Ára: 600 Ft 4 Előfi zetés egy évre (4 szám): 2000 Ft 4 2012 $PDJ\DUNUHDW¯YLSDUM¸YēM««UW 2012 irodalomtörténet FORMATERVEZÉS 7L]HGLNDONDORPPDOOHV] Design Hét Budapest URBANISZTIKA %XGDSHVWM¸YēMHDͤDWDO «S¯W«V]HNV]HP«YHO DIVAT .¸]«S(XUµSDLY£EēY¾O D*RPEROG¼MUDS£O\£]DW TECHNOLÓGIA %HPXWDWNR]QDNDOHJ¯J«UHWHVHEE PDJ\DUVWDUWXSY£OODONR]£VRN Nicolas Pethes: Az eset esztétikája Kulcsár-Szabó Zoltán: „A diktátor WRY£EE£IRJODONR]XQNPDMGDPDJ\DUN«SUHJ«Q\DWHUYH]ēJUDͤND «VDERUF¯PNHWHUYH]«VD'Q\RPWDW£VD]HOHNWURQLNXV]HQH én vagyok” «VPHJDQQ\LP£VNUHDW¯Y£JD]DWOHJQDJ\REEKD]DL¯J«UHWHLYHOLV Czifra Mariann: Kövesse ön is tevékenységünket! örténet facebook.com/designterminal t Ortológus és Neológus 2013 a Design Terminálban! rodalom i itit rodalomIRODALOMTÖRTÉNETörténet i t A RÁCIÓ KIADÓ 2012-ES KÖTETEIBŐL 93. évfolyam (XCIII.) • 2012 • 4. szám Főszerkesztő Kulcsár Szabó Ernő Felelős szerkesztő Eisemann György Szerkesztőbizottság Margócsy István Szerkesztők Scheibner Tamás Sipos Lajos Vaderna Gábor Szilágyi Márton Tverdota Györg y Kritika Vincze Ferenc www.irodalomtortenet.hu Az ELTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának folyóirata. Lapalapító: Magyar Tudományos Akadémia SZERKESZTŐSÉG Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A épület telefon: (1) 4855-200/5113, 5366 e-mail: [email protected] Recenziós példányok és kritikák a szerkesztőségbe küldendők. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal támogatásával. KIADÓHIVATAL Ráció Kiadó 1072 Budapest, Akácfa utca 20. telefon: (1) 321-8023, fax: (1) 402-1293 e-mail: [email protected], web: www.racio.hu Felelős kiadó a Ráció Kft. ügyvezetője Tördelés: Layout Factory Grafikai Stúdió Nyomdai munkák: mondAt Kft. (www.mondat.hu) ISSN 0324 4970 Ára számonként: 600 Ft • Előfizetés egy évre (4 szám): 2000 Ft • Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága, 1008 Budapest, Orczy tér 1. A kötetek megrendelhetők vagy kedvezményesen megvásárolhatók Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, illetve a kiadóhivatalban. a kiadó szerkesztőségében: • 1072 Budapest, Akácfa utca 20. • tel.: (1) 321-8023 Megvásárolható a jobb könyvesboltokban, fax: (1) 402-1293 • e-mail: [email protected] • www.racio.hu illetve a Ráció Kiadó szerkesztőségében. TARTALOM 2012/4 TANULMÁNYOK NICOLAS PETHES Az eset esztétikája A műfaj antropológiai és irodalmi elméleteinek konvergenciájáról 431 KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN „A diktátor én vagyok” Szabó Lőrinc 445 CZIFRA MARIANN Ortológus és Neológus Egy aszimmetrikus ellenfogalom lebontása 468 SZEMLE TORMA KATALIN Sacdi korai hazai recepciója Fordítások magyar folyóiratokban a 18. század végén és a 19. század elején 489 FLEISZ KATALIN Tér és közvetítettség Építészet és várostematika Szentkuthy Miklós szövegeiben 521 SOLTÉSZ MÁRTON Az olti tutajút Bevezetés a Gézám1! című Csalog-elbeszélés olvasásába 535 KRITIKA TÖRÖK LAJOS Pál József: 1790. Határ és szabadság az irodalomban 554 DÁVID PÉTER Biró Annamária: Nemzetek Erdélyben. August Ludwig Schlözer és Aranka György vitája 559 MOLNÁR GÁBOR TAMÁS Fodor Péter – L. Varga Péter: Az eltűnés könyvei. Bret Easton Ellis 563 TANULMÁNYOK SELYEM ZSUZSA Molnár Gábor Tamás: A (tömeg)vonzás szabályai Kommunikációs és olvasási modellek Sterne, Calvino és Pynchon egy-egy regényében 569 NICOLAS PETHES Az eset esztétikája A műfaj antropológiai és irodalmi elméleteinek konvergenciájáról* Nem foglalkozhatunk úgy Karl Philipp Moritznak az empirikus pszichológia terüle- tén végzett úttörő munkásságával, hogy ne térjünk ki arra a specifi kus szövegfajtára, amely a Magazin zur Erfahrungsseelenkunde (A tapasztalati lélektan tárháza) köz- ponti médiumaként szolgál a megszólított „embermegfi gyelők” és a tőlük megkívánt „morális kísérletek”1 számára: az esettörténetre. A Magazinban az esettörténetek, amelyeket Moritz maga szerzett, vagy amelyeket más szerzők küldtek be, és amelyek olykor pusztán anekdotikusak, másszor viszont már messzemenő elméleti következ- tetésekkel társultak, gazdag archívumát képezik az ember lelki életének útjairól és tévelygéseiről szóló különös élettörténeteknek és betegséglefolyásoknak. Közismert, hogy ez a szövegfajta Moritzot nemcsak mint szerkesztőt foglalkoz- tatta, hanem „pszichológiai regényén”, az Anton Reiseren való munkáját is meghatá- rozta. Ezt az összefüggést azonban mindeddig leginkább keletkezéstörténeti összefüg- gésként látták, miszerint Anton Reiser, a regényszereplő lépésről lépésre a Magazinban olvasható önéletrajzi visszaemlékezésekből fejlődött ki, illetőleg „nőtte ki magát”2 – miközben az empirikus megfi gyelés protokolláris gesztusához a regényformán belül * A tanulmány eredeti megjelenési helye: „Fakta, und kein moralisches Geschwätz.” Zu den Fallgeschichten im „Magazin zur Erfaherungsseelenkunde” (1783–1793), szerk. Sheila Dickson – Stefan Goldman – Christof Wingertszahn, Wallstein, Göttingen, 2011, 13–32. A fordítás az MTA-ELTE Általá- SZÁMUNK SZERZŐI nos Irodalomtudományi Kutatócsoport (www.aitk.hu) „Kultúraalkotó médiumok, gyakorlatok és technikák” (TKI01241) és az OTKA „Történés, médium, nyilvánosság” (NK81636) projektjének keretében készült. A fordítást az eredetivel egybevetette: Kelemen Pál. Nicolas Pethes, egyetemi tanár (Ruhr-Universität Bochum) 1 Karl Philipp Moritz, Vorschlag zu einem Magazin einer Erfahrungs-Seelenkunde, Deutsches Museum Kulcsár-Szabó Zoltán, egyetemi docens (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 1 (1782), 494.; 484. Czifra Mariann, tudományos munkatárs (Eötvös Loránd Tudományegyetem) 2 Lothar Müller, Die kranke Seele und das Licht der Erkenntnis. Karl Philipp Moritz’ Anton Reiser, Torma Katalin, megbízott előadó (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Athenäum, Frankfurt am Main, 1987, 85. Hans Esselborn az esettörténet-író és regényszerző kons- tellációjának pszichológiai elemzését nyújtja (Hans Esselborn, Der gespaltene Autor. Anton Reiser Fleisz Katalin, irodalomtörténész, tanár (Debrecen – Románia) zwischen autobiographischem Roman und psychologischer Fallgeschichte, Recherches Germaniques 1995/5., Soltész Márton, PhD-hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) 69–90.), Andreas Gailus ezzel szemben Moritz esettörténet-alkalmazásának diskurzustörténeti be- Török Lajos, egyetemi adjunktus (Károli Gáspár Református Egyetem) sorolását végzi el, amelyben a Magazin úgy jelenik meg, mint a modern társadalom Foucault-féle kont- Dávid Péter, középiskolai tanár (Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Gyula) rolldiszpozitívumának a radikalizálódása, irodalomra tett hatását azonban kevésbé az Anton Reiser, mint inkább a romantika elbeszélésirodalmának tekintetében teszi témává (Andreas Gailus, A Case of Molnár Gábor Tamás, egyetemi adjunktus (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Individuality. Karl Philipp Moritz and the Magazine for Empirical Psychology, New German Critique Selyem Zsuzsa, egyetemi docens (Babeş-Bolyai Tudományegyetem) 2000/79., 67–105.). 432 TANULMÁNYOK NICOLAS PETHES: AZ ESET ESZTÉTIKÁJA 433 is hű maradt. Az esetarchívum és a pszichológiai regény között ily módon feltárt ösz- az esettörténetet olyan tárgyként foghatjuk fel, amely az irodalom és tudás közötti5 szefüggés a Magazin és az Anton Reiser konkrét koevolúcióján túl egy sor alapvető imp- újabban megint sokat tárgyalt interakcióra egy konkrét szövegkorpusz alapján enged likációt tartalmaz. Ezekre összpontosítunk a következőkben. Ezek az implikációk összpontosítani. Az esettörténet példája azért olyan alkalmas a tudáspoétikai kérdés- a tudományos esettörténetekből és a szépirodalmi művekből álló konstellációk mellett felvetés számára, mert ez a szövegfajta nem tételezi fel eleve az említett diskurzusok érintik egyfelől az esetgyűjteményeknek azt a szerepét, amelyet ezek az embertudo- egyikének az elsőbbségét. Ehelyett úgy tűnik, hogy a jogi, orvosi, antropológiai és iro- mányok (Wissenschaften vom Menschen) 18. század folyamán történő kialakulásában dalmi érdekek mindig már a megalapozáskor közrejátszanak az esetalapú elbeszélő töltenek be, másfelől pedig az irodalom új fogalmát. Az itt következő megfontolások formák konstitúciójában, és ha ez így van, akkor az esettörténetek központi textuális hipotézise tehát úgy hangzik, hogy az esettörténet műfaja a kései felvilágosodás episz- kapcsolódási pontját képezik annak a projektnek, amely a késő felvilágosodástól re- temológiája és esztétikája számára egyaránt jelentőséggel bírt, ennélfogva nemcsak konstruálja tudományos elméletek, populáris emberképek és irodalmi eljárások köl- mindkét területet átfogja, hanem egyúttal hozzájárult megszilárdulásukhoz és elkü- csönös egymásrautaltságát.6 lönülésükhöz is. Moritz kettős célkitűzésének kettős kontextualizálása két kiinduló Az egyaránt tudományos és irodalmi szövegformák eff éle koevolúciójának a meg- megfi gyelésen alapul. Az esettörténetek egyrészt korántsem csak a tapasztalati lélek- fi gyeléséhez mindazonáltal nem elegendő csupán megállapítani, hogy az emberről tanban játszanak olyan kiemelt szerepet, mint Moritznál. Inkább az a helyzet, hogy szóló tudományok narratív ábrázolási formákat használnak, míg a szépirodalom sze- ezt a szövegfajtát az adott kor antropológiai tudásának legkülönbözőbb területein ve- replőinek pszichofi zikai állapotáról készít gondolatkísérleteket. Az ilyen kölcsönös tik be – a jogtól az orvostudományon át a pszichológia, az erkölcstan és a pedagógia befolyásolás lehetséges, és valószínű, hogy a Magazin és az Anton Reiser konstellá-