál 13, Balogh Imre 23, Faragó László 2, dr. Kováts Dénes 1, Zikély Mihály, Petrik Sándor, Kardos Sándor A téli, alapozó id ıszakban még a HMTE focistái is rendszeresen kosaraztak edzéseiken. A n ık ebben az évben csak barátságos mérk ızéseket játszottak. (Els ısorban egymás ellen.) 5 1947. március 23. MÁV HTVE/A - MÁV HTVE/B 22 - 8 (10-6) barátságos n ıi, vezette: Balogh, Telek „A” csapat: Vörös S. 4, Vörös J. 6, Paulovits 2, Katona, Bán 2, Török 8, Dominusz, Tanka „B” csapat: Vadász, Telek 4, Fejes 4, Kovács Zs., Kovács E., Cseleyné, Petrik E., Petrik I., Oskovits 3, Koller K. 1947. április 17. MÁV HTVE - Kecskeméti MÁV 40 - 29 (19-11) kerületi férfi bajnoki A férfiak az 1946/47. évi szegedi férfi kerületi bajnokságban 10 csapat közül az 5. helyen végezek. 1947. május 15. MÁV HTVE - Kiskunfélegyháza 24 - 20 (8-8) barátságos n ıi HTVE: Vörös S., Vörös J. 5, Telek M. 17, Fejes Zs. 2, Török E., cs.: Oskovits I, Paulovits O. 1947. szeptember 7-8. Hmvhely: Az els ı „Alföld Kupa” férfi - n ıi mérk ı- zéssorozatot szépszámú közönség el ıtt a MÁV - HTVE nyerte. férfi: MÁV HTVE - Békési MÁV 41 - 26 (23-8) El ıtte helybéli kölyök-, ill. gimnazista csapatok el ımérk ızését láthatták. 1947. november 9. MÁV HTVE - Sz.Vasutas/Tisza 45 - 25 (22-10) kerületi férfi bajnoki HTVE: Balogh 15, Telek 10, Petrik E. 2, Sallai 2, Kardos 4, cs.: Mónus András 8, Simonffy 1948 – a MÁV HTVE n ıi csapata: Csongorné, Petrik, Kovács, Tanka, Juhász, Varga, Szilágyi, Telek 6 1948. húsvétján a Gimnázium tornatermében Balogh Imre és Telek Endre fáradhatatlan munkája révén néz ıcsúcs született - 400 f ı látta a barátságos mérk ızéseket: férfi: MÁV HTVE - IKART SE (Bp.) 33 - 39 (17-14) HTVE: Balogh 18, Telek 7, Petrik 3, Könyöki 3, Mónus 2. nıi: MÁV HTVE - IKART SE (Bp.) 27 - 21 (13-10) HTVE: Kovács E. 7, Csongorné 6, Vörös és Nagy 4-4, Klapcsik, cs: Kovács I. és Petrik 2-2 1948. március 28. MÁV HTVE - Szegedi Tisza Ifj. 73 - 28 (47-14) kerületi férfi bajnoki HTVE: Balogh 18, Telek 16, Petrik, Gojdár 16, Faragó, cs.: Mónus 2, Simonffy 18, Sallai 2, Kardos S. Már 1947-ben hozzáfogtak a Sz ınyi utcán, a gimnázium tornapályáján egy szabadtéri pálya építéséhez. Ebben a munkában segítettek a szül ık és a diákok is. A vil- lanytelep ingyen salakot adott, támogatta a munkát Patzauer Aladár a Népi Sportbizottság titkára és Karácsonyi Ferenc fıispán is. Tavaszra el is ké- szült a kosárlabda pálya, me- lyen a palánkokat két villany- karóra szerelték fel. 1948. április 25. ünnepélyes pályaavató: kerületi férfi bajnoki MÁV HTVE - Szegedi Postás 31 - 54 kerületi n ıi bajnoki MÁV HTVE - Szegedi Postás 15 - 4 Az 1947/48-s kerületi bajnokságban a férfi és n ıi csapat is harmadik lett. A nyári szünetben nemzetközi barátságos mérk ızéseket rendeztek: 1948. június 6. (férfi) Bratislava - MÁV HTVE 100 - 19 HTVE: Balogh, Kardos, Mónus, Oskovits, Telek, cs: Simonffy, Petrik 1948. június 29. (n ıi) MÁV HTVE - SK Hradec Kralove 4 - 84 (2-30) HTVE: Vörös J., Csongorné 2, Fejes, Kovács E. 2, Kovács I., cs.: Kovács Zs., Nagy , Petrik E., Telek 800 néz ı el ıtt !! (férfi) MÁV HTVE - SK Hradec Kralove 32 - 62 (19-30) HTVE: Balogh 4, Kardos S., Telek 7, valamint két szegedi: Császi 6 és Szamosi 15, cs: Kardos Gy., Mónus, Petrik, Simonffy 7 1948. július 28.-i hatállyal megsz őnt a MÁV - HTVE. A továbbiakban HTVE néven m őködött tovább a csapat.