' Copyright Magyar `llami Fldtani IntØzet (Geological Institute of Hungary), 2005 Minden jog fenntartva! All rights reserved! Lektorok Reviewers: BALLA ZOLTÁN, CSÁSZÁRGZA, HAAS JÁNOS, HORVÁTH ISTVÁN, JÁMBOR Á RON, KOVÁCS SÁNDOR, KUBOVICS IMRE, LESS GYRGY, LIEBE PÁL,VICZIÁN ISTVÁN Sorozatszerkesztı Serial editor: BALLA ZOLTÁN Szakszerkesztı Scientific editor: PIROS OLGA Mßszaki szerkesztı Technical editor: SIMONYI DEZS SzÆmtgØpes nyomdai elıkØsztØs DTP: PIROS OLGA, SIMONYI DEZS Bortterv Cover design: SIMONYI DEZS Kiadja a Magyar `llami Fldtani IntØzet Published by the Geological Institute of Hungary Felelıs kiad Responsible editor: KORDOS L`SZL Igazgat Director HU ISSN 03689751 3 Tartalom — Contents Működési jelentés — Activity Report HÁMOR GÉZA (1934–2007) . 7 JÁMBOR ÁRON (összeállító): Dr. Hámor Géza szakirodalmi munkássága . 8 KORDOS LÁSZLÓ: A múlt a jövő kulcsa . 17 BREZSNYÁNSZKY KÁROLY: Igazgatói beszámoló a Magyar Állami Földtani Intézet 2006. évi tevékenységéről . 19 Szakcikkek — Scientific publications RIPSZNÉ JUDIK KATALIN: A Medvednica hegység (Horvátország) és Észak-Magyarország paleozoos és mezozoos kishőmérsékletű metamorf képződményeinek összevetése. — Comparison of Palaeozoic and Mesozoic very low- grade metamorphic formations in the Medvednica Mts (Croatia) and in North Hungary. 47 PELIKÁN PÁL, IVAN FILIPOVIĆ, DIVNA JOVANOVIĆ, MILAN SUDAR, †LJUBINKO PROTIĆ, HIPS KINGA, KOVÁCS SÁNDOR, LESS GYÖRGY: A Bükki-terrénum (É-Magyarország), a Jadari-terrénum (ÉNy-Szerbia) és a Sana-Unai-terrénum (ÉNy-Bosznia) karbon, perm és triász rétegsorainak összehasonlítása. — Correlation of the Carboniferous, Permian and Triassic sequences of the Bükk, Jadar, Sana-Una terrains. 59 BUDAI TAMÁS: Platformok és medencék kialakulása és fejlődése a Bakony középső-triász története során. — Middle Triassic platform and basin evolution of the Bakony Mts, Hungary. 77 HAAS JÁNOS: A bükki és a darnói jura képződmények ősföldrajzi helyzete és kapcsolatai. — Palaeogeographic setting and relationships of the Jurassic formations in the Bükk-Darnó area. 85 KÖVÉR SZILVIA, FODOR LÁSZLÓ, KOVÁCS SÁNDOR: A Rudabányai-hegység jura képződményeinek szerkezeti helyzete és üledékes kapcsolata - régi koncepciók áttekintése és új munkahipotézis. — Structural position and sedimentary connections of Jurassic formations of the Rudabánya Hills - an overview of old conceptions and a new working hypothesis. 97 KÓNYA PÉTER: Balaton-felvidéki bazaltok nátrolitcsoportba tartozó üregkitöltő ásványainak részletes vizsgálata. — Detailed investigation of cavity filling natrolite group minerals in basalts of Balaton Highland, Hungary. 121 CSERNY TIBOR, GÁL NÓRA, TULLNER TIBOR, TAHY ÁGNES: A magyarországi felszín alatti víztestek földtani kiértékelésének 2006. évi eredményei. — The results of the geological evaluation of the Hungarian groundwater bodies, 2006. 145 DON GYÖRGY, SOLT PÉTER: Meteoritkráter-tanulmányok. — Impact crater studies. 155 FÖLDVÁRI MÁRIA: Az ásványok hőbomlási rendszere és példák a termogravimetria földtani alkalmazási lehetőségeire. — Thermal decomposition system of the minerals and the application of the thermogravimetry in the earth science. 169 Mûködési jelentés A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése, 2006 7 Dr. Hámor Géza (1934–2007) Hámor Géza geológus, a Magyar Állami Földtani Intézet egykori igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke, majd tiszteleti tagja, hosszan tartó betegségben 2007. augusztus 25-én, életének 74. évében Budapesten hunyt el. 1934. június 3-án született Kecskeméten Gáspár Aranka és Hámor Kristóf gyermekeként. Kovács Irénnel történt házasságát követően (1957), két gyermeke születet, Enikő (1958) és Tamás (1960). 1952-ben érettségizett a kecskeméti református Gróf Tisza István Gimnázium jogutódjában, a Katona József Gimná- ziumban. Geológus diplomát 1956-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett. Középiskolai évei során a Magyar Állami Földtani Intézetben időszaki fúrómunkásként dolgozott, és egyetemi hallgatóként ugyanott készült szakmájára. 1956–1991 között a Magyar Állami Földtani Intézetben gyakornok, tudományos munkatárs, főosztályvezető (1965–1974), igazgatóhelyettes (1974–1979), és igazgató (1979–1991) beosztásban dolgozott. Mindezek mellett 1960–1963-ban az MTA ösztöndíjas aspiránsa, 1976-tól a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán, 1987-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán egyetemi tanárként, 1988-tól a Regionális Földtani Tanszék alapító tanszékvezető egyetemi tanáraként oktatott. 2004. évi nyugdíjazását követően az ELTE Tatai Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Geológiai Múzeum megbízott vezetője volt. Legfontosabb kutatás témái a földtani térképezés, a neogén sztratigráfia, a medencekutatás, geodinamika, kvantitatív fáciesanalízis és paleorekonstrukció, valamint a prognosztika köré csoportosíthatók. Felvételező geológusként három részletes (10 000-es és 25 000-es méretarányú) földtani térképezési programban (Keleti-Mecsek, Nógrád–Cserhát, 8 Nekrológ Börzsöny) és a kapcsolódó nyersanyagkutatás eredményes végrehajtásában vett részt; valamint vezetőként négy hasonló célkitűzésű külföldi expedíciót szervezett (Kuba, Mongólia, Líbia, Vietnam) Témavezetőként munkatársaival továbbfejlesztette a földtani térképezés és térképszerkesztés módszertanát, a szelvényszerű légifénykép-interpretáció hazai alkalmazását, a radiometriai geokronológiai skálát, a neogén alapszelvények magnetosztratigráfiai vizsgálatát, és kialakította a hazai neogén litosztratigráfia formációrendszerét. Kidolgozta és társszerzőkkel publikálta az őskörnyezeti, ősföldrajzi rekonstrukció módszertanát. Tájegységi méretben a Keleti-Mecsek, a Cserhát és a Börzsöny földtani térképeit, regionális méretben Magyarország, interregionális méretben a Kárpát-medence, valamint Közép- és Kelet-Európa ősföldrajzi térképeit és atlaszait szerkesztette. Kezdeményezője és részben szerzője volt a hazai tájegységtérképek (50 000-es méretarány) és Magyarország Földtani Atlasza (500 000-es méretarány, 42 változat) kiadásának. Egyetemi oktatóként három szaktárgy előadójaként, hazai és külföldi terepgyakorlatok és tanulmányutak szervezésével és vezetésével foglalkozott. A Miskolci Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen több szakdolgozat, diplomamunka, aspiránsi vagy egyetemi doktori téma vezetője, opponense, bizottsági tagja volt. Minősítési eljárásokban 10 évig a Tudományos Minősítő Bizottság 22. szakbizottságának titkáraként, később az ELTE TTK Tudományos és Doktori Bizottsága tagjaként segítette elő a szakma minőségi fejlesztését. Kiterjedt és eredményes szakmai közéleti tevékenységei közül kiemelendők a Magyarhoni Földtani Társulatban (titkár, főtitkár, alelnök, elnök, választmányi tag, tiszteleti tag), a Magyar Tudományos Akadémián (Magyar Rétegtani Bizottság Neogén Albizottságának elnöke; az IUGS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, az IGCP Magyar Nemzeti Bizottság tagja stb.) betöltött tisztségei. A legnagyobb és számára is a leginkább meghatározó szakmai kihívás a Regional Committe of Mediterranean Neogene Stratigraphy alelnöki, majd az 1985. évi budapesti VIII. Konresszus megrendezésével az elnökségi feladatok ellátása volt, amit 1999-ig a Végrehajtó Bizottság tagjaként folytatott. Tudományos munkásságával 1967-ben a földtudományok kandidátusa, 1968-ban az ELTE doktori cím tulajdonosa, 1984-ben pedig a földtudományok doktora lett. Megkapta a Magyarhoni Földtani Társulat Koch Antal Érmét (1972), a MTESZ díjat (1973), kétszer részesült az Akadémiai Díjban (1976, 1986), és 1985-ben megosztott Állami Díjjal tüntették ki. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1979-ben „Az év professzora” hallgatói emlékgyűrűt, 1995-ben az immár Miskolci Egyetem „Pro Facultate Rerum Metallicarum”, kitüntetését kapta meg. 2006-ban az ELTE „Professor Emritus”-a lett. 1994-ben a MÁFI 125 éves alapítására kiadott jubileumi aranyéremmel, 2004-ben a Magyarhoni Földtani Társulat 50 éves tagsági jubileumi emléklapjával ajándékozták meg tisztelői. Kitűnő személyes és szakmai kapcsolatokat tartott fenn a szomszédos országok geológusaival; 1985-től a Geologische Bundesanstalt (Wien) és az Osztrák Földtani Társulat (2000) levelező, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Kőolajföldtani Tudományos Tanácsának (2001) rendes, a Societis Geologorum Poloniae (1986) és a Magyarhoni Földtani Társulat (1993) tiszteleti tagja. ( – ) Dr. Hámor Géza szakirodalmi munkássága Folyóiratokban megjelent szakcikkek FÜLÖP J., HÁMOR G., HETÉNYI R., VÍGH G. 1960: A Vértes-hegység júraidőszaki képződményei. — Földtani Közlöny 90 (1), pp. 15–26. HÁMOR G. 1964: A helvéti típusprofil. — Őslénytani Viták 4, pp. 12–19. HÁMOR G. 1964: A K-i Mecsek miocén képződményeinek vizsgálata. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1961-ről, pp. 109–119. HÁMOR G. 1964: A mecseki miocén ősföldrajzi kapcsolatai. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, pp. 19–40. HÁMOR G. 1964: A mecseki slír biofáciesvizsgálata. — Földtani Közlöny 94 (3), pp. 349–361. HÁMOR G. 1964: Tájékoztató a Paleontológiai Társulat 1963. évi bécsi ülésszakáról. (1963. okt. 1–8.) — Őslénytani Viták 3, pp. 35–37. HÁMOR G., JÁMBOR Á. 1964: A K-i és Ny-i Mecsek miocén képződményeinek párhuzamosítási lehetőségei. — Földtani Közlöny 94 (1), pp. 53–65. HÁMOR G., HAJÓS M., RAVASZNÉ BARANYAI L. 1965: A K-i Mecsek miocénjének hasznosítható anyagai. — A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1963-ról, pp. 53–68. HÁMOR G. 1966: Újabb adatok a Mecsek hegység szerkezetföldtani felépítéséhez. — A Magyar Állami