3. 3. ÉRTELMISÉGI KARRIERTÖRTÉNETEK, ÉRTELMISÉGI ÍRÓCSOPORTOSULÁSOK KAPCSOLATHÁLÓK, reciti – Partium Kiadó ISBN 978-615-5478-53-6 9 786155 478536 ÉRTELMISÉGI KARRIERTÖRTÉNETEK, KAPCSOLATHÁLÓK, ÍRÓCSOPORTOSULÁSOK 3. ÉRTELMISÉGI KARRIERTÖRTÉNETEK, KAPCSOLATHÁLÓK, ÍRÓCSOPORTOSULÁSOK 3. Szerkesztette Biró Annamária – Boka László reciti – Partium Kiadó Budapest – Nagyvárad, 2018 A könyv megjelenését az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatta. Minden jog fenntartva. Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc (http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/) feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. A kötet a Partiumi Keresztény Egyetem és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet együttműködésében valósult meg. Korrektúra: Budai-Király Tímea, Gulyás Orsolya Tördelés, grafika: Vincze Judit ISBN 978-615-5478-53-6 ISBN 978-606-8156-98-9 © Szerzők és szerkesztők, 2018 © reciti – Partium Kiadó Tartalom ELőSZÓ ..................................................................................................................7 Kőszeghy Péter PAKSI MIHÁLY kapcsolatainak hálója ................................................. 13 Szabó András VÁRADI LELKÉSZEK, tanárok ÉS Diákok Wittenbergben A 16. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN, A 17. SZÁZAD ELEJÉN .........................33 Utasi Csilla EGY PRÉDikátori életpálYA tanulságai: Heltai Gáspár .............43 Petrőczi Éva Alumnusok ÉS patrónusok A 17. SZÁZADI MagYarorsZágon ÉS ERDÉLYBEN ............................................................55 Laczházi Gyula Heroikus ÉNFormálás ÉS ASZKETIKUS ÉLETESZMÉNY ApácZAI CSERE JÁNOS MűVEIBEN ..................................65 Verók Attila IroDALMI SZÁRNYpróbálgatások A BRASSÓI értelmiség körében A 17–18. SZÁZADBAN............................................. 79 Maczelka Csaba NőI SZEREPLEHETőSÉGEK ÉS értelmeZÉSÜK A 17. SZÁZADI ANGOL ÉS magYAR iroDalomban ................................ 89 János Szabolcs HálóZatok ÉS EGYÉNI kapcsolatrenDSZEREK ID. WESSELÉNYI Miklós báró SZÍNHÁZI leveleZÉSÉBEN ............... 105 Egyed Emese ASSZONYOK hálójában. ID. TELEKI ÁDÁM írósága ........................................................................... 117 Biró Annamária AZ értelmiségi SZEREP KRITÉRIUMAI A 18. SZÁZAD végi lapsZERKESZTÉSI GYakorlatban .................................................. 133 Dede Franciska A HÉT KEREKASZtala......................................................................................151 Buda Attila „A TISZA partján ÚJ kalásZOK ÉRNEK” (Babits) – A NYUGAT SZERZőINEK csoportos ÖNREPREZentációja ......... 185 5 Szénási Zoltán A NEMZETI iroDalom FOGALMÁNAK váltoZatai Babits ESSZÉIBEN – 1919-ES pálYAFORDulatainak TÜKRÉBEN .........................................................................................................203 Széchenyi Ágnes „KÖZéphelY ÉS alapkő”. SCHÖPFLIN AlaDÁR iroDALMI ÉS EMBERI hálóZata mentalitástörténeti KERETBEN ........................................................211 Rózsafalvi Zsuzsanna RÉDEY TivaDAR kapcsolati hálója leveleZÉSE TÜKRÉBEN .................................................................................229 Borgos Anna NőI életpálYÁK A magYarorsZági PSZichoanalíZIS-történetben ............................................................241 Boka László EGY ELFELEDett NYOMDÁSZDINASZTIA, A SONNENFELDÉK ...........................................................................................261 Mekis D. János MÁRAI SÁNDOR ÉS AZ „ESSZéíró NEMZEDÉK” ..................................... 277 Szilágyi Zsófia Értelmiségi pálYA-E A tanárnőÉ? ........................................................ 301 Filep Tamás Gusztáv GÁLI JÓZSEF ÉLETEI, halálai ......................................................................315 Standeisky Éva KÖZÉLETISÉG ÉS alkotás. MetsZETEK EGY 20. SZÁZADI élettörténetbőL ............................. 335 Kálai Sándor AZ ALBATROSZ krimisoroZat magYAR SZERZőINEK ÉLETÚTVIZsgálata .............................................................369 Bedecs László KÁDÁR-kor, VIDÉK, KIS panelsZOBA .......................................................379 Deczki Sarolta TAR SÁNDOR: Író, melós, ÜGYNÖK ......................................................... 385 Darabos Enikő NÁDAS PÉTER, A KARRIER NÉLKÜLI író ...................................................395 6 ELőSZÓ Immáron a harmadik kötetét bocsátjuk útra az Értelmiségi karriertörténetek, kap- csolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett konferencia- sorozatnak. A konferenciák kétévente interdiszciplináris előadásokat fognak át a megadott tematikában az MTA Irodalomtudományi Intézete és a Partiumi Keresztény Egyetem támogatásával. A szerkesztők/konferenciaszervezők fő célja a kezdetektől az volt, hogy párbeszédet biztosítsanak az irodalom- és társadalomtu- dósok között egy olyan tematika körüljárásával, amely az értelmiségi szerepvállalás történeti különbségeit is figyelembe véve kérdez rá a szerep adta lehetőségekre és korlátaira, változó történeti formáira, egyéni és csoportos kivetüléseire. Ebből fakadóan ahogyan a korábbi, 2013-as és 2015-ös konferenciákon is, 2017-ben is több ország különböző korszakokkal foglalkozó kutatói egy-egy időszak vagy jelenség tipikus karriertípusait tárták fel. Ennek megfelelően e most közreadott, válogatott, szerkesztett tanulmányok is csaknem 450 év eseményeit átfogva emel- nek ki tipikusnak mondható karrierépítési technikákat, értékelik a kapcsolathálók hatását egy-egy konkrét életműre, vagy akár esettanulmányok formájában tárnak fel bizonyos életutak karriertörténései felőli értelmezéslehetőségeket, de található a kötetben olyan írás is, amely épp e feltételezett karrier hiányát gondolja meg- határozó értelmezési keretnek. A csoportos fellépés, netán az írócsoportosulások fogalma a legutóbbi konferencián több esetben nem csupán egy lap vagy folyóirat köré szerveződő „társaság” kohéziós hatásáról való gondolkodást éltette tovább, hanem a családok szerepét is vizsgálta a hivatás vagy íróság kialakulásában és fejlődéstörténetében. Plenáris előadónak ez alkalommal is egy irodalomtörténészt és egy társada- lomtörténészt kértünk fel, akik ráadásul vizsgált korszakukban is igen távol állnak egymástól, kötetbe leadott szövegeik ennek ellenére is párbeszédképessé váltak 7 Értelmiségi karriertörténetek mind egymással, mind pedig a többi tanulmánnyal és az általuk felmutatott te- matikákkal. Kőszeghy Péter nyitó tanulmányának kiindulópontja Paksi Mihály kapcsolathálója, de ennél jóval többet kínál: a hálózattudomány régiségre való alkalmazásának egyik remek, hézagpótló példája. Különösen a humanisták nem- zetek és gyakran vallások fölötti kapcsolati hálója alkalmas annak bizonyítására, hogy a gyenge kapcsolatok nem csupán a modernitásnak a jellemzői, és azok a modellek, amelyek jellemzően a 19–20. századi kontaktusokat vizsgálják, a korábbi korok jelenségeinek leírására is igen alkalmasak lehetnek. Standeisky Éva a 20. század első két harmadában tevékenykedő Bilkei Gorzó Nándor életpályájának elemzésén keresztül többek között arra is rávilágít, hogy a történeti, politikai körülmények milyen mértékben képesek befolyásolni egyrészt az életpálya ala- kulását, másrészt pedig az egyén döntéseinek a későbbi megítélését. Nem csupán az egyén adaptálódási módszereiről esik szó most közreadott tanulmányában, hanem az új rendszerekhez való alkalmazkodásról is, amely révén a kapcsolati hálók mozgatását, alkalmazását is példaszerűen mutatja fel. A konferenciasorozatunk viszonylagosan kötött tematikusságának mégis igen tág horizontjaihoz igazított vizsgálati szempontokat már a két plenáris előadás is bőséggel felmutatta, a kötetben helyet kapó további huszonhárom tanulmány egyrészt remekül alkalmazza ezeket, másrészt folyamatosan új értelmezési lehető- ségekre és problémákra irányítja rá a figyelmet. Szabó András tanulmánya szorosan kötődik például Kőszeghy Péteréhez, hiszen a kora újkori értelmiség kialakulá- sában, kapcsolatainak létrejöttében az egyik legfontosabb hely az egyetemvégzés helye – ez mindkét szövegből kiderül. Szabó tanulmánya a konferencia helyszíné- ből, locusából kiindulva azt vizsgálja, hogy kik voltak azok a váradi diákok, akik a 16–17. század fordulóján Wittenbergben tanulhattak, és milyen hatással volt karrierjük alakulására a külföldi egyetemjárás. Heltai Gáspár prédikátori életsze- repét vizsgálva Utasi Csilla sem hagyhatja figyelmen kívül a wittenbergi hatást, feltételezi ugyanis, hogy ennek a hatásnak a következményeivel azok is tisztában lehettek, akiket tanulmányaik után Kolozsvárra hívtak. A kolozsvári értelmiségi kapcsolati háló Utasi meglátása szerint a Szentírás-fordítás munkájában részt vevő lelkészekből, illetve a Mátyás királyról szóló Decasok latin szövegét kiadó humanistákból állt, ami nem csupán Heltai karrierjére, hanem a korszak kulturális folyamatainak alakulására is hatással volt. Karrier és kapcsolati háló témakörben értekezik kötetünk következő írásában Petrőczi Éva is, ő viszont a kora újkori kapcsolatok egy tipikus formáját, a külföldön peregrináló protestáns diákok és 8 Előszó patrónusaik vagy patrónáik kapcsolatát, az e viszonyból származó konfliktusokat és karrierépítési lehetőségeket mutatja be. A szerző egy-egy eset kiemelésével azt is bizonyítja, hogy vélhetőleg itt nem csak anyagi függőségről lehetett szó, pat- rónus és patronált között bonyolult kapcsolatok alakultak ki, az élethelyzetből származó sajátosságok gyakran felülírták a pályaválasztási lépéseket. Laczházi Gyula vizsgálatának tárgya Apáczai Csere János, ám ő nem a karrier állomásait szeretné