GENDER ALAPÚ TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ELEMZÉS AZ ORMÁNSÁG PÉLDÁJÁN DR. JELENSZKYNÉ FÁBIÁN ILDIKÓ Témavezet ı: Dr. Tóth József egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR PÉCS, 2009 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés .................................................................................................................. 5 1.1. A téma jelent ısége ............................................................................................ 5 1.2. A dolgozat célkit őzései ..................................................................................... 6 1.3. Kutatási módszerek ........................................................................................... 8 2. A kutatás tudományos el ızményei ........................................................................ 10 2.1. A gender kutatás tudománytörténeti áttekintése, jelent ısége a nemzetközi és magyarországi geográfiában ....................................................................... 10 2.1.1. A gender fogalma, a társadalmi nemek kutatása................................... 10 2.1.2. N ıföldrajz.............................................................................................. 13 2.1.3. Feminista földrajz ................................................................................. 13 2.1.4. Nemek földrajza .................................................................................... 14 2.1.5. A gender kutatás eredményei a magyarországi geográfiában............... 15 2.1.6. A n ık mez ıgazdaságban végzett munkájának kutatása........................ 19 2.2. Az Ormánság kutatás áttekintése, a különböz ı tudományterületek eredményei ...................................................................................................... 18 2.2.1. Az „egyke” kérdés, az ormánsági születéskorlátozás okai.................... 18 2.2.2. A hátrányos társadalmi-gazdasági helyzet fokozódása a 20. század második felében .................................................................................... 23 2.3. Az Ormánsághoz tartozó települések behatárolása.......................................... 26 2.3.1. Az Ormánság természetföldrajzi, nyelvészeti, néprajzi, társadalom- földrajzi behatárolása ............................................................................ 27 2.3.2. Az Ormánság településszerkezete, közigazgatása, kistérségi megoszlása ............................................................................................ 30 2.3.3. A kutatásban szerepl ı ormánsági települések behatárolása.................. 36 4. A népességfejl ıdés tendenciái a 20. század második felében ................................ 38 4.1. A népesség számának változása...................................................................... 39 4.2. A népesség összetétele nemek és korcsoportok szerint................................... 42 4.3. A családok-háztartások jellemz ıi.................................................................... 55 4.4. Az iskolázottság nemek szerinti jellemz ıi...................................................... 59 5. A paraszti/falusi társadalom felbomlása, a n ıi foglalkoztatás átalakulása .............. 63 5.1. Munkamegosztás a hagyományos parasztcsaládban....................................... 64 5.2. Termel ıszövetkezeti munka nemi szegregációja............................................ 65 5.3. Nemek szerinti munkamegosztás a háztáji és kisegít ı gazdaságokban .......... 70 5.4. Ipari jelleg ő n ıi foglalkoztatás jellemz ıi a térségben..................................... 73 6. A foglalkoztatottság jellemz ıi a rendszerváltás után.............................................. 74 6.1. Foglalkoztatás, munkanélküliség ormánsági jellemz ıi................................... 78 6.2. Az ingázók munkavállalása nemek szerint ..................................................... 84 3 6.3. Helyi vállalkozások ......................................................................................... 91 6.4. Családi gazdaságok ......................................................................................... 92 6.5. A települési önkormányzatok által szervezett foglalkoztatás.......................... 94 6.6. Szociális földprogramok.................................................................................. 96 6.7. Az ormánsági területfejlesztési programok gender alapú bemutatása.......... 111 7. A cigányság helyzete az Ormánságban................................................................... 99 7.1. Iskolázottság nemek szerinti jellemz ıi.......................................................... 100 7.2. Munkavállalás, jövedelemszerzés nemek szerint.......................................... 102 8. Közéleti szerepvállalás ormánsági jellemz ıi........................................................ 106 8.1. Nemek szerinti részvétel a települési önkormányzatokban........................... 106 8.1.1. A közélet és a magánélet összeegyeztetése......................................... 109 8.1.2. Munkastílus, eredményesség............................................................... 110 8.3. A civil szervezetek szerepe az Ormánság közéletében, n ıi szerep- vállalás........................................................................................................... 113 9. Összegzés ................................................................................................................ 115 10. A kutatási eredmények hasznosítása ............................................................................. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................................ Ábrajegyzék................................................................................................................. 119 Táblázatok jegyzéke .................................................................................................... 120 Felhasznált irodalom ................................................................................................... 121 Mellékletek .................................................................................................................. 127 4 1. BEVEZETÉS 1.1. A téma jelent ısége A rendszerváltással megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények felélesztették a hagyományos és a modern n ıi szerepek körüli vitát. A foglalkoztatottság vagy éppen munkanélküliség, a társadalmi mobilitás, a családon belüli munkamegosztás a különböz ı régiókban, településeken él ı egyének, családok életstratégiáinak meghatározó tényez ıjévé vált. Felértékel ıdött a nemek közötti viszony, a n ık és férfiak közötti gender kapcsolat szerepe. Az elmúlt évtizedekben megjelent nemzetközi kutatási eredmények sora igazolja, hogy a gender szemlélet az egyenl ıtlen területi fejl ıdés kutatásában hozzájárul a földrajztudomány szélesebb kör ő fejl ıdéséhez, a tér és társadalom mélyrehatóbb elemzéséhez. Amikor a társadalmi-gazdasági folyamatokat kívánjuk feltárni, a bennük jelen lév ı, a folyamatokat sajátos módon meghatározó nemek közötti viszonyokat is figyelembe kell venni (MCDOWELL L. 1993, WOMEN AND GEOGRAPHY STUDY GROUP 1997, HOVEN –IGALSKI VAN B. 2000, LITTLE J. 2002). Bár ez a kutatási szemlélet Magyarországon már több tudományágban – történelemben, antropológiában, szociológiában, nyelvészetben – saját fejl ıdési úton jár, a társadalom- földrajzi elemzéseknek még nem része (TIMÁR J. 2007). Az utóbbi évek néhány ez irányú hazai kutatása, esettanulmányai azonban már igazolják, hogy a helyi er ıforrások feltáráshoz, a hatékonyabb helyi területfejlesztési stratégia kidolgozásához figyelembe kell venni a nemek helyzetében fennálló egyenl ıtlenségeket, azoknak térbeli és helyek szerinti különbségeit (SZÖRÉNYINÉ K. I. 2001, KOVÁCS D. – KOVÁCS K. – VÁRADI M. M. 2006). A nemek közötti társadalmi kapcsolat nem volt kutatási szempont a geográfiában. A férfi orientációjú földrajzi kutatások közé a feminista földrajzosok vezették be a n ık széleskör ő tevékenységét, ezen keresztül a két nem viszonyát bemutató kutatásokat, pl. a háztartási munkák új formái (MCKENZIE S.– ROSE D. 1983), a gyermekellátás (TIVERS J. 1985), a mobilitás (PICKUP L. 1988), a város és a kereskedelem szerepe a n ık életében (MCDOWELL L. 1983). Így az elmúlt évtizedekben a földrajzi kutatásokban is elfogadottá vált a gender kapcsolat, annak társadalmi-térbeli összefüggései vizsgálata. Számos cikk és könyv jelent meg a feminista perspektíváról el ıször angol nyelvterü- leten az USA-ban és Nagy-Britanniában (WGSG 1997), majd kés ıbb Európa más or- szágaiban is (f ıként Németország, Svájc, Hollandia egyetemein). Közép- és Kelet- Európában évtizedekkel kés ıbb vált a földrajzi kutatások egyik szempontjává (HOVEN – IGANSKI B. VAN 2000, VOICULESCU S. AND LELEA M. A. 2003, TIMÁR J. 2007). 5 Az EU-csatlakozással feler ısödött hazánkban is a különböz ı társadalmi csoportok esélyegyenl ıségének kérdése és számukra az egyenl ı esélyek biztosításának a kötelezettsége. Az elmúlt tizenöt évben az EU-konform vidékfejlesztés révén hazánkban is összekapcsolódott a vidékfejlesztés és az esélyegyenl ıségi politika, és a n ık az össze- hangolt fejlesztés egyik célcsoportjává váltak. Az értekezés aktualitását az is indokolja, hogy hazánkban a rendszerváltást követ ıen a gazdasági-társadalmi átalakulás térbeli egyenl ıtlenségei és a nemek közötti egyenl ıtlen helyzet közötti összefüggések jobban láthatóvá váltak. Ezeknek összefüggéseknek a feltárása hozzásegít a hatékonyabb területfejlesztési stratégia kidolgozásához. A kutatás mintaterülete az Ormánság, Magyarország határ menti