ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS ACTA HISTORICA TOMUS CXXXIX. Köszöntő kötet DR. ZIMONYI ISTVÁN 60. születésnapja alkalmából HUNGARIA SZEGED 2017 ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS ACTA HISTORICA Szerkesztőbizottság: DR. ALMÁSI TIBOR, DR. SZÉKELY MELINDA, DR. ZIMONYI ISTVÁN, DR. PAPP SÁNDOR, DR. KÖVÉR LAJOS, DR. MARJANUCZ LÁSZLÓ, DR. TOMKA BÉLA A kötet a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék kiadványa Redegit: DR. MÁRTON VÉR Szerkesztette: DR. VÉR MÁRTON Tördelte: JATEPress HU ISSN 0324–6523 Acta Universitatis Szegediensis HU ISSN 0324–6965 Acta Historica Zimonyi István Jelet hagyni a világban Zimonyi István 2016. június 28-án ünnepelte 60. születésnapját. Valójában ez így nem pontos, hisz nem is annyira ő ünnepelte, mint inkább őt ünnepelték tanít- ványai, kollégái és barátai: egy konferenciával köszöntötték. Most pedig az elhang- zott előadásokat "csokorba kötve" kötetté szerkesztették, hogy ne csak az ünnepelt- nek, hanem a történelmet művelő kollégáknak és a történelmet szerető közönségnek is átnyújthassák. Az ünnep megállás, számvetés... Zimonyi István Egerből indult, a gimnázium elvégzése után angol–történelem szakos hallgató lett a JATÉ-n. Már az első évben „megpecsételődött” a sorsa, amikor Róna-Tas András magyar őstörténeti kurzusára jelentkezett. Olyan nagy hatással volt rá a többi előadástól merőben eltérő módszerű óra, hogy azonnal felkereste a Tanár urat, hogy milyen egyéb óráira tudna még bejárni. A Tanár úr elküldte azzal, hogy egyetlen egy embernek nem tud órát tartani, de ő nem adta fel a dolgot, és be- járt a felsőbb éveseknek tartott kurzusokra, hogy majd a következő évben hivata- losan is felvegye az altajisztika szakot. Ez a kitartás azóta is irigylendő tulajdonsága, akik közel állnak hozzá, tudják, hogy a legnehezebb pillanatokban sem szokta fel- adni, sőt erőt merít a nehézségekből. Az Altajisztikai Tanszéken akkoriban hallgatók is, tanárok is nagyon kevesen voltak. De a legjobbak oktattak, mert Budapestről és külföldről a legjobbakat nyerte meg Róna-Tas professzor. Tanított U. Kőhalmi Kata- lin, Vásáry István, Bethlenfalvy Géza. Egy-egy kurzusra eljött Mándoky Kongur István és Tardy Lajos. Gyakoriak voltak a külföldi egyetemekről jött vendégek: Sinor Dénes, Halasi Kun Tibor, Sz. Kljastornij, hogy csak a legismertebbeket említsem. Ezek a tudós emberek nagymértékben meghatározták Zimonyi István pályáját is. Kutatási területe sokrétű, ezért a teljesség igénye nélkül csak néhányat szeretnék megemlíteni. Első nagyobb lélegzetű munkája a Volgai Bolgár Birodalom történetét tárgyaló egyetemi doktori értekezés volt, amelyet két évvel az egyetemi diploma megszerzése után, 1983-ban summa cum laude eredménnyel védett meg (Volga Bulghars in the early 13 th Century). Néhány évvel később, 1990-ben szerezte meg a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot. Disszertációjának könyvváltozata, a The Origins of the Volga Bulghars (Studia Uralo-Altaica 32. Szeged, 1990.) talán a leg- ismertebb, legtöbbet idézett munkája, máig alapműnek számít a turkológiában és a történettudományban. Tudományos érdeklődése az évek múltával folyamatosan szélesedett. Központi szerepet kapott a kelet-európai török nyelvű nomád népek kö- zépkori történetének, valamint a korai magyar történetnek a megismerése, illetve az ez irányú kutatásokhoz elengedhetetlen források történeti feldolgozása. Kmoskó Mihály hagyatékából három kötetet adott ki (Kmoskó Mihály, Mohammedán írók 5 a steppe népeiről), és a Humboldt-ösztöndíj (1994–1996) adta nemzetközi együtt- működésnek köszönhetően 2001-ben Göttingenben jelent meg a Hansgerd Göcken- jan professzorral közösen írt munkája (Orientalische Berichte über die Völker Ost- europas und Zentralasiens im Mittelalter. Die –ayha¯n§-Tradition (Ibn Rusta, Gard §z§, Hudu¯d al- c}lam, al-Bakr § und al-Marvaz §). Veröffentlichung der Societas Uralo- Altaica. Band 54. Wiesbaden 2001.). 2005-ben az általa útjára bocsátott Magyar Őstörténeti Könyvtár sorozat 22. kötetében jelent meg habilitációs dolgozata, a Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról. A –ayha¯n§-hagyomány magyar fejezete címmel, amelyet egy évvel később a német, 2015-ben pedig az angol változat kiadása követett. A magyarság korai történetének sarokpontjai. Elméletek az újabb irodalom tükrében című sikeresen megvédett akadémiai doktori disszertációja a Balassi Kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben. Összesen 10 könyve, hat általa szerkesztett kötet és mintegy 120 cikke és lexikon szócikke látott idáig napvilágot. Zimonyi István kutatásszervezői kvalitásait mutatja, hogy az általa 1991-ben út- jára bocsátott és azóta is gondozott Magyar Őstörténeti Könyvtár sorozatnak immár harminc kötete jelent meg a Balassi Kiadónál. A kutatások személyi és anyagi fede- zetének biztosítására több sikeres nagy pályázatot nyert el. 2016-ban a hatodik alka- lommal került megrendezésre a középkori eurázsiai steppe nomádjainak történetét megvitató nemzetközi konferencia, amelynek szintén ő az elindítója és állandó fő- szervezője. A konferenciákon nem csak a szakma legjobbjai tartanak előadást, hanem lehetőséget ad fiatal kollégáinak, tanítványainak a bemutatkozásra, a nemzetközi megmérettetésre. Tudományos és oktatói munkáját 1981 óta a Szegedi Egyetemen folytatja, 2014 óta professzorként. Humboldt-ösztöndíjasként 14 hónapot töltött Németországban, ekkor is, később is gyakori vendégelőadója volt német egyetemeknek. 1993-tól kez- dődően több cikluson keresztül az SzTE Középkori Egyetemes Történeti Tanszéké- nek a tanszékvezetője volt, 2015 óta az Altajisztikai Tanszéket vezeti. Diákjai rend- szeres és sikeres résztvevői a tudományos diákköri konferenciáknak, vezetésével ha- tan védték meg PhD értekezésüket. A kötet, amit az olvasó a kezében tart, tisztelgés a tanár és a kolléga előtt. A leg- változatosabb témákról olvashatnak a középkori Eurázsia történetéből. Ezek a Zimonyi Istvánnak dedikált írások Zimonyi Istvánról is szólnak, mert arról is árul- kodnak, hogy milyen alkotóműhelyt hozott létre és vezet, milyen tanítványokat nevelt. Olvassák, fogadják szeretettel. Szeged, 2017. május 15. Dr. Kincses-Nagy Éva 6 Zimonyi István mműűűűveinekveinek bibliográfiája 1983 Megjegyzések Ölbő tulajdonneveinek etimológiájához. Magyar Nyelv 79 (2) 198–200. 1985 The First Mongol Raids against the Volga Bulgars. In: Jarring, G.–Rosén, S. (szerk.) Altaistic Studies. 25 th Meeting of the Permanent International Altaistic Conference at Uppsala June 7–11. 1982. Stockholm, 197–204. 1988 Ligeti Lajos magyar őstörténet-koncepciója. Századok 122 (1–2) 216–221. Egy mongol hadifogoly vallomása az 1240-es kijevi ostrom idején. Keletkutatás 1988 (tavasz) 39–45. 1990 Török–magyar rokonság és a nyelvcsere lehetősége. História 12 (2) 10–11. The Origins of the Volga Bulghars. (Studia Uralo-Altaica 32.) Szeged. (211 p.) 1991 Kmoskó Mihály és a magyar őstörténet. In: Kincses Nagy É. (szerk.) Őstörténet és nemzettudat, 1919–1931: Az 1988. áprilisában Szegeden rendezett egynapos ülésszak előadásai. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 1.) Szeged, 89–93. 1992 The Volga Bulghars between wind and water (1220–1236). Acta Orientalia Aca- demiae Scientiarum Hungaricae 46 (1) 347–355. Szűcs Jenő és a magyar őstörténet. In: Szűcs J. [Zimonyi I. (szerk.)]: A magyar nem- zeti tudat kialakulása. Két tanulmány a kérdés előtörténetéből. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 3.) Szeged, 318–322. Szűcs Jenő [Zimonyi István (szerk.)]: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Két tanul- mány a kérdés előtörténetéből. (Magyar Őstörténeti Könyvtár 3.) Szeged. (330 p.) 1993 Pervyj mongol’skij rejd na volžskuju bulgariju. In: Arslanova, A. A.–Valeeva- Sulejmanova, G. F. (szerk.) Iz istorii Zolotoj Ordy. Kazan’, 86–97. 1994 Volga Bulghars and Islam. In: Baldauf, I.–Friederich, M. (szerk.) Bamberger Zent- ralasienstudien: Konferenzakten ESCAS IV, Bamberg 8.–12. Oktober 1991 . Berlin, 235–240. 7 The Concept of Nation as Interpreted by Jenő Szűcs. In: Löb, L.–Petrovics, I.– Szőnyi, Gy. E. (szerk.) Forms of Identity: Definitions and Changes. International Workshop held at the József Attila University of Szeged, 18–23 Sept. 1993 . Szeged, 1–8. Abú-Hámid al-Garnáti. In: Kristó Gy.–Engel P.–Makk F. (szerk.) Korai magyar tör- téneti lexikon (9–14. század). [a továbbiakban: KMTL] Budapest, 28. Almis. In: KMTL. 39. Arab kalifátus. In: KMTL. 52–53. Arab–magyar kapcsolatok. In: KMTL. 53. Bakri. In: KMTL. 77. Baskír–magyar kapcsolatok. In: KMTL. 84–85. Batu. In: KMTL. 86. Berszilek. In: KMTL. 99. Besenyők. In: KMTL. 99–100. Bolgár-törökök. In: KMTL. 118–119. Bular. In: KMTL. 132. Bulgar. In: KMTL. 133. Burtaszok. In: KMTL. 134–135. Dzsajháni. In: KMTL. 177–178. Dzsingisz kán. In: KMTL. 178. Dzsuvaini. In: KMTL. 178. Eszkilek. In: KMTL. 199. Etelköz. In: KMTL. 203–204. Etil. In: KMTL. 204. Gardézi. In: KMTL. 230. Gentilizmus. In: KMTL. 232. Hidzsra. In: KMTL. 263. Hudúd al-Álam. In: KMTL. 274. Ibn Fadlán. In: KMTL. 277. Ibn Hajján. In: KMTL. 277. Ibn Haukal. In: KMTL. 277. Ibn Ruszta. In: KMTL. 277. Idríszi. In: KMTL. 279–280. Isztahri. In: KMTL. 296. Jákút. In: KMTL. 299–300. Jugria. In: KMTL. 308. Julianus. In: KMTL. 309. Kangarok. In: KMTL. 322. Kazár Birodalom. In: KMTL. 335–336. Kazár–magyar kapcsolatok. In: KMTL. 336. Kazárok. In: KMTL. 336–338. Kimekek. In: KMTL. 351. 8 Levedia. In: KMTL. 406–407. Magna Hungaria. In: KMTL. 422–423. Magyar őstörténet. In: KMTL. 435–439. Marvazi. In: KMTL. 446. Maszúdi. In: KMTL. 446. Mohamedán források. In: KMTL. 461–462. Ottó, domonkos szerzetes. In: KMTL. 517. Ögödej. In: KMTL. 519. Rasídaddín. In: KMTL. 566. Sarkel. In: KMTL. 593–594. Szabirok. In: KMTL. 613. Szuvar. In: KMTL. 658. Törzs – törzsszövetség. In: KMTL. 688. Volgai