Diplomácia – hírszerzés – állambiztonság DIPLOMÁCIA – HÍRSZERZÉS – ÁLLAMBIZTONSÁG Nemzeti Emlékezet Bizottsága Budapest, 2018 A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Böl- csészettudományi Kara által 2017. október 12–13-án Budapesten megrendezett konferencia szerkesztett előadásai. Szerkesztette: Andreides Gábor, M. Madarász Anita és Soós Viktor Attila © NEB Hivatala, 2018 © Andreides Gábor, Bank Barbara, Baráth Magdolna, Borvendég Zsuzsanna, Erdős Kristóf, Fejérdy András, Fejérdy Gergely, Fiziker Róbert, Germuska Pál, Hankiss Ágnes, Hornyák Máté János, Ivánfi Miklós, Kávássy János Előd, Kecskés D. Gusztáv, Krajcsír Lukács, M. Madarász Anita, Mező Gábor, Ötvös István, Rácz János, Sáringer János, Soós Viktor Attila, Sz. Kovács Éva, Szilágyi Gábor, Vági Attila, Vörös Géza, 2018 Felelős kiadó: a NEB Hivatalának főigazgatója Olvasószerkesztő: Máté Tóth Zsuzsánna Könyvterv: Varga Júlia Nyomta: Gelbert Eco Print Kft. ISBN 978-615-5656-22-4 Tartalom soós viktor attila Előszó ...........................................................9 Hankiss Ágnes Hírszerzés és rendszerváltás. A washingtoni magyar rezidentúra kalandos évei (1988–1989) .....................................................11 Andreides Gábor Fordulópontok Száll József életútjában. Kérdések és lehetséges magyarázatok ...23 bank barbara Egykori recski internált emigránsok az állambiztonság célkeresztjében ........43 Baráth Magdolna Hírszerzők diplomáciai fedésben ......................................77 Borvendég Zsuzsanna „Kompország.” Magyarország szerepe a technológiai transzferben az 1970–80-as években ........................................................105 Erdős Kristóf Magyar állampolgárok Ausztriából való repatriálásának kérdései (1945–1947) ...131 Fejérdy András „Amadeo” ügynök és a magyar püspökök eskütétele 1959-ben. A Szentszék keleti politikájának sikeres befolyásolási kísérlete? ........................161 Fejérdy Gergely Egy hidegháborús magyar kém nyomában .............................181 Fiziker Róbert Gregor és Holec. Kémjáték a Duna mentén ............................213 Germuska Pál Kémek a „Bagolyvárban”? Avagy a magyar hírszerzés és az Európai Gazdasági Közösség .......................................................233 Hornyák Máté Egyházi vezetők diplomáciai szolgálatban 1949–1956 között ..............253 Ivánfi Miklós Tudományos kutatás, béke-előkészítés és diplomácia a hírszerzés és a hidegháború árnyékában. A Polányi–Machay-ügy olvasatai ................271 Kávássy János Előd Tükrök és trükkök. Adalékok Kádár János magyar modelljének amerikai megítéléséhez. 295 Kecskés D. Gusztáv Országimázs-javítási kísérlet ellentmondásokkal. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Kádár-kormány közti kapcsolat 1956‒1962 ..............323 Krajcsír Lukács Prágából szeretettel: a Manuel-akció. A csehszlovák titkosszolgálat a harmadik világban .......................................................343 M. Madarász Anita A British Council helyzete Magyarországon, 1955–1956 .................375 Mező Gábor Külpolitikai tudósítók és sajtóattasék – avagy a kádári hírszerzés válogatott csapata .........................................................395 Ötvös István „A mi emberünk.” Államvédelem vagy pártvédelem? .....................405 Rácz János Hol helyezhető el Magyarország a hidegháború angolszász sajtótérképén? .....421 Sáringer János A magyar Külügyminisztérium működése 1950 és 1956 között .............439 Soós Viktor Attila A Külügyminisztérium „csatornái” a Vatikánnal való kapcsolattartás terén az 1960–70-es években ............................................461 Sz. Kovács Éva Levelek Törökországból. Egy diplomata az állambiztonság hálójában. 487 Szilágyi Gábor Nyugati kommunista pártok anyagi támogatása 1945 után. Döntési és végrehajtási mechanizmusok ........................................501 vági attila Az 1989-es magyar határnyitás diplomáciatörténeti kérdései ...............523 Vörös Géza Egy orientalista élete a magyar titkosszolgálat szemével. Sinor Dénes a Kádár-kori politikai rendőrség látókörében .............................547 Névmutató ......................................................557 soós viktor attila Előszó A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara 2017. október 12–13-án Kinek a szolgálatában? Diplomácia és állambiztonság címmel tudományos konferenciát rendezett Budapesten. Az esemény előkészítésében a NEB külügyi munkacsoportja játszott főszerepet, amely évről évre egy-egy speciális témát igyekszik fó- kuszpontba állítani és különböző szemszögből vizsgálat tárgyává tenni. A ta- nácskozáson arra a kérdésre kerestük a választ, hogy 1945–1990 között mit jelentett a diplomácia és az állambiztonság összefonódása Magyarországon – hogyan működtek együtt, kik ellen léptek fel, kiket akartak elhárítani, és kiket akartak együttműködésre bírni. Rendezvényünkön nyolc tudományos intézet huszonhét kutatója számolt be eredményeiről, konferenciánk tehát nemcsak komoly diskurzusra adott lehetőséget, hanem egyfajta seregszemle is volt, azzal a céllal, hogy még szo- rosabb kapcsolatot alakítsunk ki a tudományos intézmények és az ország egyetemeinek munkatársai között. Tanulmánykötetünkben a 2017 októberében elhangzott előadások szer- kesztett változatait veheti kézbe a tisztelt Olvasó. Hankiss Ágnesnek, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatójának és a Nemzeti Közszol- gálati Egyetem tanárának bevezető tanulmánya után a szerzők alfabetikus sorrendjében olvashatók az írások. Néhány kolléga korábban máshol közöl- te előadását, így nem az összes konferencia-előadás került bele a kötetbe, ugyanakkor kiadványunk kiegészült olyan szöveggel is, amely szóban ugyan nem hangzott el a tanácskozáson, de témájában szorosan kapcsolódik vizs- gálatunk tárgyához. 10 • előszó Szerkesztőtársaimmal, Andreides Gáborral és M. Madarász Anitával, a külügyi munkacsoport kutatóival jó szívvel és tanulságul ajánljuk az érdeklő- dők figyelmébe a munkacsoport első konferenciakötetét. Bízunk benne, hogy sikerül hagyományt teremtenünk, így a 2018. szeptember 19–20-i, Magyar- ország külkapcsolatai, lehetőségei, diplomatái 1945 után című tudományos ta- nácskozásunk eredményeiről hamarosan újabb könyvben számolhatunk be. Soós Viktor Attila a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja, a külügyi munkacsoport vezetője Hankiss Ágnes Hírszerzés és rendszerváltás A washingtoni magyar rezidentúra kalandos évei (1988–1989) A megnyitó előadás mint műfaj többnyire a konferencia témájának átfogó makrotörténeti bemutatását kínálja. Amikor a Nemzeti Emlékezet Bizottsá- gának megtisztelő felkérését megkaptam, első nekifutásra magam is ilyesfaj- ta megközelítésre készültem. De az igazság az, hogy miközben szedegettem össze a gondolataimat, azzal szembesültem, hogy magam, aki nem vagyok szaktörténész, nagy általánosságban csupán közhelyeket tudnék sorolni arról a nyilvánvaló összefüggésről, hogy a magyar diplomáciát hogyan szőtte át, a mozgásterét hogyan szabta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai akarata és a kommunista állambiztonsági szolgálatok kapcsolódó háttérmun- kája. Így hát – remélem, megbocsátják – visszatértem a személyes kaptafához, a mikrotörténelmi elemzések lélektani világához, amelyben, ahogy mondani szokták, mint cseppben a tenger, egy-egy esettanulmányban a mikrotörténé- sek burkában tetten érhetővé válnak olyan jelenségek és folyamatok, amelyek önmagukon túlmutatva bevilágíthatnak egy-egy történeti korszak tágabb összefüggésrendszerébe is. Az elemzés tárgyául a rendszerváltás korának egyik sajátos mellékszínterét választottam, a washingtoni magyar reziden- túra utolsó éveit, amelyhez az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levél- tárában megtalálható „Periszkóp” fedőnevű dosszié kínál tarka és tanulságos forrásanyagot.1 1 A konferenciát követően nem tudtam arról, hogy az előadásokat a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kötetben tervezi megjelentetni, ezért időközben a washingtoni rezidentúra tör- ténetével már másutt, az emberi forrásokra épülő hírszerzés oktatásának a módszertanával 12 • Hankiss Ágnes A rendszerváltást megelőző egy-két évben a magyar pártvezetés és a dip- lomáciai fedésben külföldi követségeken ténykedő állambiztonsági tisztek közötti, évtizedekre visszanyúló összhang megbomlik. A külpolitika irányítói meghallják az új idők új dalait: készülnek a nagy fordulatra és a beilleszkedés- re abba a szövetségi rendszerbe, amelyet addig rendszerük és ideológiájuk fő ellenfelének tekintettek. Ugyanakkor a szovjet elvtársak éber tekintetének az árnyékában kell megtenniük politikai lépéseiket és előkészíteni a kapcsolatok alapjául szolgáló megegyezéseket, elsősorban az USA vezetésével. Az efféle kettős játék a nyílt diplomáciában tárgyalásokkal, simulékony nyilatkozatok- kal és hangzatos ígéretekkel egyengethető. A hírszerzés azonban másfajta műfaj: felépítése és eredményes végrehajtása világos célképzet és ellenségkép híján, a sok évtizedes kondicionáltság szorításában elég nehézkesnek bizo- nyult. Főképpen úgy, hogy a párt külügyi vezetése az átigazolás buzgalmában nem szívesen avatta be az állambiztonsági rezidentúra tisztjeit a nagypolitikai egyeztetések kulisszatitkaiba. Sőt az iratokat olvasva úgy tűnik, hogy ha tehe- tik, nemegyszer bűnbakként tálalják fel őket az amerikai követelések asztalá- ra. Vagy legalábbis elengedik a kezüket azok, akiknek addig a megrendeléseit voltak hivatva teljesíteni és végső soron a hatalmát szolgálni. Az amerikai fél pedig az „ostor és kockacukor” technikáját követve a magyar pártvezetés- sel egyeztet és udvariaskodik, a rezidentúrát azonban célkeresztbe