Rokoni körben A magyarországi finn képviselet története Szerkesztette Jaakko Sievers ROKONI KÖRBEN A magyarországi fi nn képviselet története ROKONI KÖRBEN A magyarországi fi nn képviselet története FINN NAGYKÖVETSÉG BUDAPEST 2010 A kötet megjelenését támogatta TARTALOM Előszó . 7 Anssi Halmesvirta Bevezetés: együtt – két úton. Magyarország és Finnország útja a XX. század elejétől napjainkig . 10 Mari Vares Finn–magyar kapcsolatok a két világháború közti időszakban . 19 Jaakko Sievers Hídverés a frontvonalak felett: Fordította fi nn–magyar kapcsolatok a hidegháború idején . 36 Pap Kinga Marjatta Paavo Kettunen Felelős szerkesztő Finn–magyar egyházi kapcsolatok a hidegháború idején. 58 Jaakko Sievers Arto Mansala Nagyköveti szolgálat két időszak határán: a változás évei 1985–1989-ig. 69 Kari Möttölä–Heikki Oksanen A fi nn–magyar gazdasági munkacsoport tevékenysége a magyarországi rendszerváltás idején (1988–1989) . 80 Pertti Torstila Hét év diplomataként Magyarországon: az 1990-es évek és a kommunizmus öröksége . 88 Maiju Ruhanen Finn képviselet Magyarországon a függetlenség kezdetétől az 1970-es évek végéig: A követségi épületek története. 106 Ilmo Valjakka A budapesti fi nn nagykövetség mint izgalmas építészeti alkotás . 118 Kator György Találkozásom a fi nnekkel, kapcsolatom Finnországgal. 123 Heikki Koski © Finn nagykövetség, Budapest 2010 Rokonaink–barátaink . 127 Outi Karanko ELŐSZÓ Kalevala fedőnéven . 136 Anna Tarvainen fi nn–magyar barátság egészen egyedülálló jelenség. Ez egyaránt megmutatkozik az A fi nn–magyar nyelvi és irodalmi kapcsolatok . 142 A államok közti hivatalos együttműködés és a személyes kapcsolatok területén. Tuuli Lähdesmäki A barátság jóval korábbra nyúlik vissza, mint a fi nn és a magyar állam kapcsolatá- Finn–magyar találkozások a művészetben. 158 nak hivatalos szintre emelése: arra az időszakra, amikor mindkét nemzet a tudomány, a Anneli Temmes művészet és az irodalom eszközével alapozta meg önállóságát. A függetlenség hajnalán A Finnagora a Kelenhegyi úton . 176 a rokonsági eszme tükröződött a hivatalos állami kapcsolatokban. A második világhá- ború kimenete törést okozott a virágzó együttműködésben, de a kapcsolat szerencsére Kari Vähäkangas nem szakadt meg teljesen, amint az a jelen kötetből is kiderül. A hidegháború befeje- Finpro – A fi nn cégek előörse Magyarországon . 182 ződése és a magyar demokrácia helyreállítása jó alapot adott az újfajta együttműködési Kari J Talvitie formákhoz. Ma, amikor mindkét ország az Európai Unió tagja, joggal állíthatjuk, hogy Kereskedelmi titkárként 1978 és 1983 között. 192 a hivatalos és nem hivatalos kapcsolatok élénkebbek, mint valaha. Heino Nyyssönen Magyarország mindig is vonzó célpontot jelentett a fi nnek számára. Magyarország Elindultam Budapestre: megfi gyelések a magyar politikai helyzetről (különösen Budapest) már évszázadok óta az európai hatalmi és migrációs útvonalak az 1980-as évek végétől napjainkig . 195 kereszteződésében helyezkedik el: a fi nnek ezért is fordultak erre inspirációért. Ezeket az utcákat rótták a fi nn kulturális élet jeles képviselői, Akseli Gallen-Kallela és Mika Jari Vilén Waltari éppúgy, mint a neves állami vezetők, köztük Kyösti Kallio, Urho Kekkonen, Finnország és Magyarország európai uniós partnersége . 209 Mauno Koivisto, Martti Ahtisaari, Tarja Halonen és Sauli Niinistö. Manapság a po- litikai és a kulturális élet vezető személyiségei mellett gazdasági szakemberek, turis- ták, nászutasok érkeznek Magyarországra. Magyarország továbbra is Kelet és Nyugat, A magyarországi fi nn képviselet vezetői . 216 Észak és Dél metszéspontja. A földrajzi elhelyezkedés és a mindennapi életben is érez- A fi nnországi magyar képviselet vezetői . 216 hető történelmi megpróbáltatások ma is izgalmas partnerré avatják az országot, mely érdekes összehasonlítási alapot kínál a fi nnek számára. Az EU-tagság egy gazdasági, politikai és értékközösségbe kapcsol össze bennün- Névmutató . 218 ket. Finnország valamivel korábban nyerte el az uniós tagságot, és az azt megelőző poli- tikai fejlemények is eltértek a vasfüggöny másik oldalán rekedt Magyarország sorsától. Az ezután kialakult, új helyzetben kiváló lehetőség adódik arra, hogy korszerű alapok- ra helyezzük azt a speciális partneri viszonyt, ami a két ország közt létrejöhet. Finn részről hozzájárulhatunk a magyar társadalmi fejlődéshez: megoszthatjuk tapasztala- tainkat, hibáinkat és sikereinket úgy a politikai rendszer működőképességével, mint a gazdaságpolitikával, az oktatási vagy akár a szociális és egészségügyi területtel kapcso- latban. A kötet nem átfogó, tudományos igényű történeti munka. Mégis áttekintést sze- retne adni a magyarországi fi nn képviselet történetéről és mindarról, amit a két ország 7 rendszer megújítására. A rendszerváltás azonban végül lekörözte a munkacsoport eredményeit. Amint legutóbbi kiadványunkban is írtam, a fi nn–magyar barátság szilárd alapo- kon áll, és biztos vagyok benne, hogy ez a különleges kapcsolat mindaddig megmarad, amíg készek vagyunk azt ápolni a jövő vezetőivel és döntéshozóival karöltve. Jari Vilén nagykövet A nagykövetség munkatársai 2010 januárjában. Balról jobbra és felülről lefelé: Jari Vilén nagykövet és a követség gépkocsivezetője, Gazsi Menyhért. Petri Räisänen, Martti Salmismäki, Maiju Tynkkynen, Pléva Anikó, Scheffer Margit, Fotó: Erno Miettinen. Erno Miettinen, Gál Éva, Jaakko Sievers, Poós Péter, Kiss Katalin, Garai Szilvia, Pirjo Mészáros, Maria Sarhemaa, Raimo Pahkasalo, Jari Vilén és Riitta Swan. Fotó: Minna Saarinen. kapcsolata és partnersége a gyakorlatban jelentett az elmúlt évtizedek változó politikai viszonyai közt, 76 év alatt – amióta fi nn nagykövetség működik a Gellérthegy oldalá- ban, a Kelenhegyi úton. A kötet szerzői a két ország kapcsolatával foglalkozó kutatók, Magyarországon szolgált diplomaták, szakértők és a kulturális élet szereplői, valamint civil szervezetek és az egyház képviselői. Az írások tehát szélesebb perspektívát fognak át, mint a követség épületének tavaly megjelent történeti kiadványa, mely különösen az elmúlt két évtized történéseire kon- centrált. Érdekes módon azonban erre a két évtizedre estek az egész világra, Európára és országainkra ható legnagyobb történelmi változások: a Szovjetunió összeomlása, a hidegháború befejeződése, az EU-tagság és a terrorizmus elleni küzdelem. Remélem, hogy az olvasók számára izgalmas képet festünk a két ország közelmúlt- beli diplomáciai és személyes kapcsolatainak történetéről, a kiemelkedő és az apróbb eseményekről, és a kapcsolatok sokszínűségéről még a nehéz időkben is, és sejtetjük azt is, hogy a jövő mit hozhat magával. Számomra az egyik legérdekesebb beszámoló egy munkacsoport működését mutatja be, amelyet Koivisto köztársasági elnök 1988-as magyarországi látogatását követően hoztak létre Finnországban a magyar gazdasági 8 9 AAnssinssi HHalmesvirtaalmesvirta A magyarokban és a fi nnekben egyaránt erős volt a nemzeti eszméből kiinduló al- kotóvágy: a két ország pavilonja komoly sikert aratott a párizsi világkiállításon (1899). BEVEZETÉS: EGYÜTT KÉT ÚTON. A népuralom irányába fejlődő Finnország lenézett volt a félfeudális, „úri” Magyaror- MAGYARORSZÁG ÉS FINNORSZÁG ÚTJA szág szemében: meg kellett mutatniuk a magyaroknak, hogy civilizáltabbak a keletről A XX. SZÁZAD ELEJÉTŐL NAPJAINKIG származó, de mindenáron nyugatinak látszani akaró, ún. halszagú rokonságnál ( Vei- gelsberg Hugó). Magyarországon ekkor már teret nyert a fi nn–magyar nyelvrokonság- ról, a közös fi nnugor családba tartozásról szóló felfogás. Egymás valós megismerését Közhelyszámba megy a megállapítás, hogy a XX. század a szélsőségek kora volt. Az segítették elő többek közt Antti Jalava és Szinnyei József úti leírásai, nyelvtankönyvei ideológiai csapongásokon túl az európaiaknak súlyos traumákat kellett megélniük: és újságcikkei. A magyar–fi nn kapcsolatok területén jelentős áttörés volt Akseli Gal- gondoljunk csak a zsidóságot sújtó tömegpusztításra, a holokausztra, amelynek feldol- len-Kallela részvétele az 1906-os budapesti nemzetközi művészeti kiállításon. Az ő gozása máig meghatározza az erkölcsi diskurzust. A század elejét néhány évtizedes bé- illusztrációival jelent meg Vikár Béla 1909-ben kiadott Kalevala-fordítása. Bán Aladár, keidőkkel tagolt krízisek jellemezték, majd 1945-ben elértük azt a szakadékot, amely- a Turáni Társaságnak a két háború közti időszakban tevékeny tagja E. N. Setälä tá- ből az európai egységre és a civilizációra hivatkozva is nehezen kászálódunk ki. A XX. mogatásával 1902-ben kiadta a Kanteletárt. A jól megalapozott együttműködés részét század egyben a katasztrófák évszázada is: ezek a katasztrófák elhelyezkedéstől és a képezték a Finnugor Társaság nyelvészeti, irodalmi és népi kultúrával foglalkozó kuta- választott külpolitikai irányvonaltól függően eltérő mértékben érintették az európai ál- tásai, melyek azonban az első világháború kitörésekor megszakadtak. A magyarok hit- lamokat. A második világháborúban a magyar kormány végigjárta az általa választott, tek a történelmi Magyarország örökös fennmaradásában, a fi nnek pedig ekkor kezdték pusztulásba vezető utat. A fi nn kormány ezzel szemben az utolsó pillanatban letért er- kiépíteni függetlenségüket. A háborút lezáró békeszerződések megmutatták, milyen ről az útról. Az 1944-ben hozott döntések mindkét ország történelmében meghatározó mértékben voltak valósak ezek az elképzelések. A világégés végkimenetele alapjaiban szerepet játszottak. Olyan fordulópont ez a történészek számára, amelyből kiindulva megváltoztatta nemcsak Magyarország és Finnország helyét Európában, de kölcsönös előre- és hátrafelé egyaránt értelmezhető az adott ország