KORUNK FÓRUM • KULTÚRA • TUDOMÁNY HARMADIK FOLYAM • XXXI/4. • 2020. ÁPRILIS TARTALOM JAKAB ALBERT ZSOLT – PETI LEHEL • Ruralitás, korunkban változó falu . 3 BALI JÁNOS • Az NGO-k rurális térben. A Nógrádi Napraforgó Egyesület példája . 5 GAGYI JÓZSEF • Elutalásról és elsáncolásról . 14 SZILÁGYI LEVENTE • „Ez a mi bankunk.” A mezõgazdasági társulások és funkcióik ma két szatmári faluban . 25 VAJDA ANDRÁS • A disznóölés gyakorlatának átalakulása a Maros megyei Sáromberkén . 38 MEGYESI BOLDIZSÁR • Polgárosodásvita három évtized távlatából: áttekintés a mai mezõgazdasági üzemek tulajdonosának társadalmi hátterérõl Magyarországon . 54 DANI KAROLA • A nõtlenség társadalmi meghatározói egy erdélyi faluban . 66 IULIA-ELENA HOSSU • „Még mindig egy család vagyunk?” Transznacionális családok – romániai perspektívák . 80 KESZTHELYI GYÖRGY • Ne keress, Búcsújárás, Indítvány (versek) . 92 HISTÓRIA DEMETER CSANÁD • Magyar irredentizmus a román csendõrségi jelentésekben (1945) . 94 MÛ ÉS VILÁGA SEBESTYÉN KINGA • A házasságtörés regényei? Berde Mária Tüzes kemence és Gustave Flaubert Bovaryné címû regényének összehasonlító elemzése . 105 TÉKA KÉSZ ORSOLYA • Valóságunk fikciója (Sasszé) . 115 BERETI GÁBOR • A hazáért érzett honvágy . 118 HEGEDÛS IMRE JÁNOS • Intarziák . 121 ABSTRACTS . 124 TÁMOGATÓINK NÉVSORA . 127 KÉP SZÁSZ ZSOLT ALAPÍTÁSI ÉV 1926 Kiadja a Korunk Baráti Társaság Tiszteletbeli elnök: DEGENFELD SÁNDOR Fõszerkesztõ: KOVÁCS KISS GYÖNGY (történelem) A szerkesztõség tagjai: BALÁZS IMRE JÓZSEF (fõszerkesztõ-helyettes, irodalom), CSEKE PÉTER (médiatudomány), PETI LEHEL (néprajz), RIGÁN LÓRÁND (filozófia, a Korunk–Komp-Press Kiadó felelõs szerkesztõje) Gazdasági vezetõ: KOVÁCS GÁBOR ZSOLT, Grafikai arculat: KÖNCZEY ELEMÉR, SZENTES ZÁGON A Korunk grémiuma: DERÉKY PÁL, ILIA MIHÁLY, KOVÁCS ANDRÁS, POMOGÁTS BÉLA, ROMSICS IGNÁC, TÁNCZOS VILMOS, TETTAMANTI BÉLA, ZALÁN TIBOR Kiemelt támogató a Communitas Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A megjelenéshez továbbá támogatást nyújt a Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alap, a bukaresti Mûvelõdési Minisztérium, a Kolozs Megyei Tanács és az Amerikai Magyar Koalíció – Cultural Foundation for Transylvania Szerkesztõség: Kolozsvár, Str. gen. Eremia Grigorescu (Rákóczi út) 52. Telefon: 0264-375-035; 0742-061-613; Postacím: 400750 Cluj, OP.1. cp. 273, Románia; Internet: www.korunk.org; http://epa.oszk.hu/00400/00458; e-mail: [email protected] Nyomda: ALUTUS, Csíkszereda, Hargita út 108/A. Tel./fax: 0266-372-407 Elõfizetést a szerkesztõség is elfogad: egyévi elõfizetés díja 60 RON. A KORUNK magyarországi terjesztését Tóth Ernõ Béla E. V. végzi; a lap megrendelhetõ a következõ telefonszámon: 06-303-539-724, illetve e-mailen: [email protected] Revistã culturalã finanþatã cu sprijinul Ministerului Culturii ºi Identitãþii Naþionale Revistã editatã de Asociaþia de Prietenie Korunk (400304 Cluj-Napoca, str. gen. Eremia Grigorescu nr. 52.; Cod fiscal 5149284) ISSN: 1222-8338 RURALITÁS, KORUNKBAN VÁLTOZÓ FALU A Ruralitás, változó falu címû tematikus összeállítás a falusi társadalmakat érin- tõ jelenlegi társadalmi, gazdasági, mentalitásbeli változásokra koncentrál. A lapszámban erdélyi magyar és magyarországi szerzõk mellett egy román kutató elemzése is szerepel. Szerzõinket a következõ témák valamelyikének kidolgozásá- hoz kértük fel: 1. A ruralitáshoz való lokális és külsõ viszonyulások megváltozása (például kulturális örökség felértékelõdése); 2. a rurális környezethez való fogyasz- tói viszonyulás átalakulása (turizmus, falura való kiköltözés, a falu szabadidõs tér- ként való használata); 3. az élelmiszer-termelés feltételeinek és motivációinak meg- változása (szabadidõs gazdálkodás, a saját termény felértékelõdése, a „kvázi bio” termény gondolatának megjelenése); 4. a kooperációs formák átalakulása stb.1 Bali János tanulmánya a vidéki idõs emberek közösségi szervezõdésének sike- res modelljeként mutatja be egy észak-magyarországi egyesület mûködését. A fa- lusi társadalomban mûködõ civil szervezet tevékenységének elemzése mellett hangsúlyt fektet a lokális identitás megélésének és kifejezésének, a hagyomány- építési és örökségesítési intencióknak (helyi értékfeltárás), a közösségszervezési és társadalmi szolidaritásnak a vizsgálatára is. Gagyi József tanulmányában a mezei utak karbantartásának közösségi gya- korlatait, az utak körüli problémák kezelésének elfogadott közösségi mintáit (az „elutalás”: a magántulajdonú szántóföldre való ráhajtás következtében új útsza- kasz kialakítása, valamint ennek megakadályozása az „elsáncolás” technikájá- val). A szerzõ esszéisztikus megfigyeléseit is tartalmazó írása a föld és a hozzá vezetõ utak történeti korszakonként eltérõ, változó funkcióiból származó érdek- és jelentéskonfliktusok harcának érzékletes bemutatását is elvégzi. Mindezt a tõle megszokott antropológiai érzékenységû elemzõkészséggel teszi, mellyel a falusi világ mûködésének mélységeibe lát bele. Szilágyi Levente két sváb település – Mezõfény és Mezõpetri – máig mûködõ mezõgazdasági társulásainak példáján keresztül azt vizsgálja, hogy miként ma- radhatott fenn napjainkig a szövetkezeti mezõgazdasági forma, melyek voltak azok a tényezõk, amelyek ezt lehetõvé tették. Kitér arra is, hogy az elmúlt három évtizedben ezek hogyan alakították a lokális gazdaságot és társadalmat. Vajda András egy Maros megyei településen (Sáromberkén) végzett terepku- tatás alapján a disznóvágást, illetve a hozzá kapcsolódó, az elmúlt száz évben fo- lyamatosan változó, átalakuló szokásokat mutatja be és elemzi. Azonosítja e ha- gyományok változását kiváltó kulturális, társadalmi és gazdasági dimenziókat, egyszerre figyelve azokra a szûkebb és tágabb kontextusokra is, melyekbe a disz- nóöléshez kapcsolódó gyakorlatok illeszkednek. Megyesi Boldizsár a polgárosodáselméletekre reflektálva a rendszerváltás utáni Magyarország agrárszerkezeti változásait modellezi le. A szerzõ arra a következte- tésre jut, hogy a családi gazdálkodói gyakorlatból származó tudás a legperfor- mansabb technológiákat alkalmazó, legnagyobb tõkevolument megmozgató mezõ- gazdasági vállalkozások („nagybirtokos csoport”, ahogy a szerzõ nevezi) esetében 2020/4 nem releváns. Megállapítja, hogy „…a mai magyar mezõgazdaság legnagyobb és legerõsebb szereplõinek jelentõs része nem a klasszikus háztájiból nõtt ki, hanem 2020/4 külsõ, nem a mezõgazdaságban megkeresett tõkét fektetett be ebben az ágazatban”. A tanulmány rávilágít arra, hogy a mezõgazdasági specializációnak ez a foka egy- szersmind azt is jelenti, hogy ennek szereplõi a lokalitásokkal, helyi kapcsolatrend- szerekkel párhuzamosan léteznek, azokban nem vesznek részt, a helyi technológi- ai és pénzkezelési minták szervezõdésére nincsenek hatással. További szövegek az átalakuló (egyéni, családi, közösségi) kapcsolatrendsze- rek, a megváltozott család kérdésköréhez kapcsolódnak. Dani Karola érdekfeszí- tõ és módszeres, országos kvantitatív adatokra, illetve terepmunkára alapozott elemzésében az erdélyi magyar falvak egyik tabutémáját, a nõtlenség társadalmi és kulturális hátterét, annak individuális és közösségi következményeit mutatja be. A tanulmány egy (érthetõ okok miatt anonimizált) kalotaszegi falu példáján keresztül egyedülálló férfiakkal, „vénlegényekkel” készített interjúkra is alapoz- va arra is rávilágít, hogy az egyedülállóság az erdélyi faluban elsõsorban nem személyes döntések, attitûdök eredménye. Amitõl az egyedülálló férfiak történe- te egy „közösségi drámába” illeszkedik, az több összetevõbõl álló társadalmi kényszer. Iulia-Elena Hossu a transznacionális migráció által érintett vidéki ro- mán családok mûködését, a rokoni kapcsolatrendszerek kereteinek átalakulását, jelentéseinek módosulását mutatja be. A szerzõ esetelemzésekre és széles szak- irodalmi kitekintésre alapozott tanulmányában a migráció következtében ma- gukra hagyott idõsek sötét tónusú színekkel írt társadalomtudományi modellje helyett az idõsek „szociális rezilienciájára” utaló helyzeteket vázol fel. A csalá- di/rokonsági kapcsolatok ápolása, fenntartása érdekében az idõsek, akiknek gyermekeik külföldön élnek, kilépnek a vidéki pangásból a külföldi utazások és az új környezet hatására új célokat (például az unokák anyanyelvi kompetenci- áinak javítása, fõzésismereteik stb. átadása) tûznek maguk elé. A tanulmány az új életcélok hatására felvillanyozódó idõsek karakterét bontja ki. Az összeállításban helyet kapó elemzések betekintést nyújtanak a falusi tár- sadalmak felzárkózását nehezítõ mentalitásbeli és szociális problémákba is. A Korunk aktuális lapszámában szereplõ néhány tanulmány a Párhuzamos ruralitások. A vidékiség mai (lét)formái négy erdélyi kisrégióban címû NKFIH- kutatás keretében készült vagy a projekt keretében szervezett nagykárolyi konfe- rencián hangzott el.2 Jakab Albert Zsolt – Peti Lehel JEGYZETEK 1. Lásd Joe Smith – Petr Jehlicka: Quiet sustainability: Fertile lessons from Europe’s productive gardeners. Journal of Rural Studies 2013. 148–157; Lásd még Peti Lehel: A falusi gazdálkodás változásai egy erdélyi településen. Ma- gyar Kisebbség 2014. XIX. évf. 3–4 (73–74) sz. 32–75. Megjelent még: A falusi gazdálkodás változásai egy erdélyi településen. In: Jakab Albert Zsolt – Vajda András (szerk.): Változó ruralitások. A vidékiség mai formái. Kriza Já- nos Néprajzi Társaság, Kvár, 2019. 85–120. (Kriza Könyvek, 45.) 2. Ezek a szövegek a vidék fogalmának, a vidéki környezet átalakulásának, a ruralitás újraértelmezésének kérdés- köréhez kapcsolódnak, a változó ruralitás, az EU-csatlakozás utáni vidék gazdasági, társadalmi és kulturális straté- giáit elemzik. Magának a kutatásnak