Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola A Francia Köztársaság katonai stratégiája az európai védelem alakításában a hidegháborút követő időszakban Doktori (PhD) értekezés Fregan Beatrix 2006 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola A Francia Köztársaság katonai stratégiája az európai védelem alakításában a hidegháborút követő időszakban Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Szternák György ezredes egyetemi tanár 2006 2 Tartalomjegyzék Bevezetés.......................................................................................................... 5 1. A francia védelempolitika és célkitűzései ................................................ 10 1.1. Az átalakuló nemzetközi geopolitikai környezet ...............................................10 1.2. A nemzetközi kapcsolatok átalakulása, az amerikai dominancia és ezek hatása a francia biztonság- és védelempolitikára................12 1.3. A nemzet és a védelem kapcsolata, Franciaország érdekei................................13 1.4. A védelem alkotmányos intézményi háttere ......................................................19 1.4.1. A köztársasági elnök....................................................................................22 1.4.2. A miniszterelnök..........................................................................................24 1.4.3. A parlament szerepe.....................................................................................25 1.4.2. A védelmi miniszter.....................................................................................26 Következtetések ........................................................................................................28 2. A Francia Köztársaság általános katonai stratégiája napjainkban ........ 31 2.1. A nukleáris elrettentés........................................................................................32 2.2. Az erők távoli területekre történő áttelepítése és alkalmazása...........................39 2.3. A védelem ..........................................................................................................40 2.3.1. Az eszközök meghatározása és előkészítése ...............................................40 2.3.2. A fegyveres erők hozzájárulása Franciaország befolyásának növeléséhez............................................................................41 2.3.3. A hagyományos erők szétbontakoztatása ....................................................41 2.3.4. A hagyományos erők alkalmazása...............................................................42 2.4. Az összhaderőnemi alkalmazás..........................................................................43 2.5. Az erők alkalmazásának általános terve, az alkalmazási forgatókönyvek és elképzelések.........................................................................46 Következtetések ........................................................................................................48 3. Az új haderő kialakításának modellje ....................................................... 51 3.1. A HADERŐ 2015 modell ..................................................................................54 3.2. A haderőfejlesztés I. üteme (1997-2002) ...........................................................61 3.2.1. A haderő létszáma........................................................................................62 3.2.2. A fegyveres erőkkel szembeni stratégiai elvárások.....................................64 3.2.2.1. A nukleáris elrettentés ............................................................................64 3.2.2.2. A válságmegelőzés .................................................................................64 3.2.2.3. Az áttelepítési képesség..........................................................................65 3.2.2.4. A védelem...............................................................................................65 3.3. A haderőfejlesztés II. üteme (2003-2008)..........................................................66 3.3.1. A haderő összetétele ....................................................................................67 3.3.2. A haderőfejlesztés második ütemének fő stratégiai céljai ...........................70 3.3.2.1. Az elrettentés..........................................................................................70 3.3.2.2. A megelőzés ...........................................................................................71 3.3.2.3. Az áttelepítés és a különböző műveletek................................................72 3 3.4. A haderőfejlesztés harmadik üteme ...................................................................76 Következtetések: .......................................................................................................78 4. Franciaország helye és szerepe az európai védelemben........................ 80 4.1. Franciaország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete ...................................80 4.1.1. A de Gaulle-i örökség megerősödése (1989-1992) .....................................80 4.1.2. A Chirac-i áttörés évei: 1995-1997..............................................................85 4.1.3. Az 1997 utáni francia-NATO kapcsolatok ..................................................87 4.2.Francia katonai részvétel NATO műveletekben .................................................93 4.3. A francia-német kapcsolatok..............................................................................94 4.5. Katonai műveletek az EU égisze alatt..............................................................107 Következtetések ......................................................................................................109 5. Következtetések, új tudományos eredmények ...................................... 111 Felhasznált irodalom ...............................................................................................114 A dolgozatban található ábrák és táblázatok jegyzéke............................................117 Rövidítések jegyzéke...............................................................................................118 4 Bevezetés Oroszország és Ukrajna után Franciaország Európa harmadik legnagyobb területű állama. Területe 551.602 km2 (Korzikát is beleértve), népessége a legutóbbi népszámlálás adatai alapján (2001) meghaladja a 60 millió főt, ipari fejlettségét tekintve a nagy ipari országok egyike. Igen fejlett a nehézipara (kőolaj-finomítás, vas- és acél-, alumínium-, cement- és papírgyártás, vegyipar, gépipar). A franciaországi autóipar a negyedik helyet foglalja el Japán, az Egyesült Államok és Németország után. Franciaországban a mezőgazdaság igen nagy jelentőségű, az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelője, teljes kivitelének 16%-át alkotják a mezőgazdasági áruk és élelmiszeripari termékek. Az 1958. évi alkotmány értelmében a parlament kétkamarás. A legfelső törvényhozó hatalmat az öt évre választott Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) gyakorolja. Az 577 képviselő közül 555-öt Franciaországban, 22 főt a tengerentúli területeken választanak meg. A választás kétfordulós: a mandátum elnyeréséhez az első fordulóban abszolút, a másodikban relatív többség szükséges. A parlament felsőháza, a Szenátus jelenleg 331 tagú; 306-ot az anyaországban, 13-at a tengerentúli területeken, 12-t a külföldön élő franciák választanak1. A szenátusi választás közvetett, hat évre szól, oly módon, hogy a szenátorok harmadát háromévenként újjáválasztják. Franciaország parlamentáris köztársaság, melynek élén az államelnök áll. A végrehajtó hatalom feje a köztársasági elnök, akit 5 évre, közvetlenül a polgárok választanak. Az elnök ratifikálja a szerződéseket, kinevezi a miniszterelnököt és elnököl a hetenként összehívott Miniszteri Tanácson. A miniszterelnök javaslatára a kormány tagjait az elnök nevezi ki és menti fel. Súlyos válság esetén feloszlathatja a Nemzetgyűlést és rendkívüli állapotot hirdethet ki. A helyi közigazgatás 1982-ben elfogadott reformjával megszüntették a prefektusi rendszert (a kormány regionális képviseleti rendszerét), a helyi közigazgatás szerveit a megyei tanácsok és a regionális tanácsok alkotják. 1 www.senat.fr 5 Franciaországnak négy „tengerentúli megyéje és régiója” (DROM – Département et région d'outre-mer), négy, a „tengerentúli közösség”-hez tartozó területe (COM – Collectivité d'outre-mer) és két „tengeren túli társult területe” van. Az anyaországhoz tartozik még két „tengerentúli ország” (POM – pays d'outre- mer), valamint a „Francia-ausztrál és antarktiszi területek” (TOM – territoire d'outre- mer)2 is. Az ország a második világháborút követően csaknem teljesen elvesztette hatalmas – felbomlásakor 76 millió főt tömörítő – gyarmatbirodalmát. Népessége 1954-1989 között több mint 13 millióval nőtt, melyben a felszabaduló gyarmatok francia telepes népességének visszaáramlása, valamint a külföldiek betelepedése játszott elsősorban szerepet, a természetes szaporodás fokozatosan mérséklődött. A vendégmunkások száma a nyolcvanas évek közepén 4,4 millió fő volt (a népesség mintegy 8%-a). Franciaország népességének 92%-a francia, a többi nyelvi nemzetiség közül a bretonok (kb. 2 millió), a német nyelvű elzásziak (1,2 millió), a katalánok (300 000), az olaszok (Korzikán), a flamandok és a baszkok (200-200 ezer) száma jelentős. A lakosság 83-88%-a római katolikus, 5-10%-a szunnita mohamedán, 1,5-2%-a protestáns és zsidó vallású. Az ország hadereje Európa és a világ egyik legfejlettebb, szerződéses állománnyal feltöltött hivatásos hadserege.