Gödöllői Múzeumi Füzetek 11. A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG KIÁllÍTÁSI katalÓGUS Szerkesztette: G. Merva Mária Gödöllő 2009 5 Állandó kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban 2009. október 20-tól TARTALOMJEGYZÉK A kiállítást rendezte: Bokody József, Czeglédi Noémi és G. Merva Mária Bokody József: A kiállítást kivitelezte: Mayer Róbert A MAGYAR CSERKÉSZET A kiállítás létrejöttét segítette: Csepregi Márton, Fábián Balázs, TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG 7 dr. Ferencz Mária, Guba László, Pétery István, Tóbiás Csaba Megszületik a cserkészet 7 A könyvet tervezte: Kecskés Zoltán A magyar cserkészet újjászületése a rendszerváltozás után 21 Cserkészszövetségek 1988 után 27 1. sz. melléklet A Cserkészszövetség jelvénye, törvényei 28 2. sz. melléklet Cserkész fogadalmak 29 3. sz. melléklet Cserkészinduló 30 4. sz. melléklet Sík Sándor: Megyeri hitvallás 31 5. sz. melléklet A magyar cserkészet vezetői 37 6. sz. melléklet Támogatók: Nemzetközi cserkésztalálkozók, jamboree-k 41 7. sz. melléklet Filesystem Kft., Gödöllő Válogatás a Cserkészgyűjtemény kincseiből 47 Gödöllő Város Önkormányzata 8. sz. melléklet Magyar Cserkészszövetség Köztéri cserkész emlékművek, szobrok és emléktáblák 57 Magyar Öregcserkészek Czeglédi Noémi Phd: Oktatási és Kulturális Minisztérium MŰTÁRGYJEGYZÉK 67 Varga és Fiai Kft., Gödöllő Szentes Róbert: Városi Múzeum, Kőszeg Angol összefoglaló / English résumé 105 7 A MAGYAR CSERKÉSZET TÖRTÉNETE 1910-TŐL NAPJAINKIG MEGSZÜletik A cserkészet A XX. század első évtizedében Robert Baden-Powell (1857–1941) brit tábornok, felhasználva a búr háború alkalmával, Mafeking város ostrománál szerzett tapasz- talatait – visszatérve Londonba, 1907-ben összefogta a város kallódó fiataljait és megrendezte az első „cserkésztá- bort”. Megtanította a fiatalokat a szabadban élés örömére, egymás megbecsülésére, a természet szeretetére, a szüksé- ges kézügyességekre és tennivalókra. Ezután részletesen kidolgozta elképzeléseit és 1908-ben életre hívott egy új ifjúsági mozgalmat, a scoutingot, magyarul a cserkészetet. Baden-Powell, cserkésznevén Bi-Pi, még ebben az év- Robert Baden-Powell ben megírta a cserkészetről szóló elképzeléseit, a Scouting for boys című könyvét, a Cserkészet fiúknak című munkáját. Ez lett a világ cserké- szetének vezérfonala. A cserkészet politikamentes szervezet és valláserkölcsi alapon áll. Tehát egyik párthoz sem tartozik és egyik egyház sem sajátíthatja ki a maga részére. A munka 6-8 fős őrsökben történik, 1-2 évvel idősebb őrsvezető irányításával. A jellemne- velés és a tanulás gyakorlati cselekvés alapján, a cserkésztörvények és a fogadalom szellemében történik. A cserkész ezek szerint él, tanul, dolgozik a fogadalom le- tételétől élete végéig. Baden-Powell meghatározása szerint a cserkészet célja a talpraesett, a gyakor- lati életben jártas, Isten-hívő, másokon segíteni kész, természetszerető, vidám, de meggondolt fiatalok nevelése. A cserkészet mindenki előtt nyitott, származásra, fajra és vallásra való tekintet nélkül. Három alapelve: az Isten, haza és embertárs iránt önként vállalt kötelezettség feltétlen betartása, a cserkésztörvények szelle- mében való élés, a mások iránti gyöngédség, s ugyanakkor saját magával szembeni szigorúság. Ezt a hármas kötelezettséget jelenti a cserkészköszöntésre felemelt három ujj, s a kisujjra ráhajtott nagyujj pedig „a nagy védi a kicsit” magatartást szimbolizálja. Jelenleg 158 országban van cserkészet és csak 6 ország maradt távol a moz- galomtól. 8 9 1913-ban Sík Sándor piarista papköltő versét Turry Peregrin A magyar cserkészet története oboaművész, zeneszerző megzenésítette s ez lett a magyar cserkészet indulója. (3. sz. melléklet.) Magyarországon már nagyon hamar megismerkedhettek a cserkészettel. Baden- Ugyancsak 1913-ban létrejött egy hasonló szervezet, a Ma- Powell könyvét Králik László tanár, a Kegyes-tanítórend vezetése alatt álló gyar Őrszem Szövetség, de rövid működés után már júni- Nagybecskereki Községi Főgimnázium 1909/1910. évi értesítő- usban egyesült a két szervezet Cserkész-Őrszem Szövetség jében 132 oldalon keresztül ismertette. Főleg a pedagógusok, néven. Folyóiratuk a Cserkészőrszem volt, melyet Tas József de más ifjúsági vezetők is felfigyeltek a cserkészetre és azon szerkesztett. A Szövetség nevéből hamarosan elmaradt az Turry Peregrin nyomban megkezdődött a szervezkedés. „Őrszem” elnevezés. Még ebben az évben megrendezte a Zász- lónk folyóirat szerkesztősége a II. vági tutajutat Kralovantól 1910-ben ifj. Szilassy Aladár dr. és – Komáromig, 6 tutajjal és 106 cserkésszel. Megyercsy Béla református lelkész A kibontakozást az I. világháború új tartalommal töltötte megalakította az első cserkészcsapatot meg. A csapatok erőn felüli „cserkészmunkát” vállaltak. Te- Magyarországon a Budapesti Ifjúsági Králik László vékenységük elsősorban a frontra induló katonavonatok, az Egyesületben. onnan érkező sebesült szerelvények fogadása volt. A szolgálat a Magyar Mentőegyesület igazgatójának, dr. Kovách Aladár 1911-ben sorra alakultak a csapatok, cserkésztisztnek vezetésével történt, a katonákat étellel, ital- az Egyetemi Főgimnáziumban Kánitz lal látták el, segítették a sebesülteket, özvegyeket és árvákat. Ravasz Árpád István, a Regnum Marianum-ban Izsóf Szolgálatot láttak el a kórházakban is, hírvivők, futárok voltak. Alajos, a Zászlónk főszerkesztője, a Bu- A cserkészek közül sokan hősi halált szenvedtek vagy fogságba kerültek. A lét- dapesti Piaristáknál Sík Sándor köz- szám 3.000 főről 1.800 főre csökkent. A Szövetség munkáját a Budapesti Cser- Megyercsy Béla reműködésével. Ezután dr. Radványi készcsapatok Intéző Bizottsága, dr. Orlay Antal vezetésével irányította. és Szilassy Aladár Kálmán, Papp Gyula és sokan mások Már 1918-ban újra kezdte működését a Magyar Cserkészszövetség dr. Darvas is megkezdték a szervezést. Dr. Sík Sándor Ferenc, majd dr. Morvay Győző vezetésével. 1919-ben a Tanácsköztársaság betiltot- ta, júniusban Bokor Miksa tanár vezetésével a cserkészcsapatokat úttörőcsapatokká 1912-ben a Stockholmban megrendezett olimpián hatalmas szervezték. A munka azonban a legtöbb helyen - főleg vidéken - a régi, megszokott cserkészbemutatót rendeztek. Erről a hazai sajtó is beszámolt, keretek között haladt tovább. Végül 1919. szeptember 21-én újból megalakulhatott amely segítette a cserkészet kibontakozását és elismertetését. - most már harmadszor - a Magyar Cserkészszövetség. Elnöke Ravasz Árpád lett. A működő csapatok szükségesnek érezték, hogy összefogjanak, hogy közösen dolgozza- 1920. május 5-én Schelken Oszkár és kisbarnaki Farkas Ferenc vezetésével önál- nak, ezért 1912. decem- lósult a Nyugat-Magyarországi Cserkész Szövetség. Elnöke Esterházy Pál herceg ber 28-án Budapesten, volt. 1922. április 22-től ismét, mint a Magyar Cserkészszövetség III. Szombat- Dr. Papp Gyula a Kálvin-téri református helyi Kerülete működtek tovább. templomban megalakí- tották a Magyar Cserkészszövetséget. El- 1920. június 4-én aláírásra került a trianoni békediktátum. Ezzel a magyar cser- nöke dr. Papp Gyula lett. A közgyűlésen készek nagy része „külföldre” került. Ugyanabban az évben a Londonban az elfogadták a 10 törvényt (1. sz. melléklet) Olympia Hallban megtartott első jamboree-n a magyar cserkészek nem vehettek és a fogadalmak szövegét (2. sz. melléklet). részt. Kánitz István és csapata 10 11 1920-ban megalakult a Nemzetközi Iroda, melynek alapító tagja 1922. június 10-től gróf Teleki Pál lett volt a Magyar Cserkészszövetség. Ugyancsak ekkor indult meg az első főcserkész. 1923. március 22- a Magyar Cserkész című folyóirat Temesy (Hermann) Győző én betegsége miatt lemondott. Ezután szerkesztésében. A felsoroltakon kívül áldozatkész vezetők vol- mint tiszteletbeli főcserkész vett részt tak: Gerő László, Karácsony Sándor, Faragó Ede, dr. Zsembery a munkában. Utóda 1923. augusztus Gyula, dr. Major Dezső, dr. Molnár Frigyes, dr. Borsiczky Sán- 13-tól 1942. március 11-ig ifjabb gróf dor, Éry Emil és mások. Temesy Győző Khuen-Héderváry Károly. Hédervári birtokán szervezték meg az első veze- 1921. Megindult hivatalosan is a vízi- tőképző táborokat. cserkészet dr. Zsembery Gyula vezeté- Gróf széki Teleki Pál Gróf Khuen-Héderváry Károly sével, majd a következő évtizedekben kitűnően szerepeltek a világtalálkozó- 1924. áprilisában megalakult a Cserkész Nagytanács Albrecht főherceg vezetésével. kon és versenyeken. Az augusztus 8-16. között a magyar cserkészek részt vettek a 2. világjamboree-n Koppenhágában, az akkor cserkész világbajnokságnak kiirt világtalálkozón, Temesy Győző táborparancsnok, Sztrilich Pál és Faragó Ede táborparancsnok- Az első vízi cserkészek helyettesek vezetésével. A tábori versenyeken a magyar fiúk a 3. helyet szerezték meg, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok mögött. Egyik éjjel ha- 1921. május 29-től Sík Sándor lett a Magyar Cserkészszövetség elnöke. talmas vihar volt, elmosta szinte az egész tábort, nagy meglepetésre csak a magyar „A cserkészet életrendezés, stílus, életforma – írta Sík Sándor a Fiatal Magyar- csapat sátrai marad- ságban. – Egészre irányul, nem részletre. Nem mi, hanem hogyan... Elveit, ideál- tak állva, minden baj jait, gyakorlati programját mind másoktól vette: evangéliumból, nemzeti múltból, nélkül. Bi-Pi külön gyakorlati emberektől; a speciálisan cserkészi abban van, ahogyan összeköti és megdicsérte ezért a megvalósítja őket... A cserkészet, valamennyi mellékágával együtt, lényege szerint magyar fiúkat. Ebben pedagógiai mozgalom, amely elő akar készíteni a jó polgárságra.” A magyar cser- az évben megindult a készpedagógiát Sík Sándor dolgozta ki, a jellemformálással kapcsolatos nézetei Vezetők Lapja. – az „emberebb