Dr. Besenyő János – Miletics Péter Országismertető EgyiPtOM - 2013 - AZ MH ÖSSZHADERőNEMi PA RANCS NOK SÁg tuDOMÁNyOS tANÁCS KiADvÁNyA Felelős kiadó: Domján László vezérőrnagy az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka Szerkesztő: Dr. Földesi Ferenc Szakmai lektor: Dr. habil. Búr gábor, PhD. egyetemi docens Postacím: 8000 Székesfehérvár, Zámolyi út 2–6. 8001 Pf. 151 Telefon: 22-542811 Fax: 22-542836 e-mail: [email protected] ISBN 978-963-257-250-5 Nyomdai előkészítés, nyomás: HM Zrínyi Nkft. Felelős vezető: Dr. Bozsonyi Károly ügyvezető igazgató Minden jog fenntartva tARtALOM Bevezetés: az arab/iszlám világ . 5 Egyiptom tágabb geopolitikai környezete: a Maghreb és a Mashreq ............... 13 Egyiptom földrajzi helyzete . 18 Egyiptom magterülete: a Nílus-völgy és a Delta . 20 A nyugati sivatag . 26 A keleti sivatag .................................................... 28 A Sínai-félsziget . 29 Egyiptom éghajlata ..................................................... 31 Növényzet és állatvilág .................................................. 34 A Nílus-völgy geopolitikai jellemzői . 38 Az egyiptomi közigazgatás és a jelentősebb települések . 45 Kairó ............................................................ 48 Alexandria ........................................................ 48 Gizah ............................................................ 48 Shubra El-Kheima .................................................. 48 Port Said . 49 Suez ............................................................. 49 Al-Mansura ....................................................... 49 Tanta ............................................................ 50 Asyut ............................................................ 50 Ismailia . 50 Luxor ............................................................ 51 Fayyum .......................................................... 51 Aswan ........................................................... 51 Hurghada ......................................................... 51 Arish . 52 Az egyiptomi fegyveres erők . 53 A szárazföldi haderő szervezete . 53 Az egyiptomi szárazföldi erők felszerelése . 54 A tengerészeti haderő szervezete . 56 Az egyiptomi tengerészeti erők fegyverzete .............................. 56 Az egyiptomi légierő fegyverzete ...................................... 58 A légvédelmi parancsnokság szervezete ................................. 61 3 Az egyiptomi gazdaság .................................................. 65 Mezőgazdaság ..................................................... 71 Kitermelő ágazatok ................................................. 78 Ipar . 82 Szolgáltatatások . 86 Népesség, nyelv, civilizációs-kulturális identitás .............................. 91 Demográfiai trendek . 93 Vallás . 95 Egyiptom története . 97 Irodalom . 131 Internetes források .................................................. 141 4 BEvEZEtéS AZ ARAB/iSZLÁM viLÁg Ahhoz, hogy megértsük a modern egyiptomi államhelyzetet, geopolitikai érdekeit, a fej- lődés alternatíváit, szükségesnek véljük belehelyezni a Kairó által meghatározott politikai- gazdasági teret geográfiai, stratégiai, kulturális környezetébe. A modern Egyiptom politikai territóriuma abban a hatalmas földrajzi régióban helyezkedik el, amely a mára némileg elavult brit fogalommal arab civilizációs térként definiálható. A sokszínű arab – és iszlám – világhoz gazdasági, geopolitikai/stratégiai, történelmi és kulturális értelemben szorosan kapcsolódik Izrael területi enklávéja, valamint a peremhelyzetű iráni államtér. A hatalmas – Egyiptomot is magában foglaló – területet nyugaton az Atlanti-óceán határolja. Ez magába foglalja Észak- Afrikát, az Arab-félszigetet és Mezopotámiát. A régió északi határát az Anatóliai-félsziget déli részén húzódó Taurus/Toros-hegység, a Kaukázus, a Kaspi-tó déli partvonala jelöli ki, míg keleten a Zagrosz-hegység,1 délen az Indiai-óceán, illetve az afrikai kontinensen Földünk legnagyobb térítői sivataga, a Szahara jelenti. Az arab világ Forrás:https://users.cs.jmu.edu/abzugcx/public/Biblical-Hebrew/Map-of-Israel-&-the-Arab-World-plus-Iran.bmp 1 Amennyiben Iránt is a régióhoz tartozó államként értelmezzük, akkor a keleti határt a pakisztáni Indus folyó völgye jelöli ki. 5 Az egyiptomi államtér a Közel-Kelet nyugati részén helyezkedik el, amelyről azonban ér- demes megjegyeznünk, hogy nem geográfiai, hanem történelmi-politikai régió, amely térper- cepció a XX. század elejétől vált elfogadottá, míg az esetenként – elsősorban az angolszász terminológiában – megjelenő Middle East kifejezés elsősorban a térség globális geostratégiai helyzetére utal. A nevezéktani bizonytalanság a térség bonyolult fejlődését, belső ellentmon- dásait tükrözi.2 Forrás: http://maps.aridocean.com/maps_of_neareast_en.php A közel-keleti régió központi övezetét nevezték el a régészek, történészek „termékeny Fél- hold”-nak, ahol végbement a neolit forradalom. A fogalmat James Henry Breasted3 vezette be, aki a területet a civilizáció bölcsőjeként határozta meg. A történelmi jelentőségű territórium egy sajátos formájú terület, amely eredetileg Mezopotámiát és a levantei térségét jelentette, amelyhez később a Nílus-völgyét (az ókori Egyiptom területét) is hozzákapcsolták. Valójában az egyik leglényegesebb szerepe a területnek az volt, hogy hídként funkcionálva összekap- csolta Afrikát és Eurázsiát, biztosítva a biodiverzitást a helyi ökoszisztéma-rendszerek szá- 2 Napjainkban számos térpercepció létezik: a transzatlanti világban általában a tágabb értelemben vett „Közel- Kelet” kifejezést használják,, a Világbank a Közép-Kelet és Észak-Afrika (MENA), Afganisztánt és Pakisztánt is beleértve, az ENSZ elsősorban a Nyugat-Ázsia, Kína politikai közéletében pedig a geográfiai értelemben semleges Délnyugat-Ázsia terjedt el. 3 Az amerikai archeológus és történész a térpercepciót először az 1906-ban az Ancient Records of Egypt című munkájában használta. Columbia Encyclopedia. Columbia University Press. 2008. 6 mára a kritikus klímaváltozások időszakaiban is. A szaharai „pumpa” működése és a földhíd rendkívül fontos szerepet játszott az óvilági flóra és fauna földrajzi elterjedésében4 és a korai komplex társadalmi rendszerek kialakulását is nagymértékben elősegítette. Forrás: www.public.iastate.edu/~cfford/342worldhistoryearly.html 4 van Zinderen Bakker E. M. (1962-04-14). A Late-Glacial and Post-Glacial Climatic Correlation between East Africa and Europe. Nature 194 (4824): 201–203, http://gsa.confex.com/gsa/2008SC/finalprogram/abstract¬¬ _136 189htm, Williams, M.-Talbot, A.J.-Michael R. (2009): Late Quaternary Environments in the Nile Basin. 89. p. 61., Jared. D. (1997): Guns, Germs, and Steel: The Fates of Human Societies. W.W. Norton & Company. 7 A XX. század második felében átalakult a térséget érintő szemlélet: az újabb kutatások, régészeti feltárások azt igazolták, hogy a letelepedéssel járó tudatos élelmiszertermelés, majd állattenyésztés territóriuma valójában a Zagrosz, a Taurus/Toros, a Libanoni-hegység civilizá- ciós peremterülete volt, amelyet később az anatóliai Çatal Hüyük5 és más lelőhelyek feltárása alapvetően igazolt. Nyugat definíciós bizonytalanságaival párhuzamosan az arab politikai közvélemény nagy- jából ezer év után ismét megkísérli meghatározni azt a geográfiai territóriumot, amelyben él, amelyben kifejti gazdasági-társadalmi és politikai aktivitását. A VII. és a XIII. évszázad kö- zötti időszakban a Damaszkuszban székelő Omajjád-dinasztia, a bagdadi Abbászida Kalifátus arab politikai territóriuma/birodalma az Atlanti-óceántól az Indiai-óceán közötti területeket fogta át, ám a birodalmi központ áthelyezését követően hamarosan megkezdődött a dezinteg- ráció folyamata: az egység térmegtartó erői nem voltak képesek megakadályozni török, perzsa és európai hatalmak területi expanzióját. A fragmentálódás oda vezetett, hogy a hidegháború időszakában a politikai geográfia tudósaként Saul B. Cohen már arról beszélt, hogy a régió egy olyan ütközőzóna, amely képtelen bármilyen politikai és gazdasági egység kialakítására a je- lentős belső különbségek miatt, valamint mert a regionális térmegtartó erőket külső hatalmak geopolitikai érdekei felőrlik.6 Napjainkban azonban az arab világ ismét esélyt kapott, hogy meghatározza saját természe- tes belső rendjét. A globalizáció nyújtotta lehetőségeket kihasználva a Szaharától Arábiáig a közös civilizációs-kulturális örökség: a nyelv és a vallás segítségével lehetségesnek tűnik a szorosabb kapcsolatok kialakítása a térséget alkotó államok között, valamint az arab egység újradefiniálása is.7 A globalizáció regionális megjelenési formája talán az arabizmus, illetve az iszlamizmus, amelyek modern térmegtartó erőként funkcionálnak. Az önmeghatározás a helyenként sajátosan egyenesen meghúzott határok között esetenként arra is csábíthatja az egyes arab államok politikai elitjeit, hogy a nemzeti lojalitás eszméjé- nek prioritását hirdessék, bár az állampolgár ideája az arab világban némileg eltér a nyugati mintáktól. Ráadásul az arab tradicionális politikai gondolkodásban primátust élvez a törzsi kohézió, mint a csaknem 300 milliós arab egység8 percepciója. Ennek ellenére a XXI. szá- zad elejére ismét megerősödött az egység gondolata, amelyben egyes arab elemzők szerint új térszervező és –megtartó erők körvonalazódtak: a növekvő gazdasági és politikai hatalom, az arab/iszlám elkötelezettség, valamint a kommunikációs technológia. Mindezt valamelyest már 5 Çatal Hüyük (törökül „villa-halom”) az i.e. VII. évezredből származó neolit-kori régészeti lelőhely Törökország területén a Konya-síkságon,