ItK Irodalomtörténeti Közlemények Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) MŰHELY 2014. CXVIII. évfolyam 2. szám 118(2014) PAJORIN KLÁRA Asztrológia, mágia és Apuleius-kultusz Mátyás király műveltségében* A Hunyadi Mátyásnak írt vagy ajánlott irodalomban a királyt sokszor dicsőítették műveltsége miatt.De laudibus augustae bibliothecae (1489) című művében Naldo Naldi főbb érdeklődési területeit és tanulmányait is felvázolta: retorika, antik történelem és irodalom, politikai és erkölcsfilozófia, hadtudomány, asztronómia, természettudomá- nyok, természetfilozófia és Platón filozófiája.1 Naldi beszámolója korántsem meríti ki mindazt, amit egyéb források adataiból a király átfogó műveltségéről tudunk – en- nek a rendszeres feldolgozása, bár számos résztanulmány született már róla,2 egyelőre még várat magára. Az alábbiakban ehhez csupán adalékokat nyújtok, hangsúlyozva Bésszarion kardinálisnak a korai magyar humanizmus létrejöttében játszott fontos szerepét, valamint Mátyásnak a már meglehetősen jól feltérképezett természettudo- mányos műveltségét és a mágia iránti vonzalmát. Emellett, filozófiai érdeklődését vizsgálva, rámutatok arra, hogy a király Platón iránti és a hermetizmusra irányuló érdeklődésének a kiindulópontjául a középkorban jól ismert „platonikus” Apuleius fi- lozófiai művei szolgálhattak, amelyek Mátyás humanista kortársai (így pl. Marsilio Ficino) számára is előstúdiumokat jelentettek az eredeti Platón-művek, illetve az ókori hermetikus források megismeréséhez és befogadásához. * A cikk a Matthias Rex 1458–1490. Hungary at the Dawn of the Renaissance c. nemzetközi konferencia (Budapest, ELTE, 2008. máj. 20–25.) előadásainak tervezett kötetébe, az OTKA (K 75693) támogatásával készült, olasz nyelven. Szövegén azóta nem változtattam. Az anyaggyűjtés 2008-ban lezárult. 1 Vö. Naldus Naldius, De laudibus augustae bibliothecae = Olaszországi XV. századbeli íróknak Mátyás királyt dicsőítő művei, kiad. Ábel Jenő, Bp., MTA, 1880 (Irodalomtörténeti Emlékek, 2), 272–276 (87–218. sor). 2 Szathmáry László, Az asztrológia, alkémia és misztika Mátyás király udvarában = Mátyás király: Em- lékkönyv születésének ötszázéves fordulójára, kiad. Lukinich Imre, 2, Bp., Franklin Társulat, é. n. [1940], 413–451; Nagy Zoltán, Ricerche cosmologiche nella corte umanistica di Giovanni Vitéz = Rapporti veneto– ungheresi all’epoca del Rinascimento (Convegno di Studi Italo–Ungheresi, 2, Bp., 20–23 giugno 1973), ed. Tibor Klaniczay, Bp., Akadémiai, 1975, 65–93; Cesare Vasoli, Note su Galeotto Marzio, Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 19(1977), 51–69; Alessandro D’Alessandro, Astrologia, religione e scienza nella cultura medica e filosofica di Galeotto Marzio = Italia e Ungheria all’epoca dell’ Umanesimo corviniano, edd. Sante Graciotti, Cesare Vasoli, Firenze, Olschki, 1994, 133–177; Klára Pajorin, L’educazione umanistica e Mattia Corvino = Matthias Corvinus and the Humanism in Central Europe, ed. Tibor Klaniczay, József Jankovics, Bp., Balassi, 1994 (Studia Humanitatis, 10), 185–192; Gabriella Miggiano, „Etiam tacente Christo”: l’eresia laica di Galeotto Marzio = A magyar művelődés és a keresz- ténység: La civiltà ungherese e il cristianesimo, Atti del IVo Congresso Internazionale di Studi Ungheresi, Roma–Napoli, 9–14 settembre 1996, szerk. Jankovics József et al., Bp.–Szeged, Nemzetközi Magyar Filo- lógiai Társaság–Scriptum Rt., 1998, I, 208–226; Alessandro Scafi, Aurum Hungaricum: il re Mathia della Ungheria e il segreto della alchimia, Rivista di Studi Ungheresi, 7–8(1992–1993), 5–16. 215 ItK Irodalomtörténeti Közlemények 2014. CXVIII. évfolyam 2. szám Mátyás korában – mint ismeretes – a természettudományok és a mágia még nem váltak el teljesen egymástól. A medicina tudománya például, amelyen Ficino és Gale- otto Marzio eredeti, orvosi hivatása alapult, sok mágikus tudást tartalmazott, és fon- tos szerepet kapott benne az orvosi asztrológia, az amulettek és a varázsszavak stb. te- rápiás felhasználása. Köztudott, hogy az asztrológia és az asztronómia sem szakadt el még egymástól, és hogy az asztrológusok gyakorló csillagászok voltak. Mátyás értett az asztrológiához („tenebat […] astrologiam”),3 sőt professzionális szinten művelhette ezt a tudományt; Galeotto Marzio szerint egy személyben „rex et astrologus” volt. Óko- ri hírességek példáját követve a király megtanulta a matematikát, horoszkópot tudott készíteni, és beteljesedésének megfelelően megjósolta a várható időjárást, a gabonater- més eredményeit, a kedvező órákat, valamint az emberek születésének konstellációját.4 Tudjuk, hogy minden fontos esemény, főképp a hadjáratok előtt megkérdezte a csilla- gokat a várható kimenetelről.5 Az eddigi szakirodalom feltárta Mátyás asztrológiai műveltségének számos doku- mentumát, s ezek alapján azt is tudjuk, hogy tudományos érdeklődéséhez és művészet- pártolásához az első ösztönzéseket Vitéz Jánostól kaphatta. Vitéz haláláig a király maga is nevelője humanista kapcsolataiból profitált. Vitéz pártfogoltját, Regiomontanust, aki 1465 után Magyarországon kapott állást, Mátyás maga is dolgoztatta és támogatta, aki, mint tudjuk, műveket ajánlott és csillagászati eszközöket készített neki.6 Regiomontanus halála (1475) után a király minden követ megmozgatott, hogy megszerezze Nürnberg- ből a maga számára a csillagász könyvtárát, de nem ért el eredményt.7 Regiomontanus művei, valamint Ptolemaiosz nagy csillagászati összegző műve, az Almageszt, melyet Geórgiosz Trapezuntiosz fordított latinra, a Corvina könyvtár legértékesebb darabjai közé tartoztak. Johann Tolhopffnak és Martin Ilkusch de Bylicának,8 Mátyás csilla- 3 GaleottusMart ius Narniensis, De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae, ed. Ladislaus Juhász, Lipsiae, Teubner, 1934 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum; a továbbiakban: BSMRAe), 10.3, 9. 4 „Sed de stella magorum dicturi serenissimum regem Mathiam omnino in auxilium vocare est utile et necessarium […] qui est rex et astrologus […]. Nam Necepso et Attas reges in mathematicis doctissimi et Zoroaster Bactrianorum rex artium magicarum inventor exemplo suo regem Mathiam excitarunt, ut mathesim perscrutetur. Eo autem perfectionis devenit, ut et pluvias et serenitatem et annonae conditionem horasque electiores et hominum genituras summa cum veritate praevideat.” Galeottus Martius Narniensis, De incognitis vulgo = Olaszországi XV. századbeli íróknak…, i. m. (1. jegyzet), 255, idézi Scafi, i. m. (2. jegyzet), 11. 5 Uo., 11; Szathmáry, i. m. (2. jegyzet), 418. 6 „Regiomontanus 550”: Az esztergomi Regiomontanus emlékünnepség és szimpozium előadásainak kivo- natai. Abstracts of the commemorative session and symposium at Esztergom (Esztergom, June 21st–22nd), kiad. Bartha Lajos, Láng Judit, Bp., TIT CsBK Csillagászattörténeti Adatgyűjtő Csoport, 1986 (CsACs Közlemények, 2); Regiomontanus-Studien, hg. v. Günther Hamann, Wien, Österreichische Akademie der Wissenschaften, 1980 (Österreichische Akademie der Wissenschaften: Philosophisch–historische Klasse, Sitzungsberichte, 364); Zinner Ernő, Regiomontanus Magyarországon, MTA Ért, 55(1936), 280; Ernst Zinner, Leben und Wirken des Joh. Müller von Königsberg genannt Regiomontanus, 2. verb., erweit. Aufl., Osnabrück, Otto Zeller, 1968 (Miliaria: Faksimiledrucke, X, 1), 153, 158–160. 7 Zinner, Leben…, i. m. (6. jegyzet), 245. 8 Jerzy Zathey, Martin Bylica z Olkusza, profesor Academie Istropolitany = Humanizmus a Renesancia na 216 ItK Irodalomtörténeti Közlemények 2014. CXVIII. évfolyam 2. szám gászainak a budai munkássága is közismert. Tolhopffot a király 1480-ban hívta meg a lipcsei egyetemről Budára. A csillagász Stellarium című bolygótanát ajánlotta neki. Mátyás haláláig a király udvarában élt, majd Regensburgba távozott.9 Ilkusch az ural- kodó halála után élete végéig Budán maradt, de az örökségének jó része, több kézirata és csillagászati műszere Krakkóba vándorolt át.10 Vélhető, hogy Mátyás és a magyarországi csillagászati mecenatúra nélkül később aligha jöhetett volna létre az asztronómiában bekövetkezett kopernikuszi fordulat. Ne- velője, Vitéz János nyomdokain haladva a király felbecsülhetetlen szerepet játszott ab- ban, hogy egészen Mohácsig a magas színvonalú csillagászat egyik legfontosabb köz- pontja a magyar királyság volt. Mátyás bőkezűen támogatta a természettudományos kutatásokat, halála után pedig a Corvina könyvtár volt e tudományok forrásainak egyik legfontosabb európai kincsesbányája, melyet bőségesen kiaknáztak a tudósok. Kiemelkedik közülük Giovanni Manardi (Manardo), a híres humanista orvostudós, aki Ippolito d’Este kardinálissal érkezett Magyarországra, majd évekig (1513–1518) Budán élt mint II. Ulászló és II. Lajos orvosa. Mint minden orvos, ő is kiválóan értett az aszt- rológiához, de ő már hiábavalóságnak tartotta a csillagjóslást, és műveiben határo- zottan elítélte azt.11 Manardihoz hasonlóan évekig (1517–1520) időzött Magyarországon Celio Calcagnini, a kiváló humanista, aki itt írtaQuod caelum stet, terra moveatur című művét az asztrológia és asztronómia iránt szenvedélyesen érdeklődő Ippolito d’Este kardinális és egri püspök számára. Korábban Arisztotelész meteorokról szóló három könyvének a parafrázisát ajánlotta Ippolitónak. Calcagnini több episztolát címzett -Ja kob Zieglernek, a híres asztronómusnak és kartográfusnak, aki Szalkai György pécsi püspök familiárisaként tartózkodott Magyarországon. Ziegler a Corvina könyvtárban Calcagninivel együtt tanulmányozta a csillagászati kéziratokat.12 A német humanista 1504-ben Nürnbergben járt, és ott Regiomontanus kézirataiból készített kivonatokat.13 Az asztronómiában a külföldi humanisták közül