MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSEK ÉVKÖNYVE HUNGARIAN EARTHQUAKE BULLETIN 2005 TÓTH LÁSZLÓ, MÓNUS PÉTER, ZSÍROS TIBOR, KISZELY MÁRTA, CZIFRA TIBOR Hivatkozás Bibliographic reference Tóth L., Mónus P., Zsíros T., Kiszely M., Czifra T.: Tóth, L., Mónus, P., Zsíros, T., Kiszely, M., Czifra, T. Magyarországi földrengések évkönyve 2005. Hungarian Earthquake Bulletin, 2005. GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, 2006. GeoRisk - MTA GGKI, Budapest, 2006. HU ISSN 1589-8326 HU ISSN 1219-963X GEORISK MTA GGKI BUDAPEST 2006 © GeoRisk Ringló u. 101/B, H-1221 Budapest, HUNGARY www.georisk.hu [email protected] MTA GGKI Meredek u. 18, H-1112 Budapest, HUNGARY www.seismology.hu [email protected] Minden jog fenntartva. Apart from any fair dealing for the purpose of study, research, criticism, or review, as permitted under the Copyright Act, no part may be reproduced by any process without written permission. Készült a Paksi Atomerőmű Rt. támogatásával. This work was supported by Paks Nuclear Power Plant Ltd. HU ISSN 1589-8326 (magyar) HU ISSN 1219-963X (English) Felelős kiadó: Dr. Tóth László Hátsó borító: A magyarországi földrengések mélység szerinti eloszlása. Az adott földrajzi tartományban (45.5-49.0É; 16.0-23.0K) összesen mintegy 1298 rengésről van megbízható fészekmélység adatunk. Ezek közül 147 keletkezett a 0-5 km, 299 a 6-9 km, 319 a 11-15 km, 181 a 16-30 km mélységtartományban. 23 rengés fészekmélysége nagyobb 30 km-nél, 329 rengés számított fészekmélysége pedig pontosan 10 km. Back cover page: Depth distribution of Hungarian earthquakes. 1298 earthquakes have reliable focal depth information in the given geographic region (45.5-49.0N; 16.0-23.0E). Out of them 147 were burst in the 0-5 km, 299 in the 6-9 km, 319 in the 11-15 km, 181 in the 16-30 km depth range. 23 quakes were deeper than 30 km and focal depth estimation for 329 earthquakes resulted 10 km. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS.............................................................................................................................. 5 1. ÖSSZEFOGLALÁS .............................................................................................................. 7 2. A MAGYARORSZÁGI FÖLDRENGÉSMEGFIGYELŐ HÁLÓZAT ...................................... 9 A paksi mikroszeizmikus megfigyelő hálózat .................................................................... 15 Az MTA GGKI állomásai................................................................................................... 15 Gyorsulásmérő állomások................................................................................................... 15 3. ESEMÉNYLISTA ÉS FÖLDRENGÉS FÉSZEKPARAMÉTEREK........................................ 19 A földrengés fészekparaméterek meghatározása ................................................................ 19 Sebességmodell ................................................................................................................... 19 Eseménylista........................................................................................................................ 21 Fészekparaméterek és fázisadatok ...................................................................................... 27 4. JELENTŐS FÖLDRENGÉSEK 2005-BEN......................................................................... 49 2005. május 15. – Pápa...................................................................................................... 51 2005. május 16. – Csót ...................................................................................................... 55 2005. szeptember 30. – Szólád.......................................................................................... 59 HIVATKOZÁSOK ................................................................................................................... 63 A MELLÉKLET: Európai Makroszeizmikus Skála (EMS)..................................................... 65 B MELLÉKLET: A világ jelentős földrengései 2005-ben ...................................................... 67 CONTENTS INTRODUCTION....................................................................................................................... 6 1. SUMMARY .......................................................................................................................... 8 2. SEISMOGRAPH STATIONS IN HUNGARY...................................................................... 10 Paks microseismic monitoring network .............................................................................. 16 Stations operated by GGKI ................................................................................................. 16 Strong motion stations......................................................................................................... 16 3. LIST OF ORIGINS AND HYPOCENTER PARAMETERS .................................................. 20 Method for hypocenter parameter determination................................................................ 20 Crustal velocity model ........................................................................................................ 20 List of events ....................................................................................................................... 21 Phase data............................................................................................................................ 28 4. SIGNIFICANT EARTHQUAKES IN 2005......................................................................... 50 15 May 2005 – Pápa.......................................................................................................... 51 16 May 2005 – Csót .......................................................................................................... 55 30 September 2005 – Szólád............................................................................................. 59 REFERENCES ......................................................................................................................... 63 APPENDIX A: European Macroseismic Scale (EMS) ........................................................... 66 APPENDIX B: Significant Earthquakes of the World, 2005 .................................................. 68 BEVEZETÉS A Pannon-medencében a földrengés aktivitás a lemezperemi területekhez képest mérsékelt, a rengések epicentrumainak eloszlása pedig első pillantásra rendszertelennek látszik. Nehéz eldönteni, hogy a földrengések izolált területeken, vagy szeizmikusan aktív vonalak mentén keletkeznek. Mindenesetre felismerhető néhány terület, ahol viszonylag gyakran fordult elő a múltban földrengés. Ilyenek pl. Eger és környéke, ahol 70 év alatt legalább 16 földrengés és több mint 50 nagyobb utórengés történt. Komárom és Mór környékén, Jászberény, Kecskemét és Dunaharaszti közelében szintén jelentős volt az aktivitás egy-egy bizonyos időszakban. Az alacsony szeizmicitás nem feltétlenül jelenti a földrengések méretének csekélységét: komoly épületkárokat okozó földrengésekről van szó, néhány esetben talajfolyósodást is okozó gyorsulásokkal (pl. 1763 Komárom, M 6.2; 1911 Kecskemét, M 5.6), esetleg a felszínen is megjelenő töréssel (pl. 1834 Érmellék, M 6.2). Ezek a példák azt mutatják, hogy 6.0-6.5 magnitúdójú rengések lehetségesek, de nem gyakoriak a Pannon-medencében (Tóth et al., 2002a). A földtudományi kutatás fontos eleme a szeizmicitás vizsgálata, annak megismerése, hogy milyen gyakorisággal, hol és mekkora földrengések keletkeznek, továbbá melyek azok a szeizmotektonikai folyamatok, melyek a földrengéseket létrehozzák. Az általános ismeretszerzésen túlmenően a földrengés elleni védekezéshez is fontos segítséget nyújt a szeizmicitás pontos ismerete. Egy terület földrengés kockázatát csak komplex szeizmológiai, geofizikai, geológiai ismeretek alapján lehet meghatározni. A legfontosabb információ, mely mennyiségileg meghatározza a földrengéskockázatot, a terület földrengés története, illetve a jelenkori rengések ismerete. Ehhez nyújt kardinális fontosságú segítséget a földrengés monitorozás, a földrengések megfigyelése, mérése és paramétereinek meghatározása. Magyarországon a földrengésmérő állomások száma és minősége 1995-ben érte el azt a szintet, hogy – az ÉK-i területet kivéve – a lakosság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. Ez nagyrészt annak a szeizmikus megfigyelő hálózatnak köszönhető, melyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség javaslatára a Paksi Atomerőmű Rt. létesített az atomerőmű telephely tágabb környezetében. Jelen kiadványunk célja és tartalma pontosan az, amit a címe is jelez: évkönyv, melyben megtalálható minden olyan adat és ismeret, melyet az év során a magyarországi földrengésekkel kapcsolatban összegyűjtöttünk. A kiválasztott célterület a 45.5-49.0É szélesség és 16.0-23.0K hosszúság által határolt földrajzi tartomány. A teljesség kedvéért azonban a világ jelentős földrengéseinek listája is megtalálható a mellékletben. Reméljük, hogy hasznát látják munkánknak mindazok, akik földtudományi kutatásaikban felhasználói a szeizmicitás adatoknak, de azok is, akik csupán egy-egy földrengéssel kapcsolatos kérdésükre keresnek választ kiadványunkban. 5 INTRODUCTION Seismicity in the Pannonian basin is relatively low comparing to the peripherals and the distribution of earthquake epicenters shows a rather scattered pattern at the first glance. It is particularly difficult to decide whether the epicenters occur at isolated places or along elongated zones however, at several single places earthquakes occur repeatedly. For example, near