1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 97 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Alapította: Heimler Károly Kiadja: a Soproni Szemle Alapítvány Fıszerkeszt ı: MOLLAY KÁROLY Szerkeszt ıbizottság: ASKERCZ ÉVA, BIRCHER ERZSÉBET, CSAPODY ISTVÁN, DOMONKOS OTTÓ, GRÜLL TIBOR, HÁRS JÓZSEF titkár, olvasó- és technikai szerkeszt ı, HORVÁTH ZOLTÁN, KÖRNYEI ATTILA, KUBINSZKY MIHÁLY, METZL JÁNOS, SARKADY SÁNDOR, TURBULY ÉVA 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken / I. A község földrajzi helyzete, fekvése I. A község földrajzi helyzete, fekvése Nagycenk község Gy ır-Moson-Sopron megyében Soprontól délkeletre, 13 km távolságra fekszik. Nagycenk és Kiscenk 1893. október 1-jén egyesült, az egyesítést a belügyminiszter rendelte el. Nagycenk nevének hivatalos megállapítása 1906-ban történt. 1(1) A nyugat-magyarországi peremvidék a Sopron–Vas-i síkságon helyezkedik el. A határ délnyugati része dombos és a soproni hegység nyúlványaihoz kapcsolódik. Keleti része alföldies jelleg ő, kavicstakarós síkság. A felszín magassága és talaja szerint két tájat különböztetünk meg: az Arany-pataktól DNY-ra fekv ı táj dombvidék. Középs ı részén az Agghegy emelkedik. Új tagnak nevezik a nyugati erd ı melletti tájat, mióta a kiirtott erd ıterületen szántóm ővelést folytatnak . A táj déli részén, a Dombháti-d őlınél van a község legmagasabb pontja, 234 m-es magassággal. A terület talaja nehezen m ővelhet ı, agyagos márga. 1 A másik tájegység alacsonyabb, alföldi jelleg ő terület, ami a mez ıgazdaság szempontjából kedvez ıbb. Ez magában foglalja az Arany-pataktól északra lév ı Köves-erd ı és Köves-mez ı területét és a község keleti részét. Nevét a terület kavicsostalaja miatt kapta, a szántók és akácerd ık találhatók itt. Az Ikva és az Arany-patak völgye fekszik a legalacsonyabban. Itt terül el a község, ezért is nevezték régen „Gödörcenk”-nek. A patak áradásai a partokon a humuszban gazdag hordaléktalajt alakítottak ki, rétek és jól term ı szántók vannak ezen a területen, a Vám-rét, a Kiscenki rétek és a Vízálló (1. kép) 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken / II. A parasztság földreform-kísérletei. II. A parasztság földreform-kísérletei. A Széchényi család mint földbirtokos határozta meg a település gazdasági életét, kiemelked ı személyisége gróf Széchényi Ferenc (1754–1820), aki egy kézben 98 egyesítette a nagycenki határt. Megteremtette a kor színvonalán álló szakszer ő mez ıgazdasági gazdál kodás feltételeit. Az 1785-ös év statisztikai adatai alapján a lakosság száma alig haladta meg az ezer f ıt, 1007 lakosa volt a településnek. Közigazgatási területe 3381,4 kh., mez ıgazdaságilag m ővelt területe 2337 kh., mely az összes területnek 69%-a. 2(2) Ebben az id ıszakban a Széchényi-úrbéresek száma a kisebb birtokosok jobbágyainak kivételével így oszlik meg: 36 jobbágy és 30 há zas, illetve 22 házatlan zsellér. Tehát az összes úrbéres száma 88 f ı volt. 3(3) Ezek a számadatok rámutatnak arra, hogy a faluban a zsellérek száma meghaladta a jobbágyok számát. Mindkét réteg sanyarú körülmények között élt, s arra törekedett, hogy megélhetésén javítson, amit az erd ı irtásával igyekezett elérni. Ezek az irtási munkák lehet ıvé tették azt, hogy földterületük nagyságát növeljék. Ennek kapcsán 1828-ban már jóval magasa bb az úrbéresek száma: 121 f ı.4(4) Széchenyi István jobbágyainak is nagyon meg kellett dolgozniok a viszonylagos jólétért, hiszen a jobbágy személyi függ ıségben élt, s ebben az id ıszakban még létezett a robot és a dézsma. 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken / II. A parasztság földreform-kísérletei. / 1. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás 1. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás 1848-ban a márciusi forradalom f ı vívmányaként az országgy őlés március 18-án törvényt hozott a jobbágyrendszer megszüntetésére. Megsz őnt a robot, a kilenced, a papi tized és az úrbériség is. Nem volt többé úriszék, botütés sem. A feudális nagybirtokot azon ban nem osztották fel, hanem a jobbágyok megkapták az általuk addig is használt földeket. Nagycenken összesen 1232 kat. holdat; 44 nagycenki, 21 kiscenki jobbágy szabadult fel a robot és a dézsma alól. A jobbágyfelszabadítás 65 jobbágynak teremtett új hely zetet, akiknek nagy része féltelkes volt, tehát 8 kishold szántóval rendelkezett. A zsellérek száma 83 f ı, az összes úrbéri lakosságnak 60%-a maradt teleknélküli. 5(5) 2 A jobbágyfelszabadítás csak a jobbágyoknak kedvezett; a gazdasági cselédek és zsellérek helyzete nem javult. A jobbágyrendszer eltörlésével megkezd ıdött a mez ıgazdaság kapitalista átszervezése, mivel a birtokosok nem számíthattak többé a robotra és egyéb jobbágyi szolgáltatásokra. Az átszervezés során gépesítették a nagycenki gazdaságot, új épületeket emeltek, ah ol a gazdasági cselédek és béresek a zsellérek közül kerültek ki. 99 1. Nagycenk határa A nagycenki határ nagy részének birtokosa gróf Széchenyi Béla volt, aki csak ritkán, leginkább nyáron látogatott földbirtokára, gondozását intéz ıjére bízta, 100 aki nem a legmegfelel ıbben látta el tisztét, így gazdaságának egy részét, mintegy 1000 kat. hold at szívesen adta bérbe 1883-ban a cukorgyárnak, a továbbiakban a Széchenyi-kastély környékén lév ı 146 kat. holdon gazdálkodott. A cselédek sorsa a cukorgyári gazdálkodás alatt sem változott meg pozitívan, a lakások kicsik és földesek maradtak, a cselédek alacsony bért kaptak munkájuk után. A parasztok gazdálkodása is jó ideig a megszokott módon folytatódott, hiszen a vaseke használata az 3 1800-as évek végén vált szokásossá. A gabonát is még kézzel csépelték, mivel a motoros csépl ıgépet a XX. század elején kezdték használni. A századeleji békés id ıszakot az I. világháború borzalmai követték. A frontról visszatért katonák éhségérzete kett ıs volt, melyet egyrészt a nélkülözés, másrészt a csillapíthatatlan földéhség okozott. Ezeket a problémákat csak gyors ütemben végrehajtott fö ldbirtokreform oldhatta volna meg. 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken / II. A parasztság földreform-kísérletei. / 2. A Buza-féle földreform 2. A Buza-féle földreform Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom fı feladata az 1848–49. évi polgári forradalom és nemzeti szabadságharc befejezése, megoldatlan követelményeinek konzekvens megvalósítása lett volna a történelmi fejl ıdés új körülményei között: „…a feudális maradványok felszámolása az agrárkérdés demokratikus megoldása útján”. 6(6) A Buza Barna (1873–1944) földreformja Nagycenken sem valósult meg akárcsak az országban máshol, kivéve Károlyi Mihály kál.-kápolnai birtokát. 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken / II. A pa rasztság földreform-kísérletei. / 3. A Tanácsköztársaság hatása a gazdasági kérdésekre. 3. A Tanácsköztársaság hatása a gazdasági kérdésekre. 1919. március 21-én a proletáriátus kezébe került a hatalom, rá várt a gazdasági kérdések rendezése. Nagycenken március 29-én alakul meg a községi tanács, élére direktórium került. A tanácsok hajtották végre a Kormányzótanács naponta megjelen ı rendeleteit, a nagybirtokok államosítását. Áprilisban sor került a Széchenyi-birtok államosítására is. Július köz epén a cukorgyárat államosították. A kiscenki Széchenyi-birtok 3760 holdján 32 taggal termel ıszövetkezet alakult. Birtokkezel ı Kocsis Gyula uradalmi intéz ı lett. A nagycenki cukorgyári uradalom 1232 holdján 62 taggal alakult termel ıszövetkezet. Birtokkezel ı Simon László ispán. 7(7) A termel ıszövetkezetek azonban csak nevükben voltak azok, inkább az állami gazdasághoz hasonlítottak. Az élükre kinevezett vezet ı is a régi rend embere, az intéz ı maradt. Mőködési alapszabályzattal nem rendelkeztek. A dolgozó 101 para sztság igényeivel nem találkozott a szövetkezeti forma, a parasztság a tulajdonába a szerette volna venni a földet, amire azonban ebben az id ıszakban nem került sor. A községben többen voltak hívei a proletárdiktatúrának, akadtak ellenz ıi is. Az utóbbi tábort alkották a nagyobb birtokosok; kés ıbb a parasztság is szembefordult a rendszerrel, mivel a régi álmára, a földosztásra nem került sor. Az elégedetlenség végül is ellenforradalomhoz vezetett Nagycenken. 8(8) A Tanácsköztársaság bukása után hamarosan visszaállították a földbirtokokat. Az uralkod ó osztály azonban maga is láthatta, hogy a földkérdésben haladni kell, mivel csak ennek megoldásával nyerheti meg a népesség töb bségét alkotó parasztságot és szilárdíthatja meg politikai hatalmát. 4 1993. XLVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM / Karakai Gy ızı: Az 1945. évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken / II. A parasztság földreform-kísérletei. / 4. Nagyatádi-féle földreform 4. Nagyatádi-féle földreform 1920-ban került sor a Nagyatádi-féle földreformra. Ez a parasztság földéhségét úgy akarta csillapítani, hogy a nagybirtokrendszer fennmaradjon. Nagyatádi Szabó István (1863–1924) a földreformtörvényt 1920. augusztus 20-án terjesztette a parlament elé. Föld osztásra azonban csak kés ıbb került sor. Az 1920-ban végrehajtott Nagyatádi-féle földreform 189 000 katasztrális hold földet juttatott 185 000 földnélkülinek, vagyis a falusi nincstelenek alig egyötödének. A juttatás átlaga az egy kh.-at érte el