Komárom Esztergom megye klímastratégiája 2017-2030 Készítette a Magyar Innováció és Hatékonyság Kft. Készült a KEHOP-1.2.0-15-2016-00021 az. számú projekt keretében. Minden jog fenntartva. A dokumentum tartalmának részben vagy egészben bármilyen célra történő másolása csak a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ......................................................................................................... 5 1.0 Bevezető ..................................................................................................................... 7 1.1 Az éghajlatváltozás általános háttere .................................................................................. 8 1.2 A probléma okai: .............................................................................................................. 10 1.3 Helyi hatások .................................................................................................................... 12 1.4 Mit tehetünk ellene? ........................................................................................................ 15 1.5 A megyei klímastratégia szerepe: ...................................................................................... 16 2. Klímavédelmi szempontú megyei helyzetelemzés ........................................................ 17 2.1 Mitigációs helyzetértékelés ............................................................................................... 17 2.1.1 ÜHG leltár – Energiafogyasztás ............................................................................................ 18 2.1.2 ÜHG leltár –Ipari és Nagyipari fogyasztás ............................................................................ 25 2.1.3 ÜHG leltár – Közlekedés ...................................................................................................... 31 2.1.4 ÜHG leltár – Mezőgazdaság ................................................................................................. 35 2.1.5 ÜHG leltár – Hulladék .......................................................................................................... 39 2.1.5 ÜHG leltár – Erdőfelület ....................................................................................................... 40 2.1.6 ÜHG leltár – Mérleg és összegzés ........................................................................................ 43 2.2 Alkalmazkodási helyzetértékelés ....................................................................................... 48 2.2.1 A megye szempontjából releváns éghajlatváltozási problémakörök és hatásviselők meghatározása (érintettség) ........................................................................................................ 49 2.2.2 Az éghajlatváltozás várható megyei hatásai, éghajlatváltozással szembeni sérülékenység értékelése ..................................................................................................................................... 51 2.2.3 A megye klímaváltozás által érintett megyespecifikus értékei, adottságai ......................... 80 2.2.4 Megvalósuló és tervezett megyei energiagazdálkodási projektek ...................................... 88 2.3 Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés .................................... 89 2.3.1 Stakeholder elemzés: ........................................................................................................... 92 2.3.2 A megvalósult megyei szemléletformáló projektek bemutatása ........................................ 98 2.4 Éghajlati szempontú megyei SWOT analízis és problématérkép ........................................ 100 3.0 Stratégiai nemzetközi és hazai kapcsolódási pontok azonosítása ............................. 106 3 3.1 Nemzeti szintű kapcsolódási pontok és az azokból levezethető éghajlatpolitikai kihívások 106 3.2 Kapcsolódás a megyei stratégiai dokumentumokhoz ....................................................... 121 4.0 Jövőkép és célrendszer, a nemzeti klímapolitikából levezethető megyei klímavédelmi célok azonosítása .......................................................................................................... 132 4.1 Megyei klímavédelmi jövőkép ......................................................................................... 132 4.2 Megyei átfogó célok........................................................................................................ 133 4.3 Megyei dekarbonizációs és mitigációs célkitűzés ............................................................. 135 4.4 Adaptációs és felkészülési célkitűzések ............................................................................ 137 4.4.1 Adaptációs célkitűzések ..................................................................................................... 137 4.4.2 Specifikus célok megyei értékek megóvására ................................................................... 139 4.5 Klímatudatossági és szemléletformálási célkitűzések ....................................................... 141 5.0 Beavatkozási területek azonosítása és intézkedési javaslatok .................................. 144 5.1 Mitigációs intézkedési javaslatok .................................................................................... 144 5.2 Adaptációs intézkedési javaslatok ................................................................................... 149 5.3 Szemléletformálási intézkedési javaslatok ....................................................................... 154 6.0 Végrehajtási keretrendszer meghatározása ............................................................. 157 6.1 Menedzsment eszközök, javaslatok a megyei klímastratégia tervezés településeket támogató koordinációs szerepének erősítésére .................................................................................... 157 6.2 Intézményi együttműködési keretek ............................................................................... 160 6.3 Finanszírozás .................................................................................................................. 165 6.4 Érintettek, partnerségi terv ............................................................................................. 174 6.5 Monitoring és felülvizsgálat ...................................................................................... 177 Szószedet...................................................................................................................... 184 Mellékletek .................................................................................................................. 186 4 Vezetői összefoglaló A klímaváltozás globális folyamat, mely az energiatermelés- és felhasználás területén stratégiai változásokat követel, miközben az ivóvíz és az élelmiszer világpiaci felértékelődésével jár együtt. A klímaváltozás kockázatainak tudatosulása és érzékelhető növekedése kapcsánt egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a jövő bizonytalanságaira és egyre komplexebbé, összetettebbé váló kihívásaira rugalmasan reagálni képes stratégiák. Komárom- Esztergom megye klímastratégiája a 2017-2030-as időtáv tekintetében méri fel a megye mitigációs, adaptációs és az érintettek szemléletformálásának adottságait és lehetőségeit. Ahogyan a stratégiában olvasható, a megye legfontosabb ÜHG kibocsátási szegmensei a háztartások, az ipar és a közlekedés. A kibocsátási tényezők közül az energia, azon belül a villamosáram és a földgáz a legnagyobb ÜHG kibocsátási faktorok. A megye speciális földrajzi helyzetéből adódó kelet-nyugati és észak-déli átmenő forgalom, az ipari parkok, gazdasági-kereskedelmi területek logisztikai terhelésének súlya, valamint a belső, közigazgatási, szolgáltató (oktatás, egészségügy, kultúra), foglalkoztató központok felé irányuló forgalom jelentős tehertételként érvényesül megye ÜHG terhelésében. Az iparban meghatározó gépgyártás, autógyártás, vegyipar és energiaipar kibocsátásának növekedése is prognosztizálható a jelenlegi fejlődési ütem mellett. Az anyagban azonosításra és figyelembe vételre kerülnek a megyei védendő értékek, valamint részletesen bemutatásra kerül a megye kitettsége az egyes kiemelt klímahatások tekintetében, úgy mint pl. az árvíz vagy az aszályok. A helyzetelemzés után figyelembe vesszük a legfontosabb hazai/országos, valamint megyei stratégiai dokumentumokat, melyek keretet adnak annak és meghatározzák a megyei célkitűzések környezetét, egyfajta szabályozási helyzetértékelést téve a megye lehetőségeire vonatkozóan. Az értékelések után tömör, könnyen értékelhető kitűzéseket igyekszünk tenni a megye mitigációs, adaptációs és szemléletformálási céljai tekintetében, melyekhez átfogó akciókat rendelünk. Végül, de nem utolsó sorban meghatározásra kerül a végrehajtás keretrendszere, az egyes akciók lehetséges finanszírozási lehetőségei és a tevékenységek monitoringja. Minden egyes fejezet megírásakor különös figyelmet fordítottunk arra, hogy jelen megyei klímastratégia a későbbiekben a KEHOP 1.2.1 pályázatok megvalósulása során a lokális/települési klímastratégiák alapját képezi, valamint arra, hogy a jelenlegi szabályozás kapcsán az egyes megyei önkormányzatok a korábbiakhoz képest kevesebb jogkörrel és saját ingatlanvagyonnal rendelkeznek, így jelen esetben is – a lehetőségeket racionálisan felmérve- a megyei önkormányzat a klímastratégiák megvalósítása során koordináló, szervező szerepet tölthet be, összefogva a települési önkormányzatok cselekvéseit. Ezek alapján a következő fő