Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ JUDO SPORTÁGI ELEMZÉS TESTNEVELÉSI EGYETEM Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Judo – sportági elemzés | 1 Készítették a Brainsporting – a Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának – munkatársai a Gracenote Podium Sport és Podium Ranking adatbázisának segítségével: Gulyás Erika Dr. Sterbenz Tamás Juhász Gábor Csurilla Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Előszó A Testnevelési Egyetem Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központjának munkatársai a Magyar Edzők Társasága megbízásából húsz sportágra készítettek átfogó elemzéseket, melyek fő célja, hogy modellezzék a sportági trendeket, illetve különböző statisztikai módszerek segítségével bemutassák a hazai tehetségek fejlődési pályáját a világ legjobbjaihoz képest. Az elemzések további célja olyan módszerek kialakítása, amelyek a nemzetközi tendenciákat is fi gyelembe véve adnak előrejelzést a sportágak várható hazai és nemzetközi fejlődéséről. Az elemzések segítséget nyújthatnak a felkészülési, versenyeztetési, illetve elsősorban a sportágfejlesztési stratégiai dön- tések előkészítésében, valamint a sportági folyamatok bemutatásában, értékelésében. A tanulmányok elkészítéséhez a legsikeresebb országok által is alkalmazott, jelenleg elérhető leggazdagabb és naprakész adatbázis, a Gracenote Podium állt rendelkezésünkre, mely 1992-ig visszamenőleg tartalmazza az összes olimpiai sportág nemzetközi sporteseményeinek eredményeit. Az adatbázis segítségével Magyarország teljesítménye könnyen összemérhető versenytársaival, továbbá jobban követhetővé válik a sportolók teljesítménye és a tehetségek azonosítása is. A tanulmányok a sportági specialitásokat szem előtt tartva igyekeznek egységes szerkezetet követni. Az elemzett idő- szak a legtöbb sportág esetében az elmúlt 10 évet öleli fel, ami azt jelenti, hogy az olimpiai sportágak esetében három olimpia eredményeit vizsgálja. Elsőként a sportág nemzetközi tendenciáinak bemutatása olvasható, közte a sportág legeredményesebb országainak és Magyarország piaci részesedésének1 alakulásával. Ezt követően nemenként, illetve a sportági specifi kumoknak megfelelően versenyszámonként, súlycsoportonként vagy kategóriánként külön kerülnek bemutatásra a nemzetközi trendek. A nemzetközi sportanalitikában tesztelés alatt álló, a sakkban már évtizedek óta sikeresen alkalmazott Élő-pontszámítási rendszer logikája alapján kialakított ranglisták segítségével megfi gyelhető tendenciák szintén az elemzések részét képezik. Ezek segítségével a sportág legeredményesebb felnőtt, illetve köz- vetlenül azt követő korosztályos versenyzőinek fejlődési pályája az életkori sajátosságok fi gyelembe vételével együtt hasonlítható össze. Az elkészült elemzések a készítők szándékai szerint az eredmények nyomon követése, valamint a szakemberek folyamatos visszajelzései révén a különböző sportágak, illetve az egész magyar sport eredményességének javulását segíthetik majd elő. 1 A piaci részesedés számítása során a nyert érmek egyfajta súlyozott értékének összegéből számított pontokat a kiosztható összes pontok százalékává alakítják át. Judo – sportági elemzés | 3 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................................................................................... 5 1.1. Piaci részesedés ............................................................................................................................................................. 7 1.2. Magyarország eredményessége .................................................................................................................................. 9 1.3. Érmesek korfája .......................................................................................................................................................... 12 2. Egyéni teljesítmények értékelés az Élő-pontszámítási módszer alapján ................................................................... 13 2.1. Férfi ak ...........................................................................................................................................................................14 2.1.1. 60 kg ............................................................................................................................................................................. 15 2.1.2. 66 kg ..............................................................................................................................................................................17 2.1.3. 73 kg ............................................................................................................................................................................. 19 2.1.4. 81 kg .............................................................................................................................................................................. 21 2.1.5. 90 kg ............................................................................................................................................................................. 23 2.1.6. 100 kg ........................................................................................................................................................................... 25 2.1.7. 100+ kg ......................................................................................................................................................................... 27 2.2. Nők ............................................................................................................................................................................... 29 2.2.1. 48 kg ............................................................................................................................................................................. 29 2.2.2. 52 kg ............................................................................................................................................................................. 32 2.2.3. 57 kg ............................................................................................................................................................................. 34 2.2.4. 78 kg ............................................................................................................................................................................. 36 2.2.5. 78+ kg ........................................................................................................................................................................... 38 3. Összefoglalás .......................................................................................................................................................................... 40 4 | Judo – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1. Bevezetés Az elemzéseket a 2006-2017-es adatokon végeztük el, alapvetően az olimpiákon és világbajnokságokon elért eredmé- nyek fi gyelembevételével. Egy korábbi elemzésünkben már megvizsgáltuk az egyes kontinentális és világversenyek közötti kapcsolatot, amely alapján kiderült, hogy a kontinentális viadalok eredményei gyenge kapcsolatot mutatnak a két legnagyobb világverseny eredményeivel, illetve az olimpiákat megelőző világbajnokságok eredményei szorosabb kapcsolatban állnak az olimpiát követővel szemben. Elsőként a legsikeresebb kontinensek, országok és hazánk eredményességét mutatjuk be piaci részesedésük alapján. Ezt követően az egyes súlycsoportok eredményeinek változását vizsgáljuk meg nemenkénti bontásban is, továbbá minden esetben megvizsgáltuk a magyar sportolók eredményességét a nemzetközi élvonalhoz képest. A judo japán eredetű sportág, melyben a magyar versenyzők is számos sikert értek el az utóbbi években. 2020-ban, a tokiói játékokon 7-7 számban osztanak majd érmeket. A súlycsoportok a férfi ak esetében: 60; 66; 73; 81; 90; 100 és 100+, a hölgyek esetében pedig 48; 52; 57; 63; 70; 78 és 78+ kilogramm. Az alábbi két ábra bemutatja Magyarország eredményességét, illetve a legjobb országok listáját a vizsgált időszakra vonatkozóan. 48kg 52kg 57kg 63kg 70kg 78kg +78kg Team Open +100kg 100kg 90kg Men81kg Women 73kg 66kg 60kg 012345 B S (üres) 1. ábra: Magyarország 1996-2017 között a nyári olimpiákon és világbajnokságokon szerzett érmeinek száma Judo – sportági elemzés | 5 Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ Japan France Brazil Russia Korea Cuba Netherlands Germany Mongolia Georgia Summer Games China World Championships Azerbaijan Hungary Slovenia Uzbekistan Romania United States Great Britain Kazakhstan DPR Korea 0 20 40 60 80 100 120 140 2. ábra: A 20 legeredményesebb ország 2006-2017 között az olimpiákon és világbajnokságokon elért érmes helyezések száma alapján 6 | Judo – sportági elemzés Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutató Központ 1.1. Piaci részesedés Az országok teljesítményének értékelésekor az egyik legkifejezőbb mutatónak számít a piaci részesedés, amely azt mutatja meg, hogy az adott ország az adott évben megrendezett versenyeken az összes megszerezhetőhöz képest, hány darab érmet nyert, azaz mekkora szeletet szerzett az „éremtortából”. A következő ábrák országonként, illetve nemen- ként is bemutatják a piaci részesedéseket. 45% 40%